Szólj hozzá !

Hozzászólt Balogh Teréz Február 10, 2010, 9:32pm

Én sosem csalódtam a Szűzanya erejében.Bármikor bátran fordulhattam hozzá,mert mindenben a segítőm,oltalmazóm és gyámolítóm volt.Minden búcsún résztvettem és sosem úsztam meg könnyek nélkül.Sajnos 3 éve nem tudtam résztvenni a búcsún,mivel nem Csíkban élek,de a Duna Tv segítségével követni tudom a műsort.
Aki még nem volt ott,tiszta szívemből ajállom,mert egy mennyei érzés,amikor a világ minden tájárol összegyült zarándokok,ki-ki a maga nyelvén imádkozik.

Hozzászólt VINCEFI HAJNAL CSILLA Február 1, 2010, 7:53am

Ez az a hely, ahol mindig az az érzésem, hogy ISTEN nem karnyújtásnyira van tőlem, hanem szorosan egymás mellett ülünk, az ő trónusán !
Egy pünkösdi zarándokút után, egész évre teljes lelki feltöltődést nyerek !

Hozzászólt Borbély B. Sándor Január 18, 2010, 11:02pm

Érdekes hír és hasznos cikk Csíksomlyóval kapcsolatban.
Megjelent a Hargita Népe január 15-i számában.

HIT ÉS TERMÉSZETSZERETET MEZSGYÉJÉN

A spanyolországi El Camino, azaz Szent Jakab útja mintájára épült, és immár erdélyi szakasszal is bővülni fog a Mária zarándokút, mely az ausztriai Mariazellt – Máriapócs–Szilágynagyfalu érintésével – Csíksomlyóval köti össze. Az Erdélyi Kárpát-Egyesület (EKE) igent mondott a Mária út Egyesület fel–kérésére, felvállalta az erdélyi szakasz kiépítését, koordináló feladatkörrel a szatmárnémeti EKE-osztály tagját, Havas Tamást bízva meg. Az 1400 kilométeres, 60 napig tartó zarándokútból 21 nap képezné az erdélyi részt, melyen egész évben szálláshelyekfogadják az utazókat, akik turistajelzésekkel ellátott, kis forgalmú utakon érkeznek Csíksomlyóra. A nem csekély feladattal megbízott Havas az építkezés részleteiről beszélt a Hargita Népnének.

– Magyarországon a római katolikus püspökségek, önkormányza–tok és turistaegyesületek támogatják a zarándokút-építést, médiatámogatója a Mária Rádió. Az anyahazában helyenként már fel van festve az útvonal, többnyire önkéntesek munkája nyomán, a Mária út Egyesület, turistaszervezetek, erdészet és önkormányzatok együttműködése révén. Nálunk is létezik már az útvonal és kétszer be is járták a 2008-as és 2009-es somlyói búcsúra érkezve magyarországi „szervező-zarándokok". Ezt erdélyi önkéntesek, plébániák és papjaik és a Katolikus Caritas tették lehetővé. A munka folytatását az Erdélyi Kárpát Egyesület vállalta, továbbra is együttműködve az eddigi önkéntesekkel.
Rögzített ütemterv szerint dolgozunk: a csoportépítés folyamán az EKE minden osztályából lesz egy ember, aki a helyi koordinátori szerepet ellátja, és további önkénteseket toborozunk. Ezt követően tervezzük az útvonal bejárását, véglegesítését, az esetleges központi és helyi jóváhagyások megszerzését, majd a jelzésfestést, szerződéskötést szállásadókkal, időközben pedig népszerűsítjük minden lehetséges fórumon, hangsúlyozva a zarándokút ökumenikus jellegét is.

– Hogyan kerül sor az erdélyi útvonal megállapítására?
– Az ószövetségben, Jeremiás könyvében ez olvasható: „Vegyétek szemügyre az ősi utakat és kérdezősködjetek a régi ösvényekről: Melyik volt a jó út? És azon járjatok! Akkor majd megtaláljátok lelketek nyugalmát " A zarándokút erdélyi szakasza egyenes vonalon köti össze Máriapócsot Csíksomlyóval, Szilágynagyfalu – egy újabb keletű Mária-zarándokhely – érintésével. Az 530 kilométeres erdélyi szakasz az első lejárások után hozzávetőleg így néz ki: Máriapócs után Nagykárolynál lép be az ország területére, és Tasnád, Nagyfalu, Zilah, Zsibó, Bonchida, Szamosújvár, Teke, Régen, Sóvárad, Zetelaka, Szentegyháza, Csíkszereda útvonalon érkezik Csíksomlyóra. Ehhez képest még lehetnek és lesznek változtatások, finomítások, optimalizálások, de elágazások is. Például a gyergyói EKE kifejezett kérésére, de Gyergyóalfalunak a búcsúban játszott kiemelt szerepe elismeréseként is, javasoltam, hogy az út ágazzon ketté Szováta környékén, és a fenti ág a Bucsinon átkelve a keresztalja bejáratott útvonalán érkezzen Csíksomlyóra.

– Milyen ütemben valósulhat meg a szervezés, jelzésfestés?
– Egyelőre megbecsülni sem tudom. Ha átlag ötven méterenként számolunk egy jelzéssel, az 10 500 turistajelzés. Akár a feléhez is szükség lehet oszlopra, táblára, ami napi 50 jel esetén 210 munkanapot jelent, és ez csak a jelfestés...

– Hogyan alakul ki a szálláslehetőségek hálózata?
– Az erdélyi szakasz 21 napig tart, ez legkevesebb 20 szálláshelyet jelent. Idővel ezek száma nőni fog, akár 5 kilométerenként is lehet szállás, mivel mindenki más tempóban halad.
Bárki lehet szállásadó, aki vállalja a zarándoklattal járó jellegzetes igények teljesítését, vagyis bármikor fogadja az érkező zarándokokat, akárcsak a magashegyi menedékházak esetében, nem lehet elutasítani az érkezőt helyhiány miatt sem! Természetesen ehhez szerződést is kell kössön az út fenntartójával. Ami még különbözik a hagyományos vendéglátóipartól: annak kell kedvezményt adni, aki egyetlen éjszakára érkezik, „zarándokútlevéllel" és rendszerint hálózsákkal. Ennek a szálláshálózatnak a kialakulása természetesen hosszú ideig el fog húzódni, az igények függvényében.

– Hogyan viszonyulnak e kezdeményezéshez a csíksomlyói ferences barátok?
– Mindenképpen támogatják. Régebbi törekvés, hogy a zarándokjárás ne csak a pünkösdi búcsúra korlátozódjon, ezért szerveznek gyertyás körmenetet elsőszombatonként, illetve igyekeznek népszerűsíteni a Kisboldogasszony ünnepi búcsújárást is. A magyarországi Mária-utasokkal közösen pedig az idei évtől havonta szerveznek zarándokbuszt Somlyóra. Továbbá a Maros–Hargita szakasz bejárását a ferences lelkiséghez közel álló kistestvérek közössége végezte.

– Akaratlanul is felmerül az anyagiakra vonatkozó kérdés: mi képezi a gazdasági hátteret, és kik tehetnek szert jövedelemre a Mária út révén?
– Magyarországon a MáriaÚt nonprofit egyesület a projekt lebonyolítója szoros együttműködésben a Mária Rádióval. Egyelőre adományokból tartja fenn magát, de már vannak megnyert pályázatok, és van egy főállású koordinátor házaspár is.
Nálunk az EKE vállalta a lebonyolítást; ez elsősorban a humán-erőforrás biztosítását jelenti, de természetesen a meglévő tapasztalat és technikai eszközök felhasználását is. Anyagi forrás akkor lesz, ha pályázni fogunk, ami természetesen szerepel a tervek közt.
A majdani bevételek a mindenkori vendéglátókat illetik. De a turizmus járulékos hozadékai hatással lesznek az önkormányzatokra, egyéb kereskedőkre és szolgáltatókra. Ezenkívül felbecsülhetetlen reklámértéke lehet, hiszen olyan falvak kerülnek turisztikai körforgásba, melyek különben „labdába sem rúgnának" a Parajd, Szováta, Korond, Farkaslaka alkotta mezőnyben.

– Távlatokban milyen turistaforgalmat jelenthet ez Erdély számára?
– Jelenleg a spanyolországi El Camino de Santiago zarándokutat körülbelül évi 60 ezren járják, szent években, évfordulókon ez eléri a 150 ezret. Igaz, ez egy ezeréves múltra visszatekintő zarándokút, melyet már a XI–XII. században is több százezren jártak, majd a XX. század második felében újjáélesztették. Ma a világörökség része.
Erdély-szinten ha az út eléri az évi 5000-es zarándokszámot, ez húsz nappal számolva 100 000 vendégéjszaka. Innen már egyszerű a képlet, még napi 4-5 euróval számolva is tekintélyes lehet csak a közvetlen szállásbevétel, de a turisták enni is fognak és másra is költenek. S nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy míg Spanyolországban Szent Jakab útját járják, esetünkben a hívő emberek Mária-tiszteletüket róhatják le, Csíksomlyóra érhetnek el.

– Miért vállalta Havas Tamás a koordinátori megbízatást?
– Két elhivatottság igen erős bennem: az egyik a természet szeretete, hisz 1990-től kerékpározok, 2002-től vagyok EKE-szimpatizáns és veszek részt rendszeresen az éves vándortáborokban, 2004-től pedig a Szatmárnémeti EKE tagja vagyok. A másik az erős istenhit. 2006-ban kaptunk a feleségemmel meghívást a Házas Hétvége lelkiségi mozgalomba, amelytől nagyon sokat kaptunk és aktív tagjai vagyunk mind a mai napig. Számunkra ez annak idején megtéréssel ért fel. Azóta fokozatosan közeledünk mind Istenhez és általa Máriához, mind pedig a katolikus egyházhoz. Valahol a kettő keresztmetszeténél található a gyalogos zarándok-lelkület.

Balázs Katalin

Forrás: http://www.hhrf.org/hargitanepe/2010/jan/hn100115.htm#E15E22

Hozzászólt Filep Mária Január 17, 2010, 8:50pm

1989Pünkösd! Számomra az első csíksomlyói emlék, az akkor még betiltott búcsúról.
Szombat hajnalban Salvatore -kápolna mellett talán ha 50, többségében moldvai csángó várta a Napba öltözöttet.
A Szentlélek megjelent , és látták Babba Máriát az első fénysugárban. Akkor hallottam először Mária-énekeket a régiségből a lélek hangján, ott ismertem meg Mária-tenyerét. A kis növényt sokáig őríztem amíg szét nem porladt. Reggel megjelent néhány barna kabátos ember. Azt mondták, hogy secusok . A betiltott körmenetet a csobotfalvi tempolm udvarán tartották. Azóta eltelt 20 évben többször zarándokoltam Csíksomlyóra. Minden búcsú más emléket ad. A legközelebb az égiekhez mégis azon a szomorú '89-esen kerültem.
Csíksomlyó hazahívja magyarjait.

Hozzászólt Modi Dezsö Január 14, 2010, 9:43pm

A Csiksomlyói Bucsu az év legszebb és legjelentösebb ünnepei közé tartozik!
Csodálatos az a vonzerö ami oda összegyüjt bennünket.
És ami a legszebb, gyalog menni oda!

Hozzászólt Király István Január 6, 2010, 11:12pm

Holnap lesz 246 évfordulója a Siculicidium néven is ismert "Madéfalvi veszedelemnek! "Az erdélyiek az Európai-unióban " csport üzenéfalán irtam egy rövid ismertetőt erről és néhány májig ható következményéről. Aki érdekel ott elolvasthatja

Hozzászólt Vinkler Aurelia Január 2, 2010, 8:13pm

Minden evben ott a helyunk nekunk is Csiksomlyon-nem hagyjuk mi sem ki/////
Lelkem melengeto BABBA MARIA eneke Fiuk-Lanyok.Koszonom Isten utan nektek, hogy ratok talaltam.

Hozzászólt Király István December 28, 2009, 11:37pm

Ez a kép úgy 5-6 éve készült egy csíksomlyői családi ház udvarán. Néhányszor már eláztunk és jégverésben is volt részünk, de Csíksomlyóra mindig szívesen megyek.

Hozzászólt barabas levente December 3, 2009, 8:43am

Minden evben szivesen latunk mindenkit a Csiksomlyoi bucsun .Nekem alegjobb mert en itt elek a "Maria labanal" es minden evben zarandokokat szallasolunk el en ket eve nem vehetek reszt a bucsun mert sajnos abban az idoszakban en epp svedorszagban dolgozok

Hozzászólt Godzsa Béla November 30, 2009, 1:37pm

A legszebb BABBA-MÁRIÁS ének:
E siralom völgyében az élet tengerén, sokszor fájdalom és gyász közelgett felém. Van egy égi anyám nékem, ki el nem hagy soha engem. Neve: MÁRIA, aki az én életemnek vezércsillaga.

Ha a rágalmazó nyelvek énreám tőrnek, éles nyelvek ellenem tőrt röpítenek. Van egy égi anyám...

• ‹ Előző
• 1
• 2
• 3
• 4
• Következő >
• Lap