Megtartó hegyedre menekülnék, Uram,

s hagynám magam mögött a bűnök Sodomáját,

helyét a kivénhedett utálatosságnak,

csak még egy napot adj késedelmeskedni e földön,

hol számomra kiméretett a büntetés,

s a vezeklés irgalmától sem szabadulhatok!



................................................................



Pecsétet tettél a szívemre, terhes esztendők vak hitét,

s országlásod jövetelét váró türelmem,

akár a viselős asszonynak…

Folytatás

Az ébresztő megszólalt és kérlelhetetlenül, követelőzve csilingelte, hogy "felkelni, felkelni"! A lány kicsit fáradtan ébredt, kedvese még álomban , egyenletesen szuszogott mellette.



Kávét kell főznie, mert Ő mindjárt indul.



Aztán felkelt és elindult a konyhába kávét főzni. Felhúzta a redőnyt és a téli nap sugara beömlött a csöndes konyhába. A kopár fákat simogatta a fénye és a reggeli csend megbújt az ágak között.



Gyorsan odatette a kávét és még egy… Folytatás

Hermina hajnalban indult a munkába, metróvezető volt és 3.20-kor kezdett. Nehéz kenyér ez. Borzongott az éjszakai hűvösben, de menni kell, el kell tartania a családot.

 

Fiai még mély álomban voltak, amikor párjával együtt indultak – elvitte kocsival (a kocsit Hermina néhány évvel ezelőtt vette részletre), hogy ne kelljen hajnalban egyedül bóklásznia az utcán. Hermina hálás volt, hogy Józsi ilyen drága, megértő ember és felkel miatta, hogy segítsen neki. Vékony kis nő volt, úgy…

Folytatás

Özvegy Csamangóné Margitka az első emeleten lakott a Dózsa György úti középosztálybeli házban, szemben a ligettel.

A lépcsőház cifra, de homályos üvegein keresztül besütött a nap. Porcicák kergetőztek és a poros lépcsőházban vegyes ételszag terjengett.

Margitka fehérnemű varrással foglalkozott a munkahelyén és otthon is dolgozott egy kis kiegészítő bevétel reményében. A férje meghalt, így egyedül nevelte három serdülő lányát – akik még iskolába…

Folytatás

Szeretem a piac nyüzsgését, az áruk sokszínűségét, az embereket, akik komoly odafigyeléssel válogatnak. Oda is kell figyelni nagyon az árakra, mert egyre kevesebb jut.

Igen, egyre kevesebb jut!

 

A kínaiban rengeteg áru volt, lógtak a kabátok, ruhák, pulóverek és a mindenféle színes ez- meg azok. Sokan vásároltak, most van idő rá. A cipők elég gagyik, de van itt mindenkinek a kénye-kedvére való.

 

Be kellene még ugrani a fodrászhoz egy festésre, nem vagyok…

Folytatás

Már megint előttem zárták le! A lámpa piros szemei felváltva kacsintgatnak…. Ez az én formám!

Emlékszel, amikor együtt száguldoztunk – már azt sem tudom merre vittél, mert minden út Rómába vezet? Jó volt, régen volt.

Eljöttél elém és vigyáztál rám, együtt mentünk haza és Te mellettem álltál azzal a nagy fehér autóddal és szólt a zene. Pont itt. Nálam a Sláger, nálad nem tudom már mi volt, nem emlékszem. Leengedted az ablakot és…

Folytatás

Új kormányprogram van születőben, ami a nyugdíjasok és hajléktalanok orvosi ellátását hivatott megoldani. A nyugdíjas egy nagyon szapora fajta, ezért a minél jobb gazdálkodás érdekében szükség volt a programra, ami gyorsan és végérvényesen megoldja ezt a súlyos problémát, hiszen ez nagyon sokba kerül az államnak.

 

A pályázati pénz fedezte az új intézet létrehozását, hiszen nincs személyzet, - csak 1 fő informatikus – Csippendél Kristóf -, aki a gépeket kezeli. Szükség volt…

Folytatás

 

 

Az alapítvány nyilvántartásba vételéről rendelkező jogerős bírósági határozat: Pk.60494/2010/1/III

Nyilvántartási száma: 3403/2011 

adószáma:…

Folytatás

Benedek Elek--Dal a hóvirágról



Kedves virágom vagy te, hóvirág,

Gyermekkorom legszebb virága vagy.

Édes öröm szívemnek nézni rád:

Virulsz, bár dajkád a hó és a fagy.



Mikor a földe hó borítja még,

Nevetve bújsz ki: Ihol, itt vagyok!

A nap alant jár, szomorú az ég,

De a te arcod örömtől ragyog.



Nem pompázol tarka színekbe te,

Egy a te színed: Egyszerű fehér.

Ám a tavasz első lehelete,

Legelső… Folytatás

Ezeréves ősi nyelven, ezeréves ősi jellel, az Úr harmadik évezredében, vízkereszt napján jő üzeneted Sándor, hogy a Tejút csillagösvényén, eleink Világfáján, az Égigérő fán megérkezett hozzánk, mint ezer éve annyiszor, ismét megérkezett a Csodafiúszarvas, a Fényt Hozó, az Igével Teremtő, a Megváltó Krisztus Úr, kinek lábanyomán élet fakad, s ezeréves ősi nyelven,…

Folytatás

 

   A hatvanas évek elején történt,új romántanárt helyeztek Sóváradra,Aurelt.

Hallhatott ugyan rólunk azelőtt,de nyelvünket nem ismerte,sebes,hadarós beszédéből meg

éppenséggel semmit sem értettek a sóváradi nebulók.Azt mondják az ilyen emberre a Sóvidéken,

hogy sodor.Kín-keserves órák lehettek tanárnak,tanulónak egyaránt.A fiatal tanár iparkodott

ugyan,de mi haszna,a magyar szavak sehogyan sem akartak forogni a szájában,jelentésüket

sem igen…

Folytatás

Megújulásra várva

 

 

Üres szobában

Elhaló visszhangok, 

Nyomukban…

Folytatás

Mi lesz, Uram

 

Mi lesz, Uram, ha verni kezdesz,

- nem bottal, mert az nem szokásod,-

hanem engem, földi képmásod,

a mostanba beledermesztesz?



Mint Sétet, aki visszanézett.

Ha elveszel jövőt és múltat,

s a mát hagyod, az elborultat:

az lesz az igazi enyészet?



Vagy talán az lesz a mennyország,

ha elsimul öröm és bánat?

Ha elveszel emléket, vágyat,

akkor lesz majd fényes az orcád?



Mutassál utat, mert…

Folytatás

 

Kopjafaerdők a

Szent Mihály-hegyen.

Nőnek, nőnek,

életképnek

égre vetülnek.



És hullnak a vitézek -,

Galícia gidres-gödrös határának túlélői,

a vörös pokolban mégis megfojtottak,

kelevéz-igán meghurcoltak,

az erkölcs-csatában mégis győztesek.



Apám sosem gyónt,

egyenesen az Úrral intézte

vértől piruló lelke bocsánatát,

s esténként el-elidőzött

az esztelen rémképen:

vöröszászló-nyél

fúrta át…

Folytatás