A  MÚLT  ÉS  JÖVŐ  METAMORFÓZISA.

            A múlt, szerintem olyan, mint egy hatalmas freskó, egy festmény, egy falikép. Amely előttünk van, de csak nézni tudjuk. Látjuk a színeket, a tájat, az alakokat, a lendületet és a csendéletet, a halott tájat is egyben. Amelyek már megtörténtek, megvoltak, elmúltak és ezeken már nem lehet változtatni. Csak szemlélni! Csak nézni! Meditálni! Elgondolkodni rajta. Hogy tetszenek-e az ott…

A   V Á R O S.

Marianum – Kolozsvár. XI.

Kolozsvár...Kolozsvár...Kolozsvár!

Van-e olyan magyar emberfia, aki ne hallott volna Kolozsvárról, a hajdani „Kincses Kolozsvárról?”

Van-e magyar kis-, és nagydiák, gimnazista, netán olyan egyetemista, aki valamikor ne tanult volna Mátyás királyról, az igazságosról, Kolozsvár híres szülöttéről?  Legtöbb magyar embernek, a nem-kolozsváriaknak, legelőször ez ugrik be, ez jut eszébe a város…