Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!

Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.

Annyi fele szóródtunk a nagyvilágban, sok népi bölcsesség tudatában lehetnek sokan közülünk. Erről is beszélgethetünk, egymást gazdagítva.

A retek meséjét  mindenki ismeri, de azt hogyan fogyasztható azt tapasztalom nem mindenki tudja. Ezzel kezdem, mivel most a retek az egyik első tavaszi zöldségünk. Reggel méreg, délben étek, este orvosság. Tartja a mondás, és ez így nagyon is igaz. Aki szereti tartsa be, és egészségére fog válni.

 

 

                                                       

Megtekintések: 5980

Válaszoljon erre

Válasz erre a beszélgetésre

Szeptember 29. Szent Mihály napja. Számos népszokás és időjárási megfigyelés fűződik hozzá. 

Ezzel a nappal kezdődött a kisfarsang ideje, ami Szent Mihály naptól Katalin napjáig tartott. A lakodalmak és a bálok ideje volt. A Szent György napjakor kihajtott állatokat ezen a napon terelték vissza; a pásztorokat elszámoltatták és kifizették.

www.hnp.hu.jpeg" width="600"/>

Fotó: hnp.hu

Országszerte emlékezetesek voltak a szentmihályi vásárok, ahol a nemcsak megtudták venni a szükséges holmit, de szórakozási és ismerkedési lehetőséget jelentett az embereknek.

Fotó: mek.oszk.hu

Fotó: mek.oszk.hu

Női munka tilalom is fűződik ehhez a naphoz: úgy tartották aki ezen a napon mos, annak kisebesedik a keze. A néphiedelem szerint Szent Mihály napjától nem szabad az ágyneműt a szabadban szellőztetni.

Szent Mihály napi hiedelem: ha Mihály itt találja a fecskéket, akkor hosszú és szép őszre lehet számítani. Ha Szent Mihály lova deres, behozza a telet. ”Mihály-nap felé az idő | Kelet felül jön a felhő, | Sírnak-rínak a bárányok, | Szegődnének a juhászok.”

 

Kiszehajtás

KISZEHAJTÁS

A kiszehajtás, kiszejárás, kiszehordás virágvasárnapi leányszokás a magyar nyelvterület egy részén: Nyitra, Hont, Nógrád, Pest és Heves megye egyes községeiben. A kisze többnyire menyecskének öltöztetett szalmabáb, melyet kici, kiszőce, kicevice, banya néven is emlegettek. A lányok énekszóval vitték végig a falun, majd a falu végén vízbe vetették, vagy elégettek. A bábu a különböző magyarázatok szerint a tél, a böjt, a betegség megszemélyesítője lehetett. A kiszi szó korpából készült savanyú levest, jellegzetes böjti ételt is jelent. Az énekekben szó van a kisze kiviteléről és a sódar, vagyis a húsvéti sonka behozataláról. A kiszehajtást a bábu elkészítése, ruhájának összeszedése előzte meg. Fiatal menyecske ruháját, vagy csúnya, rossz ruhákat aggattak rá. Öltöztetéséhez és viteléhez különböző hiedelmek fűződtek: aki öltözteti vagy elsőnek felkapja, hamarosan férjhez megy; ha véletlenül visszafordul a bábu, attól tartottak, hogy visszajön a betegség a faluba és elveri a határt a jég. Ahol a kiszét vízbe vetették, minden lány egy-egy szalmacsomót dobott a vízbe. Úgy hitték, akinek a szalmacsomója elúszik, még abban az esztendőben férjhez megy. Másutt a vizes szalmacsomóval dörgölték az arcukat, hogy ne legyenek szeplősek és egészségesek maradjanak.

De bizony jó lenne, ha tudnánk, s nem csereberélnénk össze folyton:

1. A magyar ember nem enged a 48-ból! (1848-as forradalom követeléseiből.)

2. Kivágja a 21-et. (Mert ez a mindent ütő egyik kártyajátákban.)

RSS

Hogyan segíthetsz?

PayPal segítségével

adományozok itt

átutalással

Számlaszámunk:
10700488-66317874-51100005
(CIB Bank Zrt.)

nemzetközi átutalással
IBAN számlaszámunk:
HU62 1070 0488 6631 7874 5110 0005
SWIFT/BIC: CIBHHUHB

Az adományozás adómentes.


Önkéntes munkával

Jelentkezz és írj az alapitvany@erdelyimagyarok.com email címre!

© 2024   Created by erdelyimagyarok.com.   Működteti:

Bannerek  |  Jelentse észrevételét  |  Használati feltételek