Minden nap hajnali öt órakor, pontban öt órakor már ott állt a kis bódéja előtt a Főtéren található, park bal oldalán.

Ahogy megszólalt a szemben lévő templom nagyharangja, már nyílt is a bódé ajtaja.

Mielőtt belépett, erőteljesen beletörölte cipője talpát a lábtörlőbe, nem sietett, rengeteg ideje volt még a hivatalos órarend szerinti nyitáshoz. De ezt minden hajnalban, már huszonöt éve így csinálta: ajtónyitás, lábtörlés és abban a pillanatban felkapcsolta a villanyt is.…

Kiált a szó,fekete foltú emlék,

gyermekkorom elmúlt rég.

Kútkáváján ülök,szeplőimet

számolom,játszótársam kinevet.

Anyám hangjára figyelek:

-Hol vagy te gyermek?

Csak nézem ahogyan az ajtóban áll,

nem mozdulok,tükörképem rám nevet.

-Gyere fiam,mennünk kell.

Hallom,de nem értem.

------------

Ki az a fiú,aki…

Szépséghibás álmok gomolyognak,
sikoltó tavak vizét fodrozva,
s boszorkányok dallama hamisan
cseng a jéghegyek szikláiról.
Beharangozta a holt templom harangja,
szűk a kör amelyben élek,
feltámadásban ne reméljek.

Csend-álom

A csend határán-

pihen a színes álom

csak vár, ébreszd fel.

-------------

Férfi-tűz

a férfi alszik-

duruzsol a tábortűz

szíve még fázik

-----------------

El-Szemétdomb

El-nagyon mesze.

Közel már a szemétdomb,

lelkem ott lelem.

….....................

A tél

Erőtlen a tél,

keresi a jéghegyet.

Tavasz csicsereg.

…..............

Kék-Sötétség

Egyedül vagyunk

itt…

Arcomra borulva liheg fölöttem
a sötét éjszaka-
Táskás szemű csillagok rikácsolnak,
körmükkel megmarnak-
Nem értem,mért félnek tőlem ennyire
azok kiket ismertem-
Riadt tekintetükben megpillantom magam,
most már értem rémületüket-
Hisz szellem lettem,Földön rekedt lélek,
keresem helyem,ezért nem értenek.

Attila-benczi (Dawn Bat)

eddig
...nem mondtam senkinek,
fehér sorokat könnyezek
s bennük fekete por jelek.
Békére mikor s hol lelek?

Körte bokron

Írta:Attila-benczi(Dawn Bat)

Akkor ennyi?

Körte bokornak savanyú uborka a termése

mint lelkemnek virágzó bogáncs csokor.

Ez már korántsem emberi,gondolatlan

gondolatok kergetik elfajzott sejtjeim.

Mi lesz veled?

Hajnalban ködfelhők közé bújva átsuhansz az

élet napos oldalán,remegve a fagyiskocsitól ,

de közben arról ábrándozol,milyen finom is lenne

egy nagy adag csokis gombóc,málna ízű piskótával...

Ébredned…

zokognak ...
Írta:Attila-benczi (Dawn Bat)

Hány nap van még az ébredésig?
Elfertőzött-álmok sikolya
gránithegyeknek csapodnak
s láncaikon csüngő csontvázak
zokognak ... Rabok maradnak?

Gyermekem, nézz mélyen a lelkedbe
s érezni, látni fogod Istent.
Szavaim s tetteim ő tőle származnak,
engedd, hogy szívedet megérintse.
Imáid hozzá szóljanak, tisztán
mint könnyeid amit eddig hullattál.
Lelki békéd s hited újra megleled,
fogd meg feléd nyújtott kezét.
------------
Remény, hit, szeretet
ez tesz téged, igaz emberré!

....annak adnám szívem

Írta: Attila-benczi (Dawn Bat)

..annak adnám szívem...

Kinek? Magam sem tudom,

mert fájdalmat okoztam

s csalódást is átéltem,

ezért inkább furcsa jelekbe

folyatom bánatom-vágyam,

nem egyebek mint rémképek,

jelenések elsárgult papírlapokon.

...annak adnám szívem...

Kinek? Szélnek s viharnak

szórják szét falevélre

írt életem s talán így

megnyugvást is remélhetek.

...annak adnám szívem...…

Vágy
Írta: Attila-benczi (Dawn Bat)

Éreztem ujjaid érintését,
csókod méz-ízét.
A vágy ezüst-szikra fényénél
megpillantom arcod,
érzem, soha nem válunk el...
-----------------
Süvít a szél, hideg van
életem céltalan, magamra
húzom föld-takaróm.

Medréből kilép

Írta:Attila-benczi (Dawn Bat)

A szabadság hív, ne sírj!

Szólít a Nap haragja,

Kondult a nép harangja.

Millió szív dobban,

Nincs könyörgés,

Duzzadó folyó a nép.

Ref:

Medréből kilép,

Láncokat tép,

Magyarok Istene!

Áldott e nép.

Itt, e földön, értik szavad,

itt leled meg nyugalmadat.

Ellenségtől véded hazánk,

Velünk vagy, mint Atyánk.

Ref:

Medréből kilép,

Láncokat tép, …

Szótlanul 
Írta:Attila-benczi (Dawn Bat)

Szótlanul
... ül a vállamon,
mint egy hópehely.
Nem érzem súlyát.
Keresem, kutatom,
meg nem foghatom.
Érzem átkarol,
együtt lebegünk.
Így, most vele,
jó nekem...
----------
A semmi, ül a vállamon...