Sziasztok! Én Marosvásárhelyen születtem, és itt élek most is. Ha bárkinek segíthetek, vagy valamiféle óhaja lenne, szívesen állok rendelkezésére. Keressetek meg bátran.
Üdvözöllek mindnyájatokat a vén Maros partjáról!
Üdvözöllek mindnyájatokat Marosvásárhelyen születtem ott is éltem 1988-ig.
Örvendek nagyon ennek a csoportnak meg a lapnak is,kedvenc városom volt és marad is egy örök életre!!!!
Üdvözlöm ennek a csoportnak minden tagjat Feuchtwangenböl.Vasarhely az en legszeretettebb varosom.Fiatal koromban laktam Vasarhelyen.Nagyon sok szep emlek füz most is oda, es majdnem minden evben meglatogatom most is.Üdvözöllek mindeniketeket Nemetorszagbol, Gyöngyi
Üdvözlök mindenkit!Én nem Marosvásárhelyen születtem,de nem messzire tőle,viszont 1977 óta itt élek és dolgozom.Alkalmam volt kitelepedni,elmenni,de nem voltam rá képes.Igy hát,itt vagyok és itt is maradok!
Én is marosvásárhelyen születtem,valamikor nagyon régen./Török Lili néven/1983 óta élek Magyarországon.Ha valahonnan ismersz,vagy emlékszel rám,kérlek jelentkezz!IMG_2164.JPG
Szeretettel udvozollek kedves mindanyiotokat. En is Marosvasarhelyen szulettem es eletem elso 42 evet ott is toltottem...de aztan a sorsunk ugy alakult , hogy a parommal kitelepedtunk az Allamokba. Sok szep es felejthetetlen emlek fuz szulovarosomhoz, es nem tagadom, hogy szivem mindig vissza vagyik. Minden elismeresem aze, aki ezt az oldalt ossze allitotta, es egyben koszonet es gratulacio is ! :-)
Tovabbra is minden jot kivanok Nektek, Eva az Egyesult Allamokbol
Szeretettel üdvözöllek mindnyájatokat! Itt élek, így nekem is itt a helyem, köztetek, mint tősgyökeres marosvásárhelyinek. Változik az élet, változik a világ, változik a város is, de tartsunk össze, amennyire lehet, itt, a virtuális térben legalább... Örvendek e csoport létrejöttének.
Üdvözlök mindenkit! Én is vásárhelyi lány vagyok, bár csak 6 gyönyörű évet töltöttem ott (1990.jún-júl-ig), mégis visszavágyom, és ha tehetem sokszor utazom haza rokonokhoz. Nekem Marosvásárhely, Erdély a hazám, akárhova is sodorjon az élet...
Szeretettel üdvözlök mindenkit, ismerősöket és még eddig ismeretleneket. A közös szellemiséget, amit Marosvásárhely hordoz mindig összeköt bennünket - akarva, akaratlanul. Örömteli szívvel gondolok mindig szülőhelyemre. Békesség Veletek!
Sziasztok, Marosvásárhelyen születtem és éltem 1990-ig, mikor a családommal áttelepültünk Magyarországra, jelenleg Budapesten élek. Örömmel tölt el, ha földimmel hoz össze a sors, mindig vannak közös emlékek, témák. Ez a fórum meg pontosan ezt hivatott betölteni, összehozni minket, erdélyieket. Gondolkodtam, hogy esetleg személyesen is jó lenne találkozni, ezért feltettem a programok közé egy őszi kirándulást, október 9-én (szombat) a Budai hegyekbe. A program neve "Barangolás az őszi erdőben", találkozó időpontja reggel 9 óra, Budapest, Moszkva tér, 90-es busz megállója. Találkozzunk, beszélgessünk, elmélkedjünk...
Szeretettel köszöntök mindenkit. Marosvásárhelyen töltöttem életem legszebb éveit.6 évig jártam az egyetemre . Tudást,barátokat ,szereztem!! Megtanítottak embernek maradni ..csak embernek!!!! 30 év után is ez segít
Nagyon örülök ennek az oldalnak! Én is itt születtem , itt élek , régi bolyaisként szivesen emlékszem vissza az akkori időkre, a Somira, a Marosra, a koncertekre, a szinházra, ahová ma is szivesen eljárok.
Sziasztok.Marosvásárhelyen születtem és élek a mai napig.Öszintén mondom hogy nem is tudnám elképzelni,hogy máshol éljek.Szerettem ezt a várost és mondhatnám hogy a negyed is ahol lakom egyike a legszebbnegyed,melettünk folyik el az egyik felén a Maros a másik felén a turbina mondhatom két viz között lakom közel van a Wekend is.Itt vanak a barátaim,kolégáim Imádom ezt MAROSVÁSÁRHELYT
Nyolcvan évvel ezelött születtem Marosvásárhelyen a város talán legszebb utcájában, a Köteles Sámuel-ben. Az ottani szülői házban nőttem fel és laktam 34-éves koromig, amikor is megnősülvén a város más részébe költöztem, ahol jelenben is lakom. Látogatóként és túristaként bejártam sok országot, tengeren túliakat is. Megrögzött lokálpatriótaként azonban Marosvásárhelyt tartom a leg lakhatóbb városnak. Természetesen sokat válltozott az utobbi 50-évben úgy pozitiv, mint negativ értelenben. A régi Vásárhely hangulatában, kulturális és társadalmi élet szempontjából, az emberek egymáshoz való viszonya, sajnos csak álom lett. Nosztalgia. De ennek dacára úgy érzem, hogy ha valamilyen okból el kellene költöznöm innen, akkor is csak addig mennék, amig látnám a Városháza tornyát! Remélem, hogy ez nem következik be, csak ha majd a Romai Katolikus temető családi sirboltába visznek - remélemm minél később.
Hm.... én is itt élek már 30 éve! De ha leállítanák azt az átkozott kombinátot, akkor tökéletes lenne! De így? sok füstöt kell még belélegeznünk ,még szerencse ,hogy a szél Náznán felé fúj...szegény emberek és természet....
Csodálatos diákéveket töltöttem Marosvásárhelyen 1970 és 1977 között. A Művészetiben érettségiztem. Azokban az években tanultam meg, mit jelent szabad embernek és szabadgondolkodónak lenni, úgy, hogy közben megőrizzük a hagyományos értékrendünket. Azokban az években kezdtem komolyan írni és publikálni, ott voltam először szerelmes... szóval Vásárhely ifjúságom szép városa.
Üdvözlők mindenkit! Én a Szabadság utcába laktam 13 évig onnan meg a Köves-dombra költöztünk.94-töl Budapesten élek.Valahányszor haza mentem azt észleltem ,hogy kezd zsúfoltá válni a város, rengeteg az autó.De akkor is az én városom.
Szeretettel üdvözlök minden Marosvásárhelyit! Ott születtem '56 márciusában dr Németh Ernő és Bálint Piroska első gyermekeként. Anyai ágon ott éltek a rokonaim, a Bálint család, a Szabó család... a Pavlov(?), később Colentina és a Vida Árpád, később Ialomitei utcákban. 20 éves koromig ott nyaraltam minden nyáron,12 évig jóval ritkábban, majd jó 20 évig egyáltalán nem jártam ott...Tavaly aztán elvittem a családot és időutazásban volt részem... Hát elég nagy csalódás volt, hogy mivé lett az én szeretett szülővárosom...Látom e klubnak közel 100 tagja van,- valaki ismeri a családomat, az említett utcák környékét?
A Poklos patak télen befagyott és korcsolyáztunk a jeddi erdőtől, a rókáktól a Ritz-ig. Bár a cigánytelep, a háború gyűjtőtábor hagyatéka mindig egy valós veszély és kihívás volt.
Kedves Piroska 1960-1974 között én is ott éltem a Csütörtöki piac környékén Caragiale utcától a Vida Árpád később JALOMICA majd az egész Oncsa telepet belaktam mert a rokonok nagy szülők mind ott laktak
kedvenc ,helyeink a Munkás mozi ,a maros part majd kamaszként csütörtöki piac ahol mindig volt valami utazó cirkusz elég nagy kópé voltam lehet hogy még találkoztunk is. Szép és gondtalan élet volt.
Talán egy két közös ismerősünk is akad
ÜDV. Rigó Sanyi
Kedves Sándor 1959-1971 között a Kulturpalota mellett laktam a Guliver áruház fölött a negyedik emeleten,azelött a Fürztelepen a Viekkend telep mellett,sokat fürödtünk a a Ricnél is lehet ,hogy valahol összefuttottunk,csak sajnos az ember ebben a korban sokat változk,sokat jártunk eggyütt Szász Titiékkel is ha mond valamit ez a név.
Üdv Miklos István.
Valamikor régen a Kulturpalota legfelső emeletén a főtér felöli oldalon rajzolni festeni, szobrászkodni tanultam. Ki volt osztálytársam? - sajnos nem jut eszembe egy név sem. Kik tanítottak? - Incze, Bordi és Hunyadi művész úrak. Akkor Izsák volt az igazgató.
Valamikor régen én is rajzolni festeni szobrászkodni tanultam,Bordi müvész úr a tanárom volt, sjnos nem emlékszem senkire sem, halványan,Garda Aladár jut eszembe együt tanultunk,és Bardoc Barna ö a Lázárödön bentlakásban lakott,székelyföldröl.
Sok boldog évet töltöttem el Vásárhelyt ,nagyon hiányzik !Köves- dombon laktam 35 évig , egy szebb jövőben reményében kötöztem Győrben.Hozzászólásokat olvasva végigjártam gondolatban minden kedves utcáját Vásárhelynek.Jó vissza emlékezni és ha tehetem minden évben meglátogatom sőt a Gyergyói hegyeket is ahol feltöltődök energiával és szárnyalok mint egy madár.Üdv.minden Vásárhelyinek
Miklos Istvannak uzenem, hogy sajnos Bardocz Barna mar talan 2 eve hogy meghalt.
==== en is a Kulturpalotaban tanultam rajzot es szobraszatot 4 evig.
Szep idok voltak!
Udv mindenkinek!
Marosvásárhely azért a világ közepe, mert ott születtünk...fel a fejjel pajtások , vannak még rondább helyek a világban... hangolódjunk inkább az Adventre és ha a városunkban sétáltok , kívánok kellemes feltöltődést a Karácsonyra !
Ma otthon voltam Marosvásárhelyen. Mennyire megváltozott a város. Hol van a Lázár Ödön park, a Hargita vendéglő _-? ma a Luxor sem a régi, Hol van a néhai Vointa korcsolyapálya a főtéri gyógyszertár mögül? Már a Somos tető sem olyan mint amikor oda jártunk sörözni, vagy a gyógyszerészetis lányokkal barátkozni. Valamikor még Mircea bácsi magyarul beszélt és ha vásárolni mentünk mindig volt egy kis üvegcukorkája a gyerkeknek. A kövesdombon én még szánkáztam, ahol ma tömbházak hosszú sora, van több száz, 1970 után betelepitettel lakossal. Szegény kis öreg, aki mindig eszembe jut amikor vissza indulok Kolozsvárra, báró Kemény János, az Erdélyi Helikon alapító tagja, gyakran sepregetett a Liliom utcai háza elött a 70-es években.
Hozzászólásának utolsó mondatai, mélységesen felháborítottak! Érzésem szerint, Ön soha nem látta báró Kemény Jánost, ha "szegény kis öreg"- nek írja le. E daliás FŐ ÚR- nak, még halála napján is 190-cm fölött volt a magassága! Ennyit a (kis öregről.) A szegény jelző találó. Ugyanis ki és megrabolták. A több ezer hektáros erdő birtokától, kastélyától, házaitól megfosztották. Az a ház, amely etött sepregetett, nem az Övé volt, hanem annak szuterin, (inkább pince) "lakásában" kényszer lakhelyen tengette életét. Egy olyan EMBER, aki mindenkinek adott, mindenkin segített, embereket mentett a biztos haláltól. Akik közelebbről ismertük, sose hallottuk elégedetlenkedni, gyűlölködni, szemrehányásokat tenni.
Szertném ha néhány száz ilyen "kis öreg" lakná most is városunkat, besegítve az amúgy rohamosan romló kúltur élet megmentésében. Antal Dénes.
Remélem nem rám haragszik, hisz tudom, hogy minket sem kárpotoltak az elkobzott javainkért. Az emberi jogok Romániában nem érvényesek. Én csak vissza emlékeztem, hogy minden reggel sepregetett az utcán a ház elött.
Sziasztok! En is Vasarhelyen szulettem, nottem fel es dolgoztam egeszen 90-ig, amiota az Egyesult Allamokban elek. Majdnem minden vasarhelyi barat, ismeros valahol mashol el a vilagban, senki sem koszont ram amikor utolag vegigmentem a foteren. Szikszai nem nyitotta a Maros vendeglo ajtajat....de regen is volt! Mindenkit udvozlok, sok szeretettel.
Kedves Mária!
Tisztelettel közlöm, hogy Szikszai a "tábornok" már évek óta a mennyeknek országa kapuit nyitogatja az egyre gyakrabban oda tévedő Vásárhelyieknek. Néhány hónappal ezelött elment kollegális segitséget nyújtani neki, Balázs Imre a Maros vendéglő hírneves főnöke is. Bánatában tette, mivel a kedvenc vendéglő helyett ma már egy kimondhatatlan nevű Bank terpeszkedik az épületben. Mivel ott ezek a megátalkodott Bank fiúk itallal nem szolgálnak, flekkennel sem, cigányzenével pláne nem, így szomorúan csak azok látogatják a lokált, akik kölcsönért folyamodnak, de azt is mind ritkábban kapnak.
Hát ilyetén módon állunk ma, szeretett városunkban ami a főtéri vendéglátást illeti. Mert az miért lenne különb, mint a többi?! Ismeretlenűl is szeretettel üdvözli egy volt Maros- vendéglői megrögzött törzsvendég.
Sajnálom ,hogy a Maros vendéglö véglegesen megszünt,sok kellemes emlék maradt ott.Valamikor oda jártunk ebédelni,meg vacsorázni ,és táncolni.Maradok tisztelettel.
Sziasztok! Dr Paltán Ildi vagyok, Marosvásárhelyen éltem, több mint 25 évet,/jó volt/, ott végeztem általános orvosi karon 1988-ban. jelenleg Budapesten élek.Jól szétszórodtunk. Üdv mindenkinek:Ildi
25 év távollét után, visszatértem városomba. Negyedévszázad nagy idő, sokat változott a város, sokat változtam én is, de még hátha meg-, feltalálom magam benne.. , ha az éj nem közelegne...
Üdv mindenkinek:
Marci
Csütörtök délután a főtérrel egy időben a marosvásárhelyi vár is fényruhába öltözött. A népünnepélyekről jól ismert ringlispílek, száguldó, zenélő hinták újra birtokba vették itt a teret, a bejárat közelében hatalmas karácsonyfa őrködik, pár lépéssel távolabb betlehemi jászol emlékeztet a közelgő szentestére. Az idei Gyermekvárosban a Télapó műhelye is helyet kapott, igaz, a karácsonyi ajándékokkal berendezett, parányi helyiséget – legalábbis egyelőre – csak kívülről csodálhatja meg az aprónép. Bár a színes, hangos városkát legszívesebben este, az üzembe álló fényalagúton át rohamozzák meg a gyerekek, tegnap délelőtt is nagy volt a nyüzsgés a várban. Számos marosvásárhelyi tanintézetből – óvodákból és iskolákból – érkeztek ide fenyőfadíszítők, és délre már el is készült a 30, szépségversenybe szálló, gömbös, szalagos, papírangyalkás alkotás. Az idei Gyermekváros sok új élményt nem kínál a korábbi évekhez képest, de az óvodás, kisiskolás vagy éppen kamaszodó látogatókra bizonyára így is az újdonság erejével hat. Legalábbis egy-két hétig, tavaly ugyanis karácsony után már nem sokan múlatták az időt a várban. Erre a hétvégére azonban nem sok választási lehetőségük marad a szórakozni vágyóknak, a főtéri korcsolyapályára ugyanis legalább jövő hét elejéig várni kell. Mircea Moldovantól, a polgármesteri hivatal illetékesétől megtudtuk, a szokásosnál melegebb időjárás eddig nem tette lehetővé a pálya felületének kialakítását, ezen tegnap kezdtek dolgozni, és legkevesebb három napra van szükség ahhoz, hogy a jég használható legyen.
Adventi várakozásban gyönyörű élményben volt részem a tegnap este...Karácsonyi díszben pompázó, hangulatos kántáló zenével felékesített busszal mentünk be a központba, és a Kúlturpalotában részt vettünk a BALOGH DÉNES emlékesten... A főtér ízlésesen, hangulatosan feldíszítve, az előadás profi módon megszervezve a marosvásárhelyi rádió és a Maros MŰvészegyüttes részéről... Igazán itthon éreztem magam ... ÉS JÓL. Ezt kívánom nektek is !!!
Szeretettel üdvözlök mindenkit! Most mutatta meg az oldalt egy barátom, nagyon örülök neki. Vásárhelyen születtem, jó régen, a Müvészeti Líceumba jártam zenész osztályba.Hátha valaki még emlékszik rám? Svédországban élek már 21 esztendeje. Kellemes napot mindnyájatoknak!
Mindenkinek :Jó estét és meleget kívánok ezen a zimankos napon. Örvendek, hogy Rátok leltem! 1990-ben a pogrom után menekültekként érkeztünk Magyarországra. A honvágy sosem fog megszünni{első könyvem címe: Honvágytól a szárnyalásig}. Még visszatérek, addig is Áldott, békés karácsonyt és jó egészséget kívánok szeretettel.Kocsis E. Éva
Ehrmann Gyöngyver
Szept 30, 2010
Nyárády Károly
Üdvözöllek mindnyájatokat a vén Maros partjáról!
Szept 30, 2010
Miklos Stefan (István)
Örvendek nagyon ennek a csoportnak meg a lapnak is,kedvenc városom volt és marad is egy örök életre!!!!
Szept 30, 2010
Ehrmann Gyöngyver
Okt 1, 2010
Birtalan(Tabarán)Piroska
Okt 1, 2010
Rónainé Pálffy Judith
Okt 3, 2010
Tari Lili
Okt 3, 2010
Biro Eva
Tovabbra is minden jot kivanok Nektek, Eva az Egyesult Allamokbol
Okt 4, 2010
Kákonyi Csilla
Okt 4, 2010
Vaitsuk Vanda Claudia
Okt 4, 2010
Zrínyi András
Okt 4, 2010
Ferencz Ildikó
Okt 5, 2010
Fábián Magdi
Okt 5, 2010
Dr.Gulya Erzsébet
Okt 6, 2010
György Ramona Erika
Okt 7, 2010
roman margit
Okt 7, 2010
Antal Dénes
Okt 8, 2010
Marik Zsuzsanna
Okt 8, 2010
Szabó Erika
Okt 11, 2010
Varga Ilona Baba
Okt 12, 2010
Nyárády Károly
Akit érdekel, az megtalálja a http://nyaradi.blogspot.com/2010/10/marosvasarhelyi-kepek.html címen.
Szabadon letölthetők!
Okt 22, 2010
Réthy Emese
Nov 2, 2010
Andrus Mircea
Nov 17, 2010
Szilágyi Piroska Tünde
Nov 20, 2010
Lázár László
Nov 21, 2010
Rigó Sándor
Nov 21, 2010
Rigó Sándor
kedvenc ,helyeink a Munkás mozi ,a maros part majd kamaszként csütörtöki piac ahol mindig volt valami utazó cirkusz elég nagy kópé voltam lehet hogy még találkoztunk is. Szép és gondtalan élet volt.
Talán egy két közös ismerősünk is akad
ÜDV. Rigó Sanyi
Nov 21, 2010
Miklos Stefan (István)
Üdv Miklos István.
Nov 21, 2010
Lázár László
Nov 21, 2010
Miklos Stefan (István)
Nov 22, 2010
Balázs Irén
Nov 23, 2010
Csiki-Nagy Anna
==== en is a Kulturpalotaban tanultam rajzot es szobraszatot 4 evig.
Szep idok voltak!
Udv mindenkinek!
Nov 23, 2010
ballus jozsef
Nov 25, 2010
Pethő Ildikó (Barabás )
Dec 1, 2010
Lázár László
Dec 1, 2010
Antal Dénes
Szertném ha néhány száz ilyen "kis öreg" lakná most is városunkat, besegítve az amúgy rohamosan romló kúltur élet megmentésében. Antal Dénes.
Dec 2, 2010
Lázár László
Dec 2, 2010
Cornelia Nagy
Dec 5, 2010
Antal Dénes
Tisztelettel közlöm, hogy Szikszai a "tábornok" már évek óta a mennyeknek országa kapuit nyitogatja az egyre gyakrabban oda tévedő Vásárhelyieknek. Néhány hónappal ezelött elment kollegális segitséget nyújtani neki, Balázs Imre a Maros vendéglő hírneves főnöke is. Bánatában tette, mivel a kedvenc vendéglő helyett ma már egy kimondhatatlan nevű Bank terpeszkedik az épületben. Mivel ott ezek a megátalkodott Bank fiúk itallal nem szolgálnak, flekkennel sem, cigányzenével pláne nem, így szomorúan csak azok látogatják a lokált, akik kölcsönért folyamodnak, de azt is mind ritkábban kapnak.
Hát ilyetén módon állunk ma, szeretett városunkban ami a főtéri vendéglátást illeti. Mert az miért lenne különb, mint a többi?! Ismeretlenűl is szeretettel üdvözli egy volt Maros- vendéglői megrögzött törzsvendég.
Dec 5, 2010
Antal Dénes
Dec 5, 2010
Miklos Stefan (István)
Dec 5, 2010
Dr Paltán Mária Ildikó
Dec 6, 2010
Cornelia Nagy
Dec 7, 2010
Csókási Márton Levente
Üdv mindenkinek:
Marci
Dec 7, 2010
Nagy Lenke
A vár is fényruhába öltözött
Csütörtök délután a főtérrel egy időben a marosvásárhelyi vár is fényruhába öltözött. A népünnepélyekről jól ismert ringlispílek, száguldó, zenélő hinták újra birtokba vették itt a teret, a bejárat közelében hatalmas karácsonyfa őrködik, pár lépéssel távolabb betlehemi jászol emlékeztet a közelgő szentestére. Az idei Gyermekvárosban a Télapó műhelye is helyet kapott, igaz, a karácsonyi ajándékokkal berendezett, parányi helyiséget – legalábbis egyelőre – csak kívülről csodálhatja meg az aprónép. Bár a színes, hangos városkát legszívesebben este, az üzembe álló fényalagúton át rohamozzák meg a gyerekek, tegnap délelőtt is nagy volt a nyüzsgés a várban. Számos marosvásárhelyi tanintézetből – óvodákból és iskolákból – érkeztek ide fenyőfadíszítők, és délre már el is készült a 30, szépségversenybe szálló, gömbös, szalagos, papírangyalkás alkotás. Az idei Gyermekváros sok új élményt nem kínál a korábbi évekhez képest, de az óvodás, kisiskolás vagy éppen kamaszodó látogatókra bizonyára így is az újdonság erejével hat. Legalábbis egy-két hétig, tavaly ugyanis karácsony után már nem sokan múlatták az időt a várban. Erre a hétvégére azonban nem sok választási lehetőségük marad a szórakozni vágyóknak, a főtéri korcsolyapályára ugyanis legalább jövő hét elejéig várni kell. Mircea Moldovantól, a polgármesteri hivatal illetékesétől megtudtuk, a szokásosnál melegebb időjárás eddig nem tette lehetővé a pálya felületének kialakítását, ezen tegnap kezdtek dolgozni, és legkevesebb három napra van szükség ahhoz, hogy a jég használható legyen.
Nagy Székely Ildikó
Dec 11, 2010
Iszlai Ilona
Szeretettel üdvözlök minden volt és jelenlegi Marosvásárhelyit!
Jól szétszorodtunk de jó itt egymásra találni!
Üdv.mindenkinek: Ilona
Dec 13, 2010
Pethő Ildikó (Barabás )
Adventi várakozásban gyönyörű élményben volt részem a tegnap este...Karácsonyi díszben pompázó, hangulatos kántáló zenével felékesített busszal mentünk be a központba, és a Kúlturpalotában részt vettünk a BALOGH DÉNES emlékesten... A főtér ízlésesen, hangulatosan feldíszítve, az előadás profi módon megszervezve a marosvásárhelyi rádió és a Maros MŰvészegyüttes részéről... Igazán itthon éreztem magam ... ÉS JÓL. Ezt kívánom nektek is !!!
Dec 13, 2010
Solymosi (Szigyártó)Mária
Szeretettel üdvözlök mindenkit! Most mutatta meg az oldalt egy barátom, nagyon örülök neki. Vásárhelyen születtem, jó régen, a Müvészeti Líceumba jártam zenész osztályba.Hátha valaki még emlékszik rám? Svédországban élek már 21 esztendeje. Kellemes napot mindnyájatoknak!
Dec 14, 2010
Kocsis E. Éva
Mindenkinek :Jó estét és meleget kívánok ezen a zimankos napon. Örvendek, hogy Rátok leltem! 1990-ben a pogrom után menekültekként érkeztünk Magyarországra. A honvágy sosem fog megszünni{első könyvem címe: Honvágytól a szárnyalásig}. Még visszatérek, addig is Áldott, békés karácsonyt és jó egészséget kívánok szeretettel.Kocsis E. Éva
Dec 16, 2010
Mátyás Csaba
Szeretettel üdvözlök mindenkit,régi tudoros vagyok.11 éve élek Székesfehérváron..,de Marosvásárhely a szívem csücske,és az is marad mindörökké....
Dec 16, 2010