Szilveszter este volt és megőrült a világ. A máskor oly csendes falusi utca háborús övezethez hasonlított. Szabálytalan időközönként robbanások és sivítások követték egymást. Mi lesz itt éjfélkor, tűnődött az asszony, míg beengedte a macskákat.                                                                Már délután elkészítette a krumpli salátát és a hideg sültet, a lencseleves is kinn dermedezett a konyhaablak párkányán. Veletek mi legyen, nézett a két tacskóra. Mi lenne, szólt a férje,…

Ez szép. Ez a délután.

Estébe hajló kék

ég dereng át a fán.

Pisla fények épp csak

kacsintanak, örök vándorai

 végtelen utaknak, mik

 semmibe visznek talán.

Harangszó kondul puhán,

s áldást oszt egy vén varjú

a göcsörtös körtefán.