Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!

Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.

Maniu Gyuláról  alias  Iuliu Maniuról – egy érettségi találkozó kapcsán


Érettségi találkozók „szezonja” lévén az ember, ha már a sokadikat üli, hajlamos elmerengni régmúlt idők történésein. De e találkozók ünnepi pillanataiban nemcsak a személyesen átél élmények idéződnek fel, hanem olykor előtolulnak mások érettségi találkozóival kapcsolatos történetek is.


Mostanában gyakran járok „hepehupás vén Szilágyban”, Ady nyomában meg a gyönyörű kazettás mennyezetű templomok (Lompért, Kraszna, Somlyó) „ürügyén”. Régi egyházi fóliánsokat és évkönyveket lapozgatva igencsak meglepő forrásokra bukkanhat az érdeklődő! Legutóbbi ilyen élményem is egy 50 éves érettségi találkozóval kapcsolatos. Bár a Zilahi Református Kollégium 1890-ben maturált diákjainak találkozójára nem tudott elmenni az osztály egyetlen román nemzetiségű tanulója, a kitűnő érettségi vizsgát tett Maniu Gyula, de gyönyörű magyar nyelvű táviratban köszöntötte egykori alma materét:


„Végtelenül sajnálom, hogy itteni sürgős elfoglaltságom miatt érettségi vizsgám ötven éves évfordulója alkalmából nem tehetem személyes tiszteletemet. Nem mulaszthatom el azonban az alkalmat, melyet e jubiláris nap nyújt, hogy az érdemdús tanintézet és annak elhunyt és jelenlegi tanári kara iránt érzett legmelegebb tiszteletemet és hálámat kifejezésre ne juttassam. Az intézet falai között oly hosszú idő után szüntelenül ápolt becsületérzés, a gondolat és a véleményszabadság és mindnyájunk saját fajszeretetének magasztos eszményei kitörölhetetlenül lelkembe vésődtek, melyek világító fáklyaként lebegtek lelki szemeim előtt. Hálás érzelmeimben oltárt emeltem összes volt tanáraim és kiválóan Berényi János volt igazgatóm és Kincs Gyula osztálytanárom emlékének, kiknek irántam való jóindulatát és nevelő példaadását örökké méltányolni fogom. Kérem igazgató úr, fogadja és tolmácsolja érdemdús tanintézetének, összes tanárainak s különösen egyetlen életben lévő, mindnyájunk által annyira szeretett Kerekes Ernő volt tanárunknak, legmelegebb tiszteletemet és igaz hálám kifejezését. Szolgálatra kész volt tanítványa: Maniu Gyula”


Nem hiszem, hogy ennél szebb szavakkal köszönthette valaha is egy vén diák az ősi scholát s kedves tanárait – magyarul!


Hogy miért nem ment el dr. Iuliu Maniu az ötvenéves érettségi találkozóra? „Itteni sürgős elfoglaltságom miatt” – írja. Mi lehetett az a sürgős elfoglaltság? Vagy talán már sejtette, hogy közeleg egy újabb bécsi döntés (augusztus 20-a), s sürgős teendői akadtak a román diplomáciának – nem tudni?!


Egy másik érdekes, Maniuval kapcsolatos adatra Szilágysomlyó református eklézsiájának történtében kutakodva lelhet a kíváncsiskodó. 1912-ben Somlyón tartotta a Kálvin Szövetség közgyűlését, melynek előkészítő bizottságát Maniu Gyula királyi körjegyző vezette. Ugyanaz a Maniu lehetett (vagy csupán névazonosság?), aki a zilahi érettségi után Kolozsvárott, Budapesten majd Bécsben tanult jogot, aki 1906-1910-ig, mint Alsó-Fehér vármegye alvinci kerületének képviselője tevékenykedett a budapesti parlamentben, s aki 1913-ban aktív résztvevője volt Tisza István erdélyi románokkal folytatott tárgyalásainak? Ugyanaz a Maniu, aki 1918 novemberében, a Jászi Oszkár vezette kétnapos aradi tanácskozáson kinyilvánította az erdélyi románok teljes elszakadási szándékát Magyarországtól, s aki Trianon után három ízben is Románia miniszterelnöke volt?


A Magyar Királyságban és a Román Királyságban is sziklaszilárdan Erdély-párti Maniut 1945 után a román kommunista vezetők hazaárulással vádolták meg, 1947 nyarán – a Nemzeti Parasztpárt többi vezetőjével együtt - életfogytiglani kényszermunkára ítélték, előbb a galati-i majd a máramarosszigeti börtönbe vitték, hol is hatévnyi szenvedés után, 80 éves korában, 1953. február 5-én meghalt. Testét jeltelen sírba dobták a szegények temetőjében.

A történelmi Magyarországon, 1873-ban Szilágybadacsonyban született férfiú – emiatt nevezték sokan Badacsonyi Szfinxnek – életpályája ilyen csúfos véget ért. 


Neki két hazát is adott végzete, de mindkettőt elveszítette.

(Megjelent a Polgár Portálon, 2013. június 18-án)

Megtekintések: 603

Szólj hozzá !

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.

Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz

Hozzászólt Barta László Július 11, 2013, 2:41pm

Egy hajdani kolozsvári anekdota szerint,amikor egyik nyáron a kolozsvári diákokat kötelező módon kirendelték a "daco-roman"" leletek ásatásához,valahol Erdélyben, ott találtak egy réginek tűnő cserépedényt,tele földdel,de még valami törött kisebb palack féle is volt benne.A diákok nem akarták bolygatni,hátha valami értékes bizonyíték lesz benne a dákokról és hamar elvitték a nagy hatalmú C.Daicoviciu professzornak az egyetemi szobájába. Ő ott nagy műgonddal kibontatta a palackot ,amiben egy cédulát találtak,a következő román szöveggel:" A dákok üdvözlik a nagy román tudóst,Constantin Daicoviciu-t!"  .... Állítólag ez tényleg megtörtént és nem csak anekdota! 

Hozzászólt Kenéz Endre Zoltán Június 21, 2013, 11:15am

Az összetettebb kép jó dolog lenne, - de ez az írás csak pozitív, üldözött mártír és magyarbarát képét festette Manuiról! Ez így akaratlanul is FÉLRETÁJÉKOZTATÁS volt.
Nem járul hozzá a 60 éve tudatlanságban tartott és nagyrészt kiirtott és meghamisított történelmi tudatú magyarság reális tájékoztatásához. Amíg a magyar közvélemény Maniu másik, valós arcát NEM ISMERI, az ilyen cikk (amint a kezdeti hozzászólásokból látható) csak zavart kelt és dezinformál.

Hozzászólt Kozák László Június 21, 2013, 10:58am

Dajkovics Szilárd a hetvenes években a diákjainak még kihangsúlyozta, hogy az ö dáko-román elmélete még bizonyításra vár (valószínüen azért, hogy  az utókor enyhébben itélkezzen fölötte), viszont mivel ö a jelenben élt (és a többi alattvalóhoz képest viszonylag jól), nem tiltakozott az ellen, hogy öt hivatalosan a dáko-román elmélet  nagy bizonyítójaként ünnepeljék...

Hozzászólt Bálint Mária Június 21, 2013, 10:06am

Constantin Daicoviciu, a daco-roman elmélet kiagyalója is Budapesten érettségizett, akkor még Szilárd néven. A legenda szerint valamelyik érettségi találkozóján az egyik öreg tanára meg is kérdezte tőle fennhangon az asztal másik végéről: Szilárd fiam, te vagy-e, aki Romániában azt a sok hülyesget írja a dákokról?

Hozzászólt Mária Hendrik Június 21, 2013, 1:04am

Köszönöm, hogy megosztotta a történetet. Én úgy látom, hogy hősünk nagyon jó iskolába járt. Tudását ott kamatoztatta ahol érdekei kívánták. Nagyon sok értelmiségit most is kinevelünk, de nem vagyok biztos a szolgálatban. Talán a halála igazolta a leírtakat.

Hozzászólt Ozsváth Sándor Június 20, 2013, 10:55pm

Kedves Barátaim!

Ugye, nem gondoljátok, Hogy Maniu-hívő lettem, s szentként tisztelem. Történészként nagyon is jól ismerem magyarellenes cselekedeteit  - de nem ezekről a köztudott dolgokról írtam. 

Csak azt a jelenséget szerettem volna bemutatni, hogy a XIX. század második felének Magyarországán,  a "rettenetes nemzetiségi elnyomás" közepette  hogyan "neveltük ki"  a majdani utódállamok politikus és értelmiségi garnitúrájának java részét. Tökéletesen beszéltek magyarul, hiszen magyar iskolákba, egyetemekre jártak, a magyar kultúra emlőjén nevelkedtek (közben jól felfogott érdekből nagyon jól kiismerték a magyar gondolkodásmódot s mentalitást).  Hogy csak a románoknál maradjunk: Pl. Gróza Péter alias Petru Groza is anyanyelvi szinten beszélt magyarul. Halálos ágyán - az oral history szerint - utoljára magyar könyvet olvasott, Arany János Toldi estéjét, természetesen magyarul . A méltán híres  nagy román író, Liviu Rebreanu eredetileg magyarul és magyar néven írt (ha jól emlékszem Rabrány Leventeként, bár ennek ismét utána kéne nézzek). Cosbuc javasolta neki, hogy írjon inkább románul, s segítségét is felajánlotta, mert Rebreanu bizony nem volt annyira otthon az irodalmi románban, mint a magyarban.

Hogy más vizekre is evezzek: Tudjátok-e, hogy a fasiszta szlovák állam vezetője, Jozef Tiso, aki Nagybiccsén született, s édesapját még Tisza Gáspárnak hívták,  a Nyitrai Piarista (később Szent László Király) Gimnáziumba  járt, s ott is érettségizett?

Kozák László gondolatát folytatva:  annál összetettebb a kép, mint ahogyan eddig láttuk, s ezt a képet szerettem volna írásommal még tovább árnyalni.

Hozzászólt Fazakas Csaba Zoltán Június 20, 2013, 10:44pm

Nem tudom pozítivumként értékelni Maniu 50 éves érettségi találkozójára íródott sorait.Szerintem:a sírjában se legyen nyugta!!!!!!!!! 

Hozzászólt Koppányi Zsuzsanna Június 20, 2013, 8:52pm

Őszintén megmondom, tanácstalan vagyok. Tudom, hogy senki sem teljesen fekete vagy fehér, de ha kérdeznek, gondolkodás nélkül negatív lett volna a szavazatom...

Hozzászólt Kozák László Június 20, 2013, 7:24pm

Maniuról egész más képe van a magyaroknak, nevéröl a hírhedt gárda jut eszükbe...Nagyon érdekes a Kenéz E.Z. által megnevezett youtube-videó, és még érdekesebbek a hozzászólások. Nagyrészük leszükített információk alapján szidja az írójuk müveltségi szintjének megfelelöen több vagy kevesebb nyomdafestéket nehezen türö kifejezéssel az ellenoldalt...Ez az írás biztos, hogy nem tud szentet csinálni  Maniuból, de hozzájárul egy összetettebb kép kialakulásához.

Hozzászólt Kenéz Endre Zoltán Június 20, 2013, 5:57pm

Felháborító ez az egyoldalú félretájékoztatás.
Szinte szentként mutatod be Maniut. A Maniu-gárdáról hallottál?

Hogyan segíthetsz?

VAGY

VAGY

PayPal és bankkártya


Banki utalással

magyarországi átutalással
Számlaszámunk:
10700488-66317874-51100005
(CIB Bank Zrt.)

nemzetközi átutalással
IBAN számlaszámunk:
HU62 1070 0488 6631 7874 5110 0005
SWIFT/BIC: CIBHHUHB

Az adományozás adómentes.


Önkéntes munkával

Jelentkezz és írj az alapitvany[kukac]erdelyimagyarok[pont]com email címre!

© 2019   Created by erdelyimagyarok.com.   Működteti:

Bannerek  |  Jelentse észrevételét  |  Használati feltételek