Balázs F. Attila bejegyzései - Erdélyi magyarok a világban2024-03-29T11:01:54ZBalázs F. Attilahttp://www.erdelyimagyarok.com/profile/BalazsFAttilahttp://storage.ning.com/topology/rest/1.0/file/get/2532403025?profile=RESIZE_48X48&width=48&height=48&crop=1%3A1http://www.erdelyimagyarok.com/profiles/blog/feed?user=3lynhzibwrwon&xn_auth=noLucian Blaga: Évatag:www.erdelyimagyarok.com,2011-05-22:4464973:BlogPost:2338472011-05-22T21:09:58.000ZBalázs F. Attilahttp://www.erdelyimagyarok.com/profile/BalazsFAttila
<p>Amikor a kígyó odanyújtotta Évának az almát</p>
<p>hangja olyan volt, mint ezüstcsengő</p>
<p>a levelek között.</p>
<p>Később súgott még valamit</p>
<p>a fülébe</p>
<p>halkan, nagyon halkan,</p>
<p>valamit, amiről az írások hallgatnak.</p>
<p> </p>
<p>Hogy mit súgott neki, Isten sem hallotta,</p>
<p>pedig figyelt rájuk.</p>
<p>Éva vonakodott még Ádámnak is elmondani.</p>
<p>A nő azóta a szemhéja alatt őriz egy titkot</p>
<p>és szempillája mozgásával mintha jelezné</p>
<p>hogy értesült…</p>
<p>Amikor a kígyó odanyújtotta Évának az almát</p>
<p>hangja olyan volt, mint ezüstcsengő</p>
<p>a levelek között.</p>
<p>Később súgott még valamit</p>
<p>a fülébe</p>
<p>halkan, nagyon halkan,</p>
<p>valamit, amiről az írások hallgatnak.</p>
<p> </p>
<p>Hogy mit súgott neki, Isten sem hallotta,</p>
<p>pedig figyelt rájuk.</p>
<p>Éva vonakodott még Ádámnak is elmondani.</p>
<p>A nő azóta a szemhéja alatt őriz egy titkot</p>
<p>és szempillája mozgásával mintha jelezné</p>
<p>hogy értesült valamiről,amiről mi nem tudunk,</p>
<p>amit senki sem tud,</p>
<p>még a Jóisten sem.</p>
<p> </p>
<p>Balázs F. Attila fordítása</p>Lucian Blaga: Nem sejted?tag:www.erdelyimagyarok.com,2011-05-22:4464973:BlogPost:2345712011-05-22T21:05:32.000ZBalázs F. Attilahttp://www.erdelyimagyarok.com/profile/BalazsFAttila
<p>Nem is sejted az őrültséget, ha meghallod</p>
<p>miként morajlik bennem az élet</p>
<p>fortyogó forrásként</p>
<p>visszhangos barlangban?</p>
<p>Nem is sejted bennem a lángot</p>
<p>amikor úgy remegsz karjaimban</p>
<p>mint harmatcsepp</p>
<p>a napsugár ölelésében?</p>
<p>Nem sejted szerelmemet, amikor vágyakozva</p>
<p>nézek lelked szakadékába</p>
<p>és azt mondom:</p>
<p>Sosem láttam hatalmasabbnak</p>
<p>az Istent!?</p>
<p> </p>
<p>Balázs F. Attila fordítása</p>
<p>Nem is sejted az őrültséget, ha meghallod</p>
<p>miként morajlik bennem az élet</p>
<p>fortyogó forrásként</p>
<p>visszhangos barlangban?</p>
<p>Nem is sejted bennem a lángot</p>
<p>amikor úgy remegsz karjaimban</p>
<p>mint harmatcsepp</p>
<p>a napsugár ölelésében?</p>
<p>Nem sejted szerelmemet, amikor vágyakozva</p>
<p>nézek lelked szakadékába</p>
<p>és azt mondom:</p>
<p>Sosem láttam hatalmasabbnak</p>
<p>az Istent!?</p>
<p> </p>
<p>Balázs F. Attila fordítása</p>Kolozsvári Lucian Blaga nemzetközi fesztiváltag:www.erdelyimagyarok.com,2011-05-20:4464973:BlogPost:2347632011-05-20T20:30:00.000ZBalázs F. Attilahttp://www.erdelyimagyarok.com/profile/BalazsFAttila
<p> </p>
<p>A 21. Lucian Blaga fesztivál idei magyar meghívottjai Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke, Ladik Katalin, Zalán Tibor és Balázs F. Attila voltak. Az első napon, május 12-én, bukaresti és kolozsvári egyetemi tanárok, Dorli Blaga a költő lánya, Szentmártoni János és Karácsonyi Zsolt tartott előadást a román-magyar kulturális és irodalmi kapcsolatokról valamint a nagy román költő magyar fordításairól, kapcsolatairól. Lucian Blaga a német és a francia nyelv mellett beszélte…</p>
<p> </p>
<p>A 21. Lucian Blaga fesztivál idei magyar meghívottjai Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke, Ladik Katalin, Zalán Tibor és Balázs F. Attila voltak. Az első napon, május 12-én, bukaresti és kolozsvári egyetemi tanárok, Dorli Blaga a költő lánya, Szentmártoni János és Karácsonyi Zsolt tartott előadást a román-magyar kulturális és irodalmi kapcsolatokról valamint a nagy román költő magyar fordításairól, kapcsolatairól. Lucian Blaga a német és a francia nyelv mellett beszélte a magyart is, és a bécsi döntés sem fordította a magyarok ellen. Rilke és Tagore mellett Ady Endre költészetét kedvelte. Rendszeresen olvasta a magyar sajtót és a Tűz című folyóirat ankétjára válaszolva azt írta „nincs egyszerűbb útja a népek megbékélésének, mint a kultúra…” „A Duna menti népeknek, akik egymásra vannak utalva, nincs más perspektívájuk mint az összefogás, és egymás kultúrájának a megismerése.” Amikor 1923-ban a román hatóságok betiltották a kolozsvári magyar színház <i>Az ember tragédiája</i>előadását, vitriolos cikkben tiltakozott, rámutatva arra, hogy ilyen alapon a Faustot és más remekműveket is be lehetne tiltani. Miután kizárták a Román Akadémiáról és tiltó listára került, Budapesten jelent meg kötete. Darabjait játszották a magyar színházak. Dorli Blaga, a költő lánya őszinte szimpátiával mesélt családja magyar barátairól, és apja magyar recepciójáról.</p>
<p>Délután az Írószövetség székházában került sor a Balázs F. Attila fordításában megjelent <i>Lucian Blaga Poezii / Versek</i> kötet bemutatójára. Május 13-án magyar és román költők olvastak fel a Bánffy palotában, majd az erdélyi nagyváros polgármestere átnyújtotta a fesztivál díjait. A fesztivál nagydíját Balázs F. Attila kapta a Lucian Blaga életmű népszerűsítéséért, fordításáért. Költészeti nagydíjat kapott Szentmártoni János és Dan Mircea Cipariu. Díjat kapott még Constantin Cublesan, Ladik Katalin, Zalán Tibor, Ioan Moldovan és George Vulturescu.</p>
<p>Az ünnepi ebédet követően Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke az együttműködés lehetséges formáiról tárgyalt a Román Írószövetség kolozsvári fiókjának elnökségével, valamint a bukaresti elnökség tagjaival. Szombaton Szatmárnémetiben fogadta a magyar vendégeket az észak erdélyi város irodalomkedvelő közönsége. </p>Karácsonyi verstag:www.erdelyimagyarok.com,2010-12-13:4464973:BlogPost:1357672010-12-13T14:24:06.000ZBalázs F. Attilahttp://www.erdelyimagyarok.com/profile/BalazsFAttila
<p><span style="color: #800080; font-size: large;">Balázs F. Attila</span></p>
<p></p>
<p><span style="font-size: x-large; text-decoration: underline;"><span style="color: #003300;">Karácsonyi hazaérkezés</span></span></p>
<p></p>
<p></p>
<p><a class="red" href="http://www.allthingschristmas.com/northpole/games/trimtree/trimtree.html"><img alt="trim the tree christmas game" border="0" height="75" src="http://www.allthingschristmas.com/northpole/graphics/b-trimtree.gif" width="70"></img></a></p>
<p></p>
<p><span style="color: #993300; font-size: medium;">Megjött a Karácsony... nem talált otthon.…</span></p>
<p></p>
<p><span style="color: #800080; font-size: large;">Balázs F. Attila</span></p>
<p></p>
<p><span style="font-size: x-large; text-decoration: underline;"><span style="color: #003300;">Karácsonyi hazaérkezés</span></span></p>
<p></p>
<p></p>
<p><a class="red" href="http://www.allthingschristmas.com/northpole/games/trimtree/trimtree.html"><img src="http://www.allthingschristmas.com/northpole/graphics/b-trimtree.gif" border="0" alt="trim the tree christmas game" width="70" height="75"/></a></p>
<p></p>
<p><span style="color: #993300; font-size: medium;">Megjött a Karácsony... nem talált otthon.</span></p>
<p><span style="color: #993300; font-size: medium;">Elbitangolt szavak halmaiba botlom...</span></p>
<p><span style="color: #993300; font-size: medium;">Elveszett ösvényeken talán haza jutok,</span></p>
<p><span style="color: #993300; font-size: medium;">Mellettem ebként a szomorúság kullog.</span></p>
<p></p>
<p><span style="color: #993300; font-size: medium;"><a class="red" href="http://www.allthingschristmas.com/northpole/games/ornamentmatch/ornamentgame.html"><img src="http://www.allthingschristmas.com/northpole/graphics/b-ornmatch.gif" border="0" alt="match the ornament game" width="71" height="76"/></a></span></p>
<p></p>
<p><span style="color: #800080; font-size: medium;">Otthon Karácsony elalszik a széken,</span></p>
<p><span style="color: #800080; font-size: medium;">a gyertya is szundikál, nem lobbant fel régen.</span></p>
<p><span style="color: #800080; font-size: medium;">Didergő fenyőfát díszit fel az Isten,</span></p>
<p><span style="color: #800080; font-size: medium;">mint fűtetlen vagonban utazom a hitben.</span></p>
<p></p>
<p><span style="color: #993300; font-size: medium;"><a class="red" href="http://www.allthingschristmas.com/northpole/games/ornamentmatch/ornamentgame.html"><img src="http://www.allthingschristmas.com/northpole/graphics/b-ornmatch.gif" border="0" alt="match the ornament game" width="71" height="76"/></a></span></p>
<p></p>
<p><span style="color: #993300; font-size: medium;">Hazaérek talán, az égen fények gyúlnak,</span></p>
<p><span style="color: #993300; font-size: medium;">felcsendül az ének, aranypelyhek hullnak.</span></p>
<p><span style="color: #993300; font-size: medium;">Arra lohol az eb, utam erre veszem.</span></p>
<p><span style="color: #993300; font-size: medium;">Vár az otthon, ajtót ki nyit vajon nekem.</span></p>
<p></p>
<p></p>
<p><span style="color: #993300; font-size: medium;"><a href="http://www.allthingschristmas.com/pics1/christmas-cards.jpg" target="_blank"><img src="http://www.allthingschristmas.com/pics1/christmas-cards_small.jpg" border="0" alt="Merry christmas cards" width="350" height="233"/></a></span></p>
<p></p>Isten elfelejtett kertjetag:www.erdelyimagyarok.com,2010-12-12:4464973:BlogPost:1355762010-12-12T21:39:54.000ZBalázs F. Attilahttp://www.erdelyimagyarok.com/profile/BalazsFAttila
<p><strong>Balázs F. Attila</strong></p>
<p></p>
<p><span style="font-size: large;"><strong>Isten elfelejtett kertje</strong></span></p>
<p></p>
<p></p>
<p>a paradicsomi park</p>
<p>hol nem sétáltál soha</p>
<p>hol nem vártál</p>
<p>zavartan morzsolgatva</p>
<p>egy feláldozott</p>
<p>nőszirmot</p>
<p>visszafojtott</p>
<p>lélegzettel bámulva</p>
<p>ujjadat bemázoló</p>
<p>kékes vérét</p>
<p></p>
<p>ahol nem vártalak</p>
<p>a szökőkút csobogását</p>
<p>hallgatva</p>
<p>miközben mellettem</p>
<p>a…</p>
<p><strong>Balázs F. Attila</strong></p>
<p></p>
<p><span style="font-size: large;"><strong>Isten elfelejtett kertje</strong></span></p>
<p></p>
<p></p>
<p>a paradicsomi park</p>
<p>hol nem sétáltál soha</p>
<p>hol nem vártál</p>
<p>zavartan morzsolgatva</p>
<p>egy feláldozott</p>
<p>nőszirmot</p>
<p>visszafojtott</p>
<p>lélegzettel bámulva</p>
<p>ujjadat bemázoló</p>
<p>kékes vérét</p>
<p></p>
<p>ahol nem vártalak</p>
<p>a szökőkút csobogását</p>
<p>hallgatva</p>
<p>miközben mellettem</p>
<p>a vízbe hugyozott</p>
<p>a galambpiszkos</p>
<p>angyal</p>
<p></p>
<p>az esőfa alatt</p>
<p>megbúvó</p>
<p>színét vesztett pad</p>
<p>melyen nem ültünk</p>
<p>megállítva a toronyóra</p>
<p>mutatóját</p>
<p>nem beszélgettünk</p>
<p>elcsendesedve</p>
<p>amikor arra sétált</p>
<p>az emlékeit kereső</p>
<p>fehérhajú öreg</p>
<p></p>
<p>nem bújtunk össze</p>
<p>vérünk dallamát</p>
<p>kottázva</p>
<p>nem ízlelgettük</p>
<p>egymás ajkát</p>
<p>mohón mint kisded</p>
<p>anyja emlőit</p>
<p></p>
<p>a mámor ködében</p>
<p>elmerült,</p>
<p>sosem volt liget</p>
<p>Isten elfelejtett kertjének</p>
<p>búja zöldjét álmodja</p>
<p></p>
<p></p>Granadai Nemzetközi Költészeti Fesztivál 2010tag:www.erdelyimagyarok.com,2010-11-25:4464973:BlogPost:1294022010-11-25T09:00:00.000ZBalázs F. Attilahttp://www.erdelyimagyarok.com/profile/BalazsFAttila
<span style="FONT-SIZE: 16pt"><font color="#000000"><font face="Times New Roman"><br />
</font></font></span><p style="TEXT-ALIGN: left"><span style="FONT-SIZE: 16pt"><font color="#000000"><font face="Times New Roman"><img alt="" src="http://storage.ning.com/topology/rest/1.0/file/get/2543922536?profile=RESIZE_1024x1024" width="721"></img></font></font></span></p>
<p style="TEXT-ALIGN: center"></p>
<p class="MsoNormal" style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt"><span style="FONT-SIZE: 16pt"><font color="#000000"><font face="Times New Roman"><em><font size="4"><strong>Balázs F. Attila…</strong></font></em></font></font></span></p>
<span style="FONT-SIZE: 16pt"><font color="#000000"><font face="Times New Roman"><br />
</font></font></span><p style="TEXT-ALIGN: left"><span style="FONT-SIZE: 16pt"><font color="#000000"><font face="Times New Roman"><img width="721" alt="" src="http://storage.ning.com/topology/rest/1.0/file/get/2543922536?profile=RESIZE_1024x1024"/></font></font></span></p>
<p style="TEXT-ALIGN: center"></p>
<p style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt" class="MsoNormal"><span style="FONT-SIZE: 16pt"><font color="#000000"><font face="Times New Roman"><em><font size="4"><strong>Balázs F. Attila naplója</strong></font></em></font></font></span></p>
<p style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt" class="MsoNormal"></p>
<p style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt" class="MsoNormal"></p>
<p style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt" class="MsoNormal"><font color="#000000" size="3" face="Times New Roman">A kilencvenes években nem voltak jó élményeim a repüléssel kapcsolatban, Bukarestbe és Prágába orosz gyártmányú gépek repültek, a legkisebb légörvényben is úgy ráztak, mint a valamikori lovas szekerek, ha a kocsis a lovak közé csapott. Antalyába, Dél-Törökországba, olyan géppel repültünk, amelynek az oldalán repedések voltak. Vastag jégdudorok keletkeztek rajtuk. Feszült voltam végig és mondtam a miatyánkot. Aztán elhatároztam, hogy többé nem repülök, csak oda megyek nyaralni, ahová elvisz a kocsi, vonat, busz. Így is maradt volna minden, ha nem érkezik meg a meghívó a nicaraguai Nemzetközi Költészeti Fesztiválra. Érdekes ország, érdekes rendezvény, trópus. Ezt kihagyni?! Hát nem. Ha le kell zuhannom, akkor legalább visszafelé jövet, zártam le magamban a belső vitát.</font></p>
<p style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt" class="MsoNormal"><font color="#000000" size="3" face="Times New Roman">És elrepültem. Át az óceánon Atlantába. 2 órával hosszabb ideig tartott az út a hatalmas vihar miatt, amibe keveredtünk, aztán a leszállás sem volt egyszerű, hisz a hatalmas repülőtér jégpályához hasonlított. Fújt a szél, havazott. Nem volt kedvem bemenni a városba körülnézni. Egyenesen a szállóba mentem. A járatok felét törölték, köztük a managuait is. Másnap érdeklődtem, milyen lehetőségem van eljutni Nicaraguába, hisz nekem időre oda kell érnem. Aznap nem volt csak egy, a célországot megközelítő járat. Így hát, bár nem terveztem, elrepültem Guatemalába. Még időben voltam, mert ösztönösen 3 nappal hamarabb indultam Münchenből, így hát megnéztem Antiguát, a régi fővárost, amelyet földrengés pusztított el, az Atitlán-tavat, amely krátertó, ötször nagyobb, mint az erdélyi Szent Anna-tó. Az ország elszigetelt részén van, magas hegyek között. A bérelt autó egyesben is alig kapaszkodott, de gyönyörű volt a táj, a maja viseletek, az őserdők. Furulyákat, bambuszdobot, sálat, jellegzetes maja motívumokkal díszített szőtteseket tukmálnak rám, olcsón. Antiguában ódon szállóban alszom, mintha múzeumban vetettek volna ágyat. Reggel menekülök a dohos szagból. A csodálatos udvarkertben viszont bőséges reggelit és isteni kávét kapok. Körülöttem mangó-, mandarin és narancsfák, meg kókuszpálmák. A mangó még nem érik, a mandarin édesebb, mint az üzletben vásárolt. A reggelihez kapok egy tál gyümölcssalátát is: papaya, sárgadinnye, görögdinnye, narancs, banán és ananász. Később a piacon megtapasztalom, mennyiféle gyümölcs terem a trópusokon. Az új fővárosban, Guatemala Cityben, a Holiday Inn-ben alszom. Ez már Európa. De nem ezért mentem oda. Másnap reggel végre felszáll a Managuába induló gép. Kubai tulajdonú légitársaság, de minden rendben. A repülőtéren várnak, az ír, a perui és a hondurasi vendégekkel beülünk a mikrobuszba. Irány Granada, a spanyol telepesek által alapított valamikori főváros, a Nicaragua-tó partján. Engem a Cocibolca szállóban szállásolnak el. Cocibolca is tó, de az új főváros mellett. Kis családias szálló, szép belső kerttel, teknősbékákkal, pálmákkal. És saját medencével. Internet-hozzáférés éjjel-nappal. Ez is fontos.</font></p>
<p style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt" class="MsoNormal"></p>
<p style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt" class="MsoNormal"></p>
<p style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt" class="MsoNormal"><b style="mso-bidi-font-weight: normal"><font size="3"><font color="#000000"><font face="Times New Roman">A fesztivál első napja</font></font></font></b></p>
<p style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt" class="MsoNormal"></p>
<p style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt" class="MsoNormal"></p>
<p style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt" class="MsoNormal"><font color="#000000" size="3" face="Times New Roman">A kísérő rendezvények sora reggeltől zajlik, de mi csak az ebédre megyünk a Casa de los Leones-ba, a főhadiszállásra. A trópusi országokban este kezdődik az élet, a fesztivál is este kezdődik igazán. A köszöntő beszédek után felolvas a több mint száz vendég költő első csoportja. A tér tele emberekkel, a felolvasások közben csend van, aztán hangos tetszésnyilvánítások. Latin temperamentum. Felfigyelek az ausztrál Stuart Cooke, a dán Niels Frank, a német Timo Berger, a holland Tsead Bruinja, a spanyol Daniel</font></p>
<p style="TEXT-ALIGN: left"><font color="#000000" size="3" face="Times New Roman"><img width="721" alt="" src="http://storage.ning.com/topology/rest/1.0/file/get/2543923265?profile=RESIZE_1024x1024"/></font></p>
<p style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt" class="MsoNormal"><font color="#000000" size="3" face="Times New Roman"><font color="#000000" size="3" face="Times New Roman">Rodrígu</font>ez Moya, a makedón Nikola Madzirov verseire. Ahány költő, annyi stílus, mégis mindegyik megérinti az embert. Azok a költők, akik némileg tudnak spanyolul, spanyol nyelven olvasnak fel, a többi anyanyelvén, amit tehetséges egyetemisták tolmácsolása követ. Itt is megtapasztalom egyes költők önzését, a rendezők diszkrét jelzése ellenére sokszorosan túllépik az egy felolvasónak szánt időkeretet. Mintha a mennyiség számítana, nem a minőség. A felolvasások után a Nemzeti Népi Táncegyüttes fergeteges előadása következik, az embernek eláll a lélegzete a sokféle szép népviselet, a temperamentum láttán, a vérpezsdítő zene hallatán. A vacsorát kései órára teszik, evés-ivás közben a Los Hijos del Son zenekar játszik.</font></p>
<p style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt" class="MsoNormal"></p>
<p style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt" class="MsoNormal"></p>
<p style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt" class="MsoNormal"><b style="mso-bidi-font-weight: normal"><font size="3"><font color="#000000"><font face="Times New Roman">Második nap, ismerkedés, ünnepi megnyitó</font></font></font></b></p>
<p style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt" class="MsoNormal"></p>
<p style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt" class="MsoNormal"></p>
<p style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt" class="MsoNormal"><font color="#000000" size="3" face="Times New Roman">Délelőtt a költő vendégek röviden bemutatkoznak egymásnak és a rendezőknek.</font></p>
<p style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt" class="MsoNormal"><font color="#000000" size="3" face="Times New Roman">Aztán egy másik téren újra felolvasások, bár nagy a meleg ilyen órában. Valószínűleg azért olvasnak fel a latin-amerikai országok képviselői. Egyedül az olasz Alessio Brandolini lóg ki a sorból, bár ő is melegebb éghajlaton él.</font></p>
<p style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt" class="MsoNormal"><font color="#000000" size="3" face="Times New Roman">A téren könyv- és kézműves vásár. A standoknál könyvbemutatók és dedikálások. Ebéd után felavatják a nagy nicaraguai költő, Azarías H. Pallais szobrát, az osztrák Johannes Kranz alkotását, beszédet mond Blanca Castellón, költő, a fesztivál egyik alelnöke.</font></p>
<p style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt" class="MsoNormal"><font color="#000000" size="3" face="Times New Roman">Aztán a költőnők mutatkoznak be egy külön rendezvényen. A helyiek mellett felolvasnak Nicole Brossard (Kanada), Hildegunn Dale (Norvégia), Sabina Messeg (Izrael), Sue Wootton (Új Zéland), Fatieh Saudi (Jordánia), Vanessa Droz (Puerto Rico), Jayne Cortez (USA), Mamta Sagar (India), Elena Liliana Popescu (Románia), Ersi Sotiropoulos (Görögország), Marjorie Evasco (Fülöpszigetek), Nora Hall (Argentina) és mások.</font></p>
<p style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt" class="MsoNormal"><font color="#000000" size="3" face="Times New Roman">A Francia Nagykövetség patronálásával bemutatják Luis Aragón spanyol nyelvű verseskötetét.</font></p>
<p style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt" class="MsoNormal"><font color="#000000" size="3" face="Times New Roman">Este a Fesztivál ünnepi megnyitója az állam alelnöke, a kulturális miniszter, a turisztikai miniszter, a főpolgármester, a püspök és más magas rangú vendégek részvételével és beszédével. Utána újra maratoni felolvasó est a Szabadság téren. A haiti földrengés áldozataira emlékezve, Gaston Saint Fleur Haiti képviselője nyitja a sort. Őt követi az élő klasszikus, a Nobel-díjra jelölt Ernesto Cardenal, egykori bíboros költő, aki konfliktusba keveredett a Vatikánnal, mert a szegények oldalára állt a kizsákmányoló tőkésekkel szemben. Kamaszkoromban olvastam a verseit. Igazi költő, igazi pap!</font></p>
<p style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt" class="MsoNormal"><font color="#000000" size="3" face="Times New Roman">Újabb neveket ismerek meg ezúttal: Luis Munoz (Spanyolország), Daniel Kunene (Dél Afrika), Satoko Tamura (Japán), Raúl Zurita (Chile) a Beat-költőket idéző Amiri Baraka (USA), a kis, púpos, néger költő erős hangja úgy betöltötte a teret, hogy a hideg futkosott a hátamon. Hosszú poémájában számon kérte hazája minden baklövését. Nem csodálkozom, hogy még a brit nemzetközösséghez tartozó költők is nyíltan Amerika-ellenesek, az értelmiséget nem lehet hazugságokkal és Coca-Cola kultúrával elszédíteni. Pontosan tudják, mi történik a világban, és kik mozgatják a háttérből.</font></p>
<p style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt" class="MsoNormal"><font color="#000000" size="3" face="Times New Roman">A tajvani Wen Wei Shiu a latin-amerikai irodalmak specialistája, egyetemi tanár és kitűnő költő. Őt követte a svéd Lasse Soderberg, aki már harmadszor vesz rész ezen a fesztiválon, annyira szeret itt lenni. Hosszú hófehér haja van, és mindig mosolyog. A szenegáli Elhadj Seydou Norou olyan egyéniség, akivel nem nehéz összebarátkozni. Ő is könyvkiadó, már a második napon megegyezünk egy kölcsönös, francia-pulaar, illetve magyar-román bilingv kiadásban. A pulaar az egyetlen olyan afrikai nyelv, amelyet mindenhol megértenek. Ráadásul terjeszti könyveit egész Afrikában. Sue Wootton pedig, aki poétikát oktat a wellingtoni egyetemen, nyersfordítások alapján fogja lefordítani a verseimet és Új-Zélandon megjelentetni.</font></p>
<p style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt" class="MsoNormal"><font color="#000000" size="3" face="Times New Roman">Ma este még sorra kerül a felolvasásban: Antonio Preciado (Ecuador), Carmen Boullosa (Mexikó), Michael Gluck (Franciaország), Luis Lorente (Kuba), Sigurdur Palsson (Izland),</font></p>
<p style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt" class="MsoNormal"><font color="#000000" size="3" face="Times New Roman">Usha Akella (India), Fadhil Al Azzawi (Irak), Hussein Habasch (Szíria). És néhány hazai költő. Miközben a költőcsoportok váltják egymást a pódiumon, tűzijáték minden este.</font></p>
<p style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt" class="MsoNormal"><font color="#000000" size="3" face="Times New Roman">Luis Enrique Mejía Godoy énekes poéta koncertje következik. Saját és más költők verseit adja elő zenekara kíséretével. Élmény. Aztán vacsora előtt az állam alelnöke ad koktélt a tiszteletünkre. A szervezők szerint Jaime Morales jó politikus és imádja a költészetet. Rossz ember nem lehet, jegyzem meg magamban.</font></p>
<p style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt" class="MsoNormal"></p>
<p style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt" class="MsoNormal"></p>
<p style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt" class="MsoNormal"><b style="mso-bidi-font-weight: normal"><font size="3"><font color="#000000"><font face="Times New Roman">Harmadik nap. A Karnevál</font></font></font></b></p>
<p style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt" class="MsoNormal"></p>
<p style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt" class="MsoNormal"></p>
<p style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt" class="MsoNormal"><font color="#000000" size="3" face="Times New Roman">Kerekasztal a helyi klasszikus, Azarías költészetéről. Néhányan ellógunk, megkóstoljuk a helyi söröket, nem rosszak.</font></p>
<p style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt" class="MsoNormal"><font color="#000000" size="3" face="Times New Roman">Nem is megyek ebédelni, alszom egyet, mert délután kezdődik a Karnevál, a fesztivál legnagyobb eseménye. A folklór esemény főszereplői a költők. Ebben egyedi és egyedüli a világon. Viva la Poesia, la Libertad, el Amor, los Poetas! Nem hiszek a fülemnek: ennyire szeretni és ünnepelni a költészetet a XXI. században. (Talán egyszer idehaza is fordul a kocka, és beleunnak a valóság-show-kba.)</font></p>
<p style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt" class="MsoNormal"><font color="#000000" size="3" face="Times New Roman">Rengeteg népviseletbe öltözött férfi, nő, főleg fiatalok, álarcosok, zenekarok, feldíszített szekerek, és a halottas kocsi, amely a rossz, a halál koporsóját viszi. A karnevál a megtisztulás rítusa. A főszereplők: a költők a fesztivál elnökének (Francisco de Asís Fernández Arellano) és alelnökeinek (Gloria Gabuardi, Blanca Castellon, Nicasio Urbina, Gioconda Belli) vezetésével vonulnak a felvirágozott szekér mögött, amelyre díszes emelvényt építettek, onnan szólnak a tömeghez, illetve olvasnak fel minden téren és kereszteződésben, ahol megáll a menet és elcsendesedik a tömeg. A járdákon, a házak balkonjain, udvarokon érdeklődők hatalmas tömege. Az egész olyan, mint egy álom. Max Rippon, José Ángel Leyva (Mexikó), Fernando Valverde (Spanyolország, Lello Voce (Olaszország), Matthew Sweeney (Írország), Carlos Lopez Degregori (Peru), Jean Portante (Luxemburg), Ángela García (Kolumbia), Daniel Calabrese (Argentina), Rubén Nájera (Guatemala), Winston Orrillo (Peru), Astrid Lampe Hollandia), Kornelijus Plattelis (Litvánia), Sussy Delgado (Paraguay), Guido Oldani (Olaszország), Tozan Alkán (Törökország), Roberto Apratto (Uruguay), Mia Gallegos (Costa Rica), Jotamario Arbeláez (Kolumbia) és mások. Sorra kerülök én is a székesegyház környékén, de nem emlékszem semmire, utólag mondták a barátaim, hogy jó volt a spanyol kiejtésem, jól olvastam fel.</font></p>
<p style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt" class="MsoNormal"><font color="#000000" size="3" face="Times New Roman">Szépek a népviseletbe öltözött lányok, úgy riszálják magukat, ahogyan csak a latin lányok tudják. A török hastánc messze elmarad tőle. A menet elérkezik a Nicaragua-tó partjára. Tízszer nagyobb, mint a Balaton. Itt a halál kaszákkal felfegyverzett hadserege még egy utolsó vad táncot lejt, aztán a befejezés következik: a virágkoszorúkat és képletesen a halált a hullámok közé dobják. Nagy szél kerekedik mintha ez is része lenne a ceremóniának, de esténként mindig elindul a szél a tó felől. Hirtelen sötétedik. Francisco Asís emberei felnyitják a koporsót, amely már üres. Mindenki üdvrivalgásban tör ki, újra elhangzik: Éljen a Költészet! A drága koporsót nem dobják a habok közé, kell a következő évre is… A halottas kocsi gyászhuszárja büszkén fényképezkedik a turistákkal. Ezt nem lehet elkerülni. A turistáknak emlék és élmény kell.</font></p>
<p style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt" class="MsoNormal"><font color="#000000" size="3" face="Times New Roman">Este a Költészet terén Phillip Montalbán koncertje. Majd vacsora és tánc, de elhúzok, mert elfáradtam (és megittam néhány pohárral a helyi konyakból).</font></p>
<p style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt" class="MsoNormal"></p>
<p style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt" class="MsoNormal"></p>
<p style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt" class="MsoNormal"><b style="mso-bidi-font-weight: normal"><font size="3"><font color="#000000"><font face="Times New Roman">Negyedik nap, csoportkép és fellépés a Fortaleza előtt</font></font></font></b></p>
<p style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt" class="MsoNormal"></p>
<p style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt" class="MsoNormal"></p>
<p style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt" class="MsoNormal"><font color="#000000" size="3" face="Times New Roman">Délelőtt a hazai fiatal költők maratoni felolvasása. A vendégeket a hivatalos csoportkép elkészítésére invitálják. Sokan hiányoznak, utazgatnak az országban, ha már itt vannak.</font></p>
<p style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt" class="MsoNormal"><font color="#000000" size="3" face="Times New Roman">Egy ilyen hivatalos fényképezkedés legalább egy óra. De végül ez is megvan. Utána a Latin-amerikai irodalomról tartanak kerekasztalt, Sue-val meglógunk, nem ismerjük annyira a spanyolt, hogy élvezhető legyen.</font></p>
<p style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt" class="MsoNormal"><font color="#000000" size="3" face="Times New Roman">Este nekem van fellépésem, a Fortaleza la Pólvora előtti pódiumon olvasok fel. A Fortaleza la Pólvora a spanyol telepesek első erődje. Most múzeum és nemzeti emlékhely.</font></p>
<p style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt" class="MsoNormal"><font color="#000000" size="3" face="Times New Roman">Öt versemet fordították spanyolra, így hát minden alkalommal, amikor valamelyik helyszínen fel kell lépnem, mindig mást olvasok. De ma este azt akarom, hogy magyar szó is betöltse a város legrégibb terét. Egyik versemet magyarul olvasom fel, egy fiatal srác tolmácsolja spanyolul.</font></p>
<p style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt" class="MsoNormal"><font color="#000000" size="3" face="Times New Roman">A felolvasók között van még Zoe Skoulding Walesből, Nora Hall Argentinából, Maria Lucía Dal Farra Braziliából, Mario Noel Rodríguez El Salvadorból, Jorge Palma Uruguayból, Jayne Cortez és Amir Baraka az Egyesült Államokból. A helyszínhez illő rendezvény zárja az estet, a Camerata Bach koncertje.</font></p>
<p style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt" class="MsoNormal"></p>
<p style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt" class="MsoNormal"></p>
<p style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt" class="MsoNormal"><b style="mso-bidi-font-weight: normal"><font size="3"><font color="#000000"><font face="Times New Roman">Ötödik nap, díszpolgár leszek</font></font></font></b></p>
<p style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt" class="MsoNormal"></p>
<p style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt" class="MsoNormal"></p>
<p style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt" class="MsoNormal"><font color="#000000" size="3" face="Times New Roman">Ezen a napon kis csoportokban megszálljuk az ország városait, a bevásárlóközpontokat, a rendőr-főkapitányságot, az egyetemeket és középiskolákat. Jean Portante, Roxana Méndez, José Luis Reina Palazón, Gaston Saint Fleur és a helyi Claudia Castillo társaságában Nandaime-ba vagyok beosztva. Kis mezőváros. Déligyümölcsök termesztéséből és kézműves iparból tengődnek. Az egész város felkészült a fogadásunkra, hamar odaérünk, hisz szirénázó rendőrautó kísér, lassítanunk sem kell egész úton. A városka központjának egyik végén a polgármester, a pap, és a regionális médiák vezetői fogadnak. Azt sem tudom, mit mondjak hirtelen, amikor a rádióriporter az orrom alá dugja a mikrofont. Azt mondom, amit szívesen hallanak: jól érzem magam az országotokban, szép élményekkel megyek haza. Mosolyognak körülöttem. Rendben van. Megmutatják a külföldi segítséggel felújított templomot, aztán végigvonulunk a főutcán a polgármesteri hivatalig. A szép épületben a város egész vezetése jelen van, megvendégelnek és kiderül, hogy hálából, hogy megtiszteltük városukat jelenlétünkkel, a képviselőtestület jóváhagyta a polgármester javaslatát, hogy avassanak bennünket tiszteletbeli polgárokká. Hát, öregszem. Már két ország két városának: az erdélyi Radnótnak és a nicaraguai Nandaime-nak vagyok díszpolgára.</font></p>
<p style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt" class="MsoNormal"><font color="#000000" size="3" face="Times New Roman">A rendezvény helyszínére vonulunk. Az iskola fel van virágozva, a sportpályán dísztribün. Az igazgató és az irodalom-tanárnő üdvözölnek; ők mutatnak be bennünket. Mindent tudnak rólunk, az internet korszakában nem nehéz dokumentálódni. A felolvasások között néptáncokat mutatnak be, ősi maya és a gyarmati időket idéző spanyol táncokat. Színkavalkád, természetes szépség. Megható. Megérdemeljük ezt a sok szeretetet, amellyel elhalmoznak ebben a városban, országban? Ajándékot is kapunk, a helyi kézművesek által készített dísztárgyakat. Nagyon finom ebéddel vár a helység elitkocsmája. A tulajdonos kisfia barátkozik a vendégekkel, a szülők közben fényképezik. Szép volt ez a nap is.</font></p>
<p style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt" class="MsoNormal"><font color="#000000" size="3" face="Times New Roman">Este nicaraguai költők olvasnak fel, aztán koncert és a spanyol nagykövetség fogadása.</font></p>
<p style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt" class="MsoNormal"></p>
<p style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt" class="MsoNormal"></p>
<p style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt" class="MsoNormal"><b style="mso-bidi-font-weight: normal"><font size="3"><font color="#000000"><font face="Times New Roman">A fesztivál vége és magányos bolyongások</font></font></font></b></p>
<p style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt" class="MsoNormal"></p>
<p style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt" class="MsoNormal"></p>
<p style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt" class="MsoNormal"><font color="#000000" size="3" face="Times New Roman">Fiatal költők programjai délelőtt. Mi, vagyis a vendégek hajókirándulásra megyünk a Nicaragua-tó szigeteire. Gyönyörű a növény- és az állatvilág. A hajón kubai és dél-amerikai zenét játszik egy zenekar. Este az „excellenciák” jelenlétében kihirdetik a jövő évi fesztivált. Felolvasások, tűzijáték, koncert. A polgármester átadja a diplomákat minden résztvevőnek. Másnap csoportosan mennek a repülőtérre a költők.</font></p>
<p style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt" class="MsoNormal"><font color="#000000" size="3" face="Times New Roman">Én maradtam még egy hetet, mert csak 27-én volt repülőm hazafelé. Egyedül laktam egy managuai kisszállóban, bebarangoltam a külvárost, a kiskocsmákat, ahol helyi sztármuzsikusok húzzák a vérpezsdítő zenét, a vendégeknek névjegykártyát osztogatva. Egy taxis elvitt minden olyan helyre, amit érdemes volt megnézni, a massaya-i működő vulkánokat, a lagúnát, a Cocibolca-tavat, Tipitapát, ahol egyre több külföldi telepedik le, és közben mesélt. Megláttam az ország másik arcát is. Ösztöndíj hiányában egyetemista lányok ott is elmennek bárkivel néhány dollárért. Sok a koldus, sok a szegény. Reggelenként a kávé mellett a két helyi újságot olvasgattam. Ott is nagy a korrupció, a politikus mindenhol egyforma. Mielőtt elindultam volna Nicaraguába, figyelmeztettek a malária veszélyére, de nem láttam egy szúnyogot sem. Aztán a tévéhíradóból jöttem rá, miért: országos fertőtlenítő és szúnyogirtó kampány volt. Arra is figyelmeztettek, hogy a közbiztonság nem a legjobb. Semmivel sem rosszabb, mint nálunk, vagy bárhol a világon. Én elégedett lehetek, ott sem történt semmi rossz, és amikor visszajöttem, Münchenben is kellemes meglepetés ért: annak ellenére, hogy rossz helyen parkoltam le a kocsit, egy pizzéria szűk magánparkolójába, rendben találtam. Elvihették volna, megbüntethettek volna, kiszúrhatták volna a kerekemet. De nem történt semmi kellemetlen. A télbe jöttem vissza, mégis a közmondás jutott eszembe: Mindenhol jó, de a legjobb otthon…</font></p>
<p style="TEXT-ALIGN: left"><img width="721" alt="" src="http://storage.ning.com/topology/rest/1.0/file/get/2543923573?profile=RESIZE_1024x1024"/></p>Gyermekkorom ízvilágatag:www.erdelyimagyarok.com,2010-11-23:4464973:BlogPost:1285952010-11-23T18:00:00.000ZBalázs F. Attilahttp://www.erdelyimagyarok.com/profile/BalazsFAttila
<h1 align="center" class="entry-title"></h1>
<div class="entry-content"><p><font size="3">Az ízekre is emlékezünk. Talán az anyatej ízére is. <span id="more-63"></span>A nagymama szilvás lepényére, a Berta néni ordás palacsintájára, a nagybirtokos családból származó nagynéni fácánlevesére, juhtúrós puliszkatekercsére, amely a bőséges reggelik egyik gyakori fogása volt, az örmény konyha különlegességeire, amelyet a család örmény ágától tanultunk el, a rókagombából, hiripből és fenyőaljából…</font></p>
</div>
<h1 class="entry-title" align="center"></h1>
<div class="entry-content"><p><font size="3">Az ízekre is emlékezünk. Talán az anyatej ízére is. <span id="more-63"></span>A nagymama szilvás lepényére, a Berta néni ordás palacsintájára, a nagybirtokos családból származó nagynéni fácánlevesére, juhtúrós puliszkatekercsére, amely a bőséges reggelik egyik gyakori fogása volt, az örmény konyha különlegességeire, amelyet a család örmény ágától tanultunk el, a rókagombából, hiripből és fenyőaljából készült savanyúságra, Margit nénink madártejére és francia krémesére, a román csobán tehéntúró-darabkákkal dúsított aludttejére, az esztenák zsendicéjére, amelytől mindig hasmenést kaptunk, vagy a lapotyára, amelyet nemrég a török Alániában láttam viszont, és örültem, hogy a lányom és feleségem is megkóstolhatja. Sok gyermekkori ízt elfelejtünk, aztán egyszer valahol egy étkezés alkalmával valami módfelett jólesik, s ízlelő sejtjeink emlékezni kezdenek. Néha azonosítani tudjuk az ízeket, máskor csak annyit tudatosítunk, hogy ez az íz ismerős számunkra. Van úgy, hogy amit gyermekkorunkban nem szerettünk, később megkedveljük, néha fordítva is megtörténik, de általában egész életünk ízskáláját gyermekkorunkban alapozzuk meg, később csak bővítjük, finomítjuk.</font></p>
<p><font size="3">Sógornőm a savanyú levest és a tárkonyos krumplilevest készíti úgy, mint anyám. Noná, hogy ízlik! Kisebbik húgom a zöldséglevest és a töltött káposztát, bátyám a húslevest és a báránysültet, nagyobbik húgom a zserbót és a pozsonyi kiflit. Feleségem ízvilága is lényegesen módosult azáltal, hogy igyekezett kulináris igényeimet kielégíteni. Szeretem és igényelem a változatos étrendet, az ízek kavalkádját, hisz gyerekkoromtól mostanig családi konyhánk a székely, örmény, mezőségi, szász és mátyusföldi konyhaművészet remekeivel gyarapodott. Szerfölött nyomorúságosnak és egyhangúnak találom azt, ha némely család ünnepi asztalán a rántott hús váltja a pörköltet, húsleves a káposztalevest. A fantáziátlan családi étkezések miatt menekülnek a gyermekek a McDonald´s-okba és más személytelen gyorsétkezdékbe. Aki már gyermekkorában hozzászokik az ízek, zamatok, illatok és kulináris látványok sokaságához, gazdagságához, változatosságához, később íztelen műételnek érzi a hamburgert, Big Mac-et hot dogot és egyéb semleges ízű, sorozatgyártott masszát. A gyorsétkezdék lovagja Görögországban nem kóstolja meg a hamuban sült birkát, a gyrost, a roston sült szardíniát, a kagylót, Romániában a miccset, Szerbiában a csevabcsicsit, Spanyolországban a spenótos rétest, Bajorországban a marhasültet, Szlovákiában a brindzás haluskát, hanem jó esetben pizzát fog zabálni kólával.</font></p>
<p><font size="3">Istenem, mennyi élmény tör fel, mint tiszta forrás, ha gyermekkori élményeimet idézgetve mélyebbre ások. A XX. század hatodik évtizede. Már történelem. Radnót, erdélyi kisváros a Maros partján. Keletről a Bethlen-Rákóczi várkastély határolja, Nyugaton épül az ország legnagyobb hőerőműve. A csehszlovákok építik. Felbolydul a település hagyományos élete. Egyre többen hagyják ott a mezőgazdaságot és helyezkednek el az iparban. Második szomszédunknak tehenei vannak. Onnan hordjuk a tejet. Sokszor nézem végig a fejést, és kóstolom meg a finom habos tejet. Akkor még tej íze volt a tejnek., a vajnak vaj íze, a tejfölnek tejföl íze. A reggeli egy bögre friss tej vajas kenyérrel vagy kaláccsal. Ebédig belefeledkezünk a játékba. A hatalmas kertben mindenféle gyümölcs, zöldség, bogyó. Ha megéhezem, fára mászom, és cseresznyét ropogtatok. Vagy paradicsomot szakítok. Édes, mint a gyümölcs. Nem kell megmosni, nem műtrágyázunk, nem permetezünk. Biotermesztés folyik, még sincs annyi kártevő, mint manapság.</font></p>
<p><font size="3">A szomszéd kertjében furcsa módon a gyümölcsök édesebbek. Berta nénémnek nincsenek gyermekei, Úgy tesz, mintha nem venne észre, ha áttévedünk a kertjébe. Csak akkor szól ránk erélyesen, ha letörünk egy ágat.</font></p>
<p><font size="3">Laura néniéknél szilvaízet főznek hatalmas rézüstben. Megállás nélkül kevergetik. Már esteledik, mi, gyerekek, megvárjuk, hogy átpasszírozzák. A magokon marad annyi édes nedű, hogy élvezettel szopogathatjuk. Maszatosan megyünk haza anyánk örömére.</font></p>
<p><font size="3">Marci bácsi vadász-halász. Gyakran hoz nekünk harcsát, csukát, vadnyulat, fácánt. Halat, vadat azóta is gyakran fogyasztok. Húsvétra bárányt vágunk, karácsonyra disznót. Nagy élmény, de ezt sokan megírták, én eltekintek tőle. Kemencében sült kenyér, kalács, káposztás, túrós és szilvás lepény. Fejedelmi illatok és ízek. Ezek is eltűnnek a történelem süllyesztőjében? A globalizációtól megcsömörlött gyermekeink, unokáink felfedezik-e a természetes ízek zamatát, a sütés-főzés örömét, a lakomák összetartó erejét?</font></p>
<p><font size="3">(2003)</font></p>
</div>