Ennek a történetnek is csak mellékszereplője voltan, de nem tudom kihagyni, hogy ne meséljem el. Már, mint említettem saját szülővárosomba katonáskodtam, mert nős voltam így elég gyakran volt, hogy naponta kértem a Kerítés századostól engedélyt, hogy dobbantsak rajta keresztül, este ki reggel vissza. Persze ha olyan volt a szolgálatos tiszt, akkor este egy kis vacsival kedveskedtem neki és akkor úgy mondván nem kellett kerítést ugrani kapun távozhattam. A vacsora elkészítése nem volt…

Folytatás

   Eljött az idő be kellett vonulni katonának. Hát megmondom őszintén nem igazán örvendtem, mert már azt hittem megszabadulok a katonaságtól. Huszonkét és fél éves voltam és nős ezek szerint érthető, hogy semmi kedvem nem volt a katonasághoz. De menni kellett, azért volt némi szerencsém is nem vittek messzire, ahogy mondani szokás helyben Tordán, na, jó ez csak egy szólásmondás, de az nem, hogy a szülővárosomban töltöttem a katonaéveket. Azt még megjegyezném, mielőtt valaki is irigykedne,…

Folytatás

 Kiképzés és eskütétel lejárta után sorra beosztottak őrségbe. Szerencsére nem az elsők közt voltam, így a társaim tudtak mesélni mit és hogyan kell csinálni az őrségbe. Jó tanácsokkal láttak el. Na, az egyik jó tanácsot a katona barátomtól kaptam, ő mondta a hármas őrséghelyet kérjem és este kilenc órától. Utólag átgondolva igaza volt tényleg az a legjobb csak az őrhelyeket és az időpontot körforgás szerűen cseréltük így ez nem állandó volt.

   Kicsit mesélnék bővebben főleg azoknak,…

Folytatás

     Rossz csont a jég hátán

 

    Kíváncsi lennék, mire gondol a kedves olvasó a fejezet címének láttán, na de nem szeretném előre felfedni a történet lényegét.

Mielőtt belekezdenék, a történetbe el szeretném mondani, hogy a katonaságnál a mozgó hidászokhoz voltam beosztva.  Február hónap vége felé a szakaszparancsnokunk egy nap bejelentette, hogy következő naptól kezdve minden nap a mozgóhíd elemek javításán és karbantartásán fogunk dolgozni. Ez azt jelentette, hogy vízre… Folytatás