Kérdés

Írta:Attila-benczi

Ki ő,hogy vándor életére törnek?

A félelem,sárga vigyorral

továbbra is hatalmába tartotta.

Megállt.Felsóhajtott.

Elrohant volna de teste

Nem engedte.

Az erdő megelevenedett

Démonok hada vette körbe.

Szíve fölött,bőrén égető fájdalom,

A rothadó avarban térdre rogyott.

Egy kérdés mi lelkét újra felkavarta:

Miért egy senkit akartok?

Már érezte a démonok bűzét

S megadással várta a vég…

Viszonzatlan szerelem

Írta:Attila-benczi

Megdöbbentette szépsége,

Arcvonásainak tökéletessége.

A hold fénye lassan halványult

Alatta a látóhatár kitisztult.

Egy pillanatra még ránézett,

Látta szemében a szerelem tüzét.

Mély levegőt vett,mosolygott.

A zuhanás nem volt félelmetes,

Mert tudta,amikor véget ér,

Végleg visszatér kedveséhez.

............................

A hegycsúcson, sír egy földiangyal

Kék szemében…

13.
Írta:Attila-benczi

Fekszem a fűben,az eget fürkészem
Bárány felhők felettem,ág reccsen,
A föld remeg.Előttem állnak tizenketten
Fekete lepelben,szemük sem rebben.
Nem szolnak,felemelnek.Arcuk színtelen.
Szárnyam kitárom,tizenharmadik lettem.
Nincs félelem.Fentről a Földet fürkészem.

De jó lenne

Írta:Attila-benczi

Cipőm elkopott,

Magam után

Véres lábnyomok.

Hátra nézni

Nem akarok.

Végre megpihenni

Reggeli harmattól

Átitatott fűben,

Gondok nélkül

Gyerekként kacagni,

Volna újra jó.

Utamnak még nincs

Vége,előttem véres

Lábnyomok,az enyémek.

Körbejárok,kiutat

Nem találok.

Kacagni volna jó.

Madárként a lenyugvó

Nap fényénél hozzád

Szállni,válladon

Őszülő…

Szerelem királynője

Írta:Attila-benczi

Megpróbáltam magam elé képzelni

Ahogy átfesti a faleveleket,

Ahogy kezében tartja az ecsetet

S kecses mozdulatokkal keveri

A színeket.

Hosszú haja vízzuhatagként

Terül el vállán s onnan tovább

Fodrozódik színes tincsei

A Földre.

Megpróbáltam szólni hozzá,

Elnémítani pacsirták énekét

Mert hangját hallani, számomra

Maga az élet.

Megpróbáltam szeretni,

Mind ezt…

A téli időszak e táján, Erdély valamennyi falujában az állattartó emberek már gondjaikba veszik a nyári teendőket. Összegyűlve a tanácstermekbe, előrelátóan igyekeznek alapozni a gazdaságra, főként az állatokra ügyelő személyek megvitatásánál, és a legelők elosztásánál. A jó döntés érdekében a legkisebb tényeket is nagyító alá kell tenni, le kell vonni az elmúlt évek tapasztalatait és kifürkészni az újonnan adódó lehetőségeket.…

Nemcsak az ország határait rajzolták át a trianoni békediktátum kiagyalói, szinte életképtelenre csonkolva hazánkat, de odadobták a gyeplőt is az új országtulajdonosoknak. Ezen felbátorodva rögvest kifosztották az ott ragadt magyarságot, mindent elvéve tőlük, mit csak lehetett: földet, gyárat, iskolát, erdőt, bányát, házat s hazát, az ezeréveset. A sokaknak áldott, mások által meg átkozott Horthy-rendszer még tette, amit tehetett, a ’45 utáni azonban szemet hunyt minden magyarellenes…

                                               H A L   A   K É Z B E N .

        Felébredtem! Ez tény! Reggel van.

   „...Te jó ég, Istenem! Mit kerestem én az utcán markomban szorongatva egy nagydarab pikkelyes halat?...”

         Ültem az ágy szélén, kissé még kábán, ébredezve, próbáltam erőltetni az agyam. Igyekeztem nem nézni az ablakra, mert mint mondják, akkor elfelejted pillanatok alatt, hogy mit is álmodtál az…

Irta Andok Adrienn

Lektorálta Bartha Bibiána

Egy embernek töb arca van, a személyiségének töb oldala. Nálad ki van a középpontban?Van egy arcunk amit a családnak mutatunk, van egy amit a munkahelyen, van egy…

Angyalok a Mezőségen

Fotó: Bálint Zsigmond

Szálljatok…

Egy ideig hanyagolom a repülést... Fontosabb dolgot csinálok. 

Dúla, lettem.... 

Most felteszed a kérdést, mi vagy ki az a "dúla"?

Nos, mondhatom, hogy 52 évesen, rájöttem hogy ezt kellett volna csinálnom egész életemben.

Szóval, a görög eredetű „dúla” szó „anyát gondozó”-t jelent. Mi most ezt a szót használjuk egy tanult és tapasztalt szülést segítő személyre, aki a szülő nőnek és partnerének folyamatos érzelmi támogatást,…

Ha a hídról végig nézett a városán, mindig elszorult a torka. Háta mögött úgy ragyogott a színház a kis téren, mint pihegő nagyasszony megannyi díszes párna között. Körben az Emke, a Pannónia, az Elite kávéházak örökkön kávé illatban fürdő, víg zsivajos tündérvilága, a virágos stukkók bókolása, szépasszonyok buja kacaja, szemeik gyémánt ékszereikkel vetekedő villanása, amint hosszú szipkáikból kábító füstöt fújnak. Újság lapjainak surrogása, és Feri úr, a főpincér mosolya, amint frissre…

Az egyik barátom aki 1989-ben elhatározta : nem jön vissza Romániába,marad Magyarországon,közzé tett néhány példányt a Jóbarátok számaiból.A régi példányokat megviselte az idő,de emlék marad az 1970-es évek Aranykorszakából.Az 1989 után született fiataloknak is hasznos lehet,mert betekintést ad a szüleik életébe. Az utált diktátor Ceauşescu rendszerében milyen volt az élet?Nehéz.A Ceauşescu házaspárt kellett imádni kicsiknek és nagyoknak.Akik nem bírták elviselni,azok elmentek az országból…

Könnyű néktek magyarnak lenni odaát, élnétek csak itt! – mondták gyakran rokonaim úgy 30-40 évvel ezelőtt, Erdélyben. De ők még a legridegebb, legembertelenebb időkben is megtartották magyarságukat, kisebb-nagyobb közösségeikben magyarul beszéltek, unokatestvéreim népitáncra jártak meg színjátszóba, ünnepeiken magyar dalokat és nótákat énekeltek, akkor is, ha a milic ezért megbüntette őket, s gyermekeik estvéli imádságába még beleszőtték, hogy „református magyar vagyok, halálomig az…

Azóta sem láttam senkit úgy mulatni egyedül, mint Suba bácsit, a kályhást. Szépen, csak a maga kedvére. Mikor a napi munkáját bevégezte – volt elég (!) -, és egy kis pénzmaghoz is hozzá jutott, estefelé beült a Fényesbe. Egyedül egy asztalhoz. Ha valaki odajött, lekezelt vele, váltott pár szót, de nem kínálta székkel. Az ismerősei…

A SZÜLŐI HÁZ

KÉZDIVÁSÁRHELYEN ÁLL EGY KICSI HÁZ

RÁ MA MÁR SENKI NEM VIGYÁZ

ITT SZÜLETTEM EZ VOLT AZ OTTHONOM

ITT TELT EL A GYERMEKKOROM

INNEN MENTEM NAPONTA AZ ISKOLÁBA

ISKOLA UTÁN IDE JÖTTEM HAZA

FELNŐTTKÉNT ELINDULTAM A VILÁGBA

RÁLÉPVE AZ ÉLET…

Minden év december havának vége táján,

Nagy gond van a mi Szilveszterünk nyakán.

Az gondja nem más, mint az ő nevének napja,

Mert a sors, no meg a néhai Gergely pápa úgy adta.

Hogy esik ez minden év legutolsó napjára,

Ezért hát Szilveszter az ő neve napját hideg verítékben várja.

Mert ahogy a régi jó szokás járja,

Ha el érkezik az ő nevének oly híres napja.

Testvér, koma, szomszéd és barát,

S mindenki más ki ő hozzá közel érzi…

   Nagyanyó gyakran mesél az életéről. A legtöbb történetet már ezerszer hallottam, mégis örömmel kuporodok a kandallója elé, amelyben vidáman pattog a tűz és ezeregyedszerre is, meghallgatom visszaemlékezéseit, mert olyankor megfiatalodik, szinte gyermek lesz.

Egy alkalommal kincsekről beszélgettünk, és akkor mesélte a következő történetet:

 „Az én nagymamám nagyon igényes asszony volt. Rengeteg szebbnél-szebb…

         Az esztelneki volt üzletünk sósláda születése és bolti pályafutásáról, csak annyit tudok édesapámtól, hogy amíg ő ott szüleinél a boltba tevékenykedett, neki volt az egyik feladata, hogy a sós láda minden reggeli nyitáskor tört sóval legyen tele. Hát ez nem volt valami könnyű feladat, még ha legény is volt a talpán az…

                                                    BARáTAIMNAK    …