Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!

Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.

A közösség emlékezete – szubjektív beszámoló a Szent László-napi Bukovinai Székely Találkozó második napjáról, 2014.június 29. (vasárnap)
Nem jártam még a Reménység Szigetén, ideje volt ellátogatni az Erdélyi Gyülekezet központjába. A Budapesti Székely Kör, Ferencz Vilmos vezetésével a Mádéfalvi Veszedelem 250. évfordulóján a Bukovinából elszármazott és a történelmi fordulatok szerint át-és áttelepített székelyek tiszteletére szervezte a két napos rendezvényt.
A vasárnapi istentiszteleten Zalatnay István, a Gyülekezet vezető lelkésze, a közösségek fontosságára hívta fel a figyelmet, kiemelve azt, hogy nem csak az egyes embernek, hanem a családoknak, a közösségeknek is van emlékezete. A közös múlt – és ezt már én teszem hozzá – nem csupán összeköti a család, a kisebb-nagyobb közösség, a nemzet tagjait, hanem elvárásokat is támaszt feléjük, és felelősséget is ró rájuk.
A gyönyörű, verőfényes vasárnap nagyon kevés fiatal látogatót, érdeklődőt láttam. Hol vannak? Éreznek-e valamit ebből a kötelességből? Azt hiszem ez a legnagyobb kihívása ezeknek a találkozóknak és a találkozók között, a hétköznapokban munkálkodó kulturális és hagyományőrző köröknek: úgy adni tovább a stafétát, hogy az ne erőszakos, kényszerítő örökítés legyen, hanem az örökösök részéről minél nagyobb belső ösztönzőerővel párosuljon.
Délben került sor az általam nagyon várt kerekasztal-beszélgetésre. A felszólalók (Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke; Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, a Nemzeti Összetartozás Bizottság volt elnöke; György-Mózes Árpád, a Székelyföldért Társaság elnöke; Csóti György, országgyűlési képviselő, Kalmár Ferenc, K***-szakértő; Szekeres Lukács Sándor, az EKOSZ elnöke; Hévizi Józsa, az Erdélyi Szövetség elnöke) egyenként is igen fontos részleteket emeltek ki és bizakodásra (nem elbizakodásra) okot adó megállapításokat tettek. Én most csupán néhány fontos alapvetést emelek ki. A székelyföldi autonómia elméleti megalapozása megtörtént, a dolgos és verítékes munka időszaka van. Kulcstényező például, hogy a székelyföldi önkormányzatok mindegyike határozatban rögzítse, hogy támogatja a területi önrendelkezést. Az ún. Kalmár-jelentés révén az uniós joggyakorlatban is új idők jöhetnek és remélhetőleg nem sokáig intézhető el olyan könnyedén a dolog a román fél részéről, úgy, mint azt Oana-Maria Brâncoveanu, miniszterelnökségi titkársági igazgató tette a Székely Szabadság Napi Kiáltványra adott válaszában:„...Romániának nincs semmiféle, az európai jogon alapuló kötelezettsége arra nézve, hogy módosítsa a belső közigazgatási szervezését és hogy etnikai, kulturális vagy történelmi szempontok alapján hozzon létre területi-közigazgatási egységeket.”
A Kalmár-jelentés1 nagy érdeme éppen az, hogy deklarálja: gazdasági érdekek nem előzhetnek meg etnikai, kulturális szempontokat például egy közigazgatási átszervezés kapcsán – hogy is előzhetnék meg? Ezzel az EU saját „Egység a sokféleségben” (United in diversity; Unitate în diversitate; Unie dans la diversité stb.) alapelvét (jelmondatát) tagadná meg. Nagyon hasznos volna, ha az anyaország minél több településén, Erdélyben pedig faluról falura, városról városra járna egy ilyen autonómia-kerekasztal, hogy tisztuljon a kép és a félelmet, értetlenséget, érdektelenséget az optimizmus, a jövőbe vetett hit, az elérhető legnagyobb egység iránti igény és a célért való tenni akarás váltsa fel.
A nap házigazdája, Sebestyén István népművész és mesemondó volt, aki a konferálások mellett, szokásához híven, egy-egy frappáns történetével mindegyre megörvendeztette a közönséget. Lévén maga is bukovinai székely származású (bár az államtitkár szerint valaki a „származású” megjelölés nem éppen helytálló, valaki vagy az, vagy nem az – meghagyva azt az egyéni szabadságot, hogy bizonyos korlátok között az identitás, mondjuk a nemzeti, közösségi identitás szabadon választható) bizonyára nagyszerű érzés töltötte el, amikor Kóka Rozália átvette a bukovinai székelyek, frissen elkészült, címerzászlóját.
Meister Évával sem találkoztam korábban, olvastam róla és nagyon kíváncsi voltam műsorára. „Ez a világ, olyan világ...”címmel, erdélyi írók, költők műveit szólaltatta meg, dalokkal és dalrészletekkel még izgalmasabbá téve az összeállítást. Rendkívüli elszántság és küldetéstudat párosul karizmatikus egyéniségéhez, igazi élmény őt hallgatni.
A délután folyamán érdeklődve hallgattam Tamás Menyhért József Attila-díjas író, költő előadását. 1940-ben a bukovinai Hadikfalván születni...nem ígérkezett könnyű élet.
Kocsis István – és meg kell jegyeznem, hogy írói munkásságát nem ismerem – szakrális királyságról tartott előadását értettem és még sem értettem, mindenesetre jelenlegi tudásom alapján, bár erősen vonz az ideál, szkepticizmusom erős. Túl sok mindenben akarjuk a magyar géniuszt és a magyar primátust igazolni.
A nap végén még Dévai Nagy Kamilla és növendékei énekeltek gyönyörű dalokat és nagyon szép műsort adott a Monori Strázsa Néptáncegyüttes (végre a fiatalok), akik megmutatták, hogy a körülmények, ha akarat és tudás van, akkor másodlagosak: a színpad kicsi volt, így parkoló autók előtt, az úttesten ropták a táncot.
No és ki ne hagyjam, a Romanika Kiadó vezetőjét, Horváth Zoltán Györgyöt, aki csodálatos könyveivel volt jelen, hasonlóan Bakó Annamáriához, akinél kuriózumok sokaságát találja meg az ember.
 
Kívánom a Székely Körnek, hogy legyen ereje és lehetősége jövőre is megrendezni Szent László-napi találkozóját.

1Hivatalos magyar fordítás még nem áll rendelkezésre. Az eredeti angol nyelven olvasható az interneten: The situation and rights of traditional national minorities in Europe (Committee on Equality and Non-Discrimination Rapporteur: Mr Ferenc KALMÁR, Hungary, Group of the European People's Party)

Megtekintések: 68

Szólj hozzá !

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.

Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz

Hogyan segíthetsz?

PayPal segítségével

adományozok itt

átutalással

Számlaszámunk:
10700488-66317874-51100005
(CIB Bank Zrt.)

nemzetközi átutalással
IBAN számlaszámunk:
HU62 1070 0488 6631 7874 5110 0005
SWIFT/BIC: CIBHHUHB

Az adományozás adómentes.


Önkéntes munkával

Jelentkezz és írj az alapitvany@erdelyimagyarok.com email címre!

© 2024   Created by erdelyimagyarok.com.   Működteti:

Bannerek  |  Jelentse észrevételét  |  Használati feltételek