Kedves Éva !
Hát sajnos a fiatalságunk elmúlt, minden megváltozott azóta de legalább az emlékeink megmaradtak. A Hargitára rá sem lehet ismerni, tele van új épületekkel, a fákat kivágták, nem csak az igazi turisták- sportolok járják, sajnos amit tükröz a környezet szerencse a hó eltakarja. Ha neveltek a gyopárok, akkor nagyon jól sikerült a telepítés. Tényleg Szováta környékén sok a kikirics és a tőzike Vármezőn és Szakadáton. Ezek a képek a korondi tetőn készültek.
Baráti üdvözlettel, Sanyi.

  Kedves Éva !

    Gyönyörű a gyopáros képe, biztosan a Nagyhagymáson vagy a Csalhón készült, nagyon jó a boglyás kép meg csodálatos a rókákkal való barátság.

 Ez lett a Csoma Pista házából.   még egy kis Hargita

 

HARGITA.rar

 

   Köszömöm a születésnapi jókívánságot.

                                                                Szeretettel üdvözli

                                                                                        Farkas Ibolya

 

    Köszönöm a születésnapi jókívánságot

Nincs tudomásom arról, hogy Marosvásárhelyen lettek volna rokonaink. Dédnagyapám Mo.-ról költözött a Zsil-völgyébe a múlt század elején. Megtörténhet, hogy korábbi felmenőink oldalági leszármazottai. Köszönöm az információt, családfakutatásaim során megpróbálom tisztázni.

Üdv.,

Liszka Levente

Köszönöm jókívánságaidat, én ezzel a fotóval kívánok minden jót az elkövetkezendő ünnepekre. Gábor

       Örvendek, hogy a falvaikban készült szociófotóim felkeltették az érdeklődést. Ebben a témában nyilt egyéni kiállításom november 11-én Craiovan, december végéig látogatható.

       Köszönöm, hogy barátnak jelöltél. Bálint Zsigmond

Flower Images at ImageHousing.com


Szép estét Üdv.Ildikó

Szia Éva!
Rózsi turót kap.. ....hát mit mondhatnék? Élmény volt,de tulajdonképpen az összes kép az. Egyedülálló, gyönyörű élmény.Köszönöm!
Üdv. Enikő

Kőszőnőm,hogy barátodnak választottál. Zsombor

Kedves Éva ! A Gidák című képhez küldöm ezt a verset.
Reményik Sándor
Az elveszett paradicsom

A mennyországnak kulcslyuka
Egy-egy ragyogó gyerekszem.
Be-benézek a kulcslyukon,
S magam a mennybe képzelem,
Bár kívül vagyok rajt, tudom.
Be-benézek a mennybe én
Egy-egy ragyogó kulcslyukon.
Aztán - lehorgasztom fejem,
Továbbmegyek reménytelen,
S a látott kép fölibe irom:
"Az elveszett paradicsom"

Cézárt akkor ismertem meg, amikor Hékásssal egymásra találtunk. Cézár, a 3 éves németjuhász kan egy közeli telephelyen szolgált az éjjeliőr gazdája mellett. Amikor találkoztunk , a lakótelep parkjában kóborolt. A gazdája elköltözött, és magára hagyta kutyáját. Cézár egyedül járt vissza őrizni a telephelyet. Pedig, azt már új éjjeliőr és új őrző kutyák vigyázták .
Néhányan, mi kutyások,

a park kiserdejében minden nap -7 éven át - vizet és ennivalót helyeztünk el Cézárnak. Különleges jószág volt. Minden reggel és este a tér sarkánál várt és elkísért a hosszú sétáinkon. Az én önző tacskó-foxi keverék kutyám, ahogy érett, úgy lett egyre agresszívebb a konkurens kanokkal szemben. Amikor elöntötte agyát az indulat, Cézár bölcsen kitért előle. De amikor más kutyák támadták meg Hékást, Cézár közéjük állt.
Sokan szerették . Megható volt Cézárt. önzetlensége. Összeszedte a környék kóbor kutyáit,
és az ennivalójához vezette azokat is. Találtunk szerető gazdát számára, de az ő igazi élete a park volt, gazdái mi hárman, akik jól tartottuk. A tizedik hideg tél elvitte. A telephely bejáratánál találtak rá egy reggel. A mai napig emlegetjük .

Drága Éva! Köszönöm a filmet. Rózsi huncutságán nagyon jót nevettem. Viszonzásul küldök egy gyönyörű videót a csodálatos állatokról és a kevésbé dicséretreméltó emberekről.FM
http://www.dailymotion.com/video/kQUnvVMDP4dFKQ13jE4