Incze Éva

Eva te vagy a legnagyobb allatbarat, eszmeletlen amit az allatokaert teszel. eteted oket gondjukat viseled, zseni vagy!!!!Nekem az Isten szeke a kedvenc helyem. Kinevezhetenk Was Albert utodjanak! Meselj nekunk!

Aranyos vagy Hajnika! Dehogy vagyok a legnagyobb, még a legkissebbnél is kissebb. Jöttek, soványak, éhesek voltak, mi a betolakodók vettük el az életterüket, hát nyilván etettem őket. Ha krokodil éhezne, azt is megetetném. Még etetem a madarakat, mókusokat s bármilyen állatot , ami a közelembe merészkedik. Wass Albert...hát igen ő a miénk, hozzánk szól. A Funtineli boszorkány, pont arról a helyről szól, ahol a rókákat etetem, a Maros folyása felső részéről. Imádom azt a könyvet és egyáltalán Wass Albertet, aki magyar és ember maradt minden körülmények között. Istenszéke...kedvenc kiránduló helyem volt valamikor...Mindig Tamási Áron Ábelje ugrik be, holott nem is ott zajlik le a regény ....

Drága Éva! Köszönöm a filmet. Rózsi huncutságán nagyon jót nevettem. Viszonzásul küldök egy gyönyörű videót a csodálatos állatokról és a kevésbé dicséretreméltó emberekről.FM
http://www.dailymotion.com/video/kQUnvVMDP4dFKQ13jE4

Piros szalag

Cézárt akkor ismertem meg, amikor Hékásssal egymásra találtunk. Cézár, a 3 éves németjuhász kan egy közeli telephelyen szolgált az éjjeliőr gazdája mellett. Amikor találkoztunk , a lakótelep parkjában kóborolt. A gazdája elköltözött, és magára hagyta kutyáját. Cézár egyedül járt vissza őrizni a telephelyet. Pedig, azt már új éjjeliőr és új őrző kutyák vigyázták .
Néhányan, mi kutyások,

a park kiserdejében minden nap -7 éven át - vizet és ennivalót helyeztünk el Cézárnak. Különleges jószág volt. Minden reggel és este a tér sarkánál várt és elkísért a hosszú sétáinkon. Az én önző tacskó-foxi keverék kutyám, ahogy érett, úgy lett egyre agresszívebb a konkurens kanokkal szemben. Amikor elöntötte agyát az indulat, Cézár bölcsen kitért előle. De amikor más kutyák támadták meg Hékást, Cézár közéjük állt.
Sokan szerették . Megható volt Cézárt. önzetlensége. Összeszedte a környék kóbor kutyáit,
és az ennivalójához vezette azokat is. Találtunk szerető gazdát számára, de az ő igazi élete a park volt, gazdái mi hárman, akik jól tartottuk. A tizedik hideg tél elvitte. A telephely bejáratánál találtak rá egy reggel. A mai napig emlegetjük .

Kedves Éva ! A Gidák című képhez küldöm ezt a verset.
Reményik Sándor
Az elveszett paradicsom

A mennyországnak kulcslyuka
Egy-egy ragyogó gyerekszem.
Be-benézek a kulcslyukon,
S magam a mennybe képzelem,
Bár kívül vagyok rajt, tudom.
Be-benézek a mennybe én
Egy-egy ragyogó kulcslyukon.
Aztán - lehorgasztom fejem,
Továbbmegyek reménytelen,
S a látott kép fölibe irom:
"Az elveszett paradicsom"

Kedves Éva! A világról nagyon hasonlóan gondolkodunk!

Kőszőnőm,hogy barátodnak választottál. Zsombor

Szia Éva!
Rózsi turót kap.. ....hát mit mondhatnék? Élmény volt,de tulajdonképpen az összes kép az. Egyedülálló, gyönyörű élmény.Köszönöm!
Üdv. Enikő

Flower Images at ImageHousing.com


Szép estét Üdv.Ildikó

Piros szalag

Piros szalag

       Örvendek, hogy a falvaikban készült szociófotóim felkeltették az érdeklődést. Ebben a témában nyilt egyéni kiállításom november 11-én Craiovan, december végéig látogatható.

       Köszönöm, hogy barátnak jelöltél. Bálint Zsigmond

Köszönöm jókívánságaidat, én ezzel a fotóval kívánok minden jót az elkövetkezendő ünnepekre. Gábor

Nincs tudomásom arról, hogy Marosvásárhelyen lettek volna rokonaink. Dédnagyapám Mo.-ról költözött a Zsil-völgyébe a múlt század elején. Megtörténhet, hogy korábbi felmenőink oldalági leszármazottai. Köszönöm az információt, családfakutatásaim során megpróbálom tisztázni.

Üdv.,

Liszka Levente

Nagyon szépen köszönöm!

 

    Köszönöm a születésnapi jókívánságot

 

   Köszömöm a születésnapi jókívánságot.

                                                                Szeretettel üdvözli

                                                                                        Farkas Ibolya