AZ EMBERNEK MINDEGY, HOL BOLYONG A TESTE
HOL ÉRI AZ ÉJSZAKA, A REGGEL, VAGY ÉPP AZ ESTE
A LÉLEKNEK ÉS A SZÍVNEK KELL A HELYÉN LENNIE
ÉS AKKOR A TESTNEK IS LESZ HOVÁ HAZAMENNIE
HISZEM, HOGY KÉKEBB AZ ÉG, ZÖLDEBB A LOMB
AKKOR A FÁJDALOM SE FÁJ, CSAK HALKAN ZSONG
A…
Folytatás
Írta Antal Kovács Február 28, 2015, 3:30pm —
1 megjegyzés
Tíz éve élt tolókocsiban. Ágyba egy cseléd fektette. Dúsgazdagok voltak, de a balesete után a férje épp hogy megtűrte. Két gyereke is teljesen elfordult tőle. Mivel az ingatlanok nagy része az ő nevén volt, mindent latba vetettek azért hogy megszerezzék. Rohamosan közeledett a tárgyalás napja.
Egyetlen örömét egy galamb etetésében lelte. Minden reggel, miután tolókocsiba került kikerekezett a konyhába és mivel felérte az ablakot, kinyitotta, majd búzát, kenyérmorzsát szort a…
Folytatás
Írta Ruszka Zsolt Február 28, 2015, 9:11am —
27 megjegyzés
Az ún. heppeningek és villámcsődületek korában sokan azonnal kikeverhető, instant istenélményekre vágynak. Ha ilyenre szert tehetnek, akkor kell az Úr, ha nem nem. Az édes, andalító és elaltató istenmámor legfeljebb kábítószerként alkalmazandó, hogy legyen erőnk kiheverni a stresszes hétköznapokat. De Jézussal kettesben lenni, isteni jelenlétének intim szféráját megtapasztalni egész mást jelent. A mai evangélium is erről tanuskodik.
A Tábor-hegyi…
Folytatás
Írta Sebestyén Péter Február 28, 2015, 8:59am —
Nincsenek hozzászólások
Nem könnyű írni
Nagyon nehéz írni, a világról szép szavakat,
mire emberi szív vágyik, a lélek dagad.
Nagyon…
Folytatás
Írta Jakab Tibor Február 25, 2015, 4:00pm —
Nincsenek hozzászólások
Minden egy sötét éjjelen kezdődött, amikor sokat töprengtem, a dolgok lényegén, az útkeresésen. Elaludtam és álmodtam.
Mindent végiggondoltam és határoztam. Hátat fordítottam mindennek, karriernek, pénznek, egzisztenciának, munkahelynek. Cserébe kaptam egy csodaszemüveget, melyen mindent és mindenkit…
Folytatás
Írta Pintye Tamás Február 25, 2015, 10:56am —
Nincsenek hozzászólások
Minden nap hajnali öt órakor, pontban öt órakor már ott állt a kis bódéja előtt a Főtéren található, park bal oldalán.
Ahogy megszólalt a szemben lévő templom nagyharangja, már nyílt is a bódé ajtaja.
Mielőtt belépett, erőteljesen beletörölte cipője talpát a lábtörlőbe, nem sietett, rengeteg ideje volt még a hivatalos órarend szerinti nyitáshoz. De ezt minden hajnalban, már huszonöt éve így csinálta: ajtónyitás, lábtörlés és abban a pillanatban felkapcsolta a villanyt is.…
Folytatás
Írta Attila Benczi Február 23, 2015, 10:30pm —
Nincsenek hozzászólások
Kiált a szó,fekete foltú emlék,
gyermekkorom elmúlt rég.
Kútkáváján ülök,szeplőimet
számolom,játszótársam kinevet.
Anyám hangjára figyelek:
-Hol vagy te gyermek?
Csak nézem ahogyan az ajtóban áll,
nem mozdulok,tükörképem rám nevet.
-Gyere fiam,mennünk kell.
Hallom,de nem értem.
------------
Ki az a…
Folytatás
Írta Attila Benczi Február 22, 2015, 6:00pm —
1 megjegyzés
találkozás
amikor sietsz felém
gazdátlan fénytér az út
jössz a járdán
vagy az út túloldalán…
Folytatás
Írta Forró Hajnalka Február 22, 2015, 12:18pm —
4 megjegyzés
Térjetek meg!...
A negyvenes szám jelenti a teljességet, a hosszú időt, a kegyelmi időszakot egyaránt. Negyven napig tartott a vízözön, negyven napon át imádkozott a hegyen Mózes, negyven évig bolyongott a nép a pusztában, negyven napig menekült Illés a szent hegyig, a Hórebig. Ninive lakói negyven nap haladékot kaptak a megtérésre, Isten negyven ujjat számolt ki az egy testté lett emberpár számára, földi bíró sem szabhatott negyvennél több botütést a…
Folytatás
Írta Sebestyén Péter Február 21, 2015, 9:21am —
Nincsenek hozzászólások
Tele vagyunk közhelyekkel. A nagy lélekfájdalmakat mindegyre közhelyekkel próbáljuk enyhíteni. Mert a közhelyek a legnagyobb igazságok. Még akkor is, ha néha fitymálva beszélünk róluk. Ilyen “az élet megy tovább”. Egy óriási közhely, ugyanakkor hatalmas igazság. Mert az élet TÉNYLEG mindig megy tovább. Bármi történjék is. Kegyetlenül peregnek a percek, órákká dagadnak, majd napokká, hónapokká nőnek. Egy ideig még benned van az öröm vagy a fájdalom, sőt, az is gyakran megesik, hogy ahányszor…
Folytatás
Írta Lakó Péterfi Tünde Február 21, 2015, 8:46am —
16 megjegyzés
Figyelte ahogy szuszog. Vajon lélegzik még? Hátul az ágyban voltak ők, a gyerekek. Anyu előbbre ült, a fotelben. Bármilyen adást nézett a tévében, belealudt. Sípolt a tüdeje ahogy vette a levegőt. Ha felébredt és már tudatosabban vette a levegőt, a sípoló hang megszűnt. Ilyenkor ő megijedt. “Jaj Istenem, ugye lélegzik még?” Kislány volt, de benne volt az a mély aggodalom, ami a túlérzékeny embereket jellemzi. Egyszer egészen nagy fiúkkal is összeverekedett Anyuért. Tél volt, olyan régi,…
Folytatás
Írta Lakó Péterfi Tünde Február 20, 2015, 8:01pm —
1 megjegyzés
Szépséghibás álmok gomolyognak,
sikoltó tavak vizét fodrozva,
s boszorkányok dallama hamisan
cseng a jéghegyek szikláiról.
Beharangozta a holt templom harangja,
szűk a kör amelyben élek,
feltámadásban ne reméljek.
Írta Attila Benczi Február 20, 2015, 6:00pm —
Nincsenek hozzászólások
Csend-álom
A csend határán-
pihen a színes álom
csak vár, ébreszd fel.
-------------
Férfi-tűz
a férfi alszik-
duruzsol a tábortűz
szíve még fázik
-----------------
El-Szemétdomb
El-nagyon mesze.
Közel már a szemétdomb,
lelkem ott lelem.
….....................
A tél
Erőtlen a tél,
keresi a jéghegyet.
Tavasz csicsereg.
…..............
Kék-Sötétség
Egyedül vagyunk
itt…
Folytatás
Írta Attila Benczi Február 20, 2015, 6:00pm —
Nincsenek hozzászólások
Arcomra borulva liheg fölöttem
a sötét éjszaka-
Táskás szemű csillagok rikácsolnak,
körmükkel megmarnak-
Nem értem,mért félnek tőlem ennyire
azok kiket ismertem-
Riadt tekintetükben megpillantom magam,
most már értem rémületüket-
Hisz szellem lettem,Földön rekedt lélek,
keresem helyem,ezért nem értenek.
Írta Attila Benczi Február 20, 2015, 5:30pm —
Nincsenek hozzászólások
Sokan el sem hitték,hogy a régi Szent László térhez hozzányúlnak.Sajnos 2015 február 15-e volt az utolsó napja Nagyvárad jellegzetes főterének, a Szent László térnek.Tavaszias időben sok váradi sétált a Szent László téren,melyet ma Unirii térnek hívnak.A terünkhöz még a kommunisták sem nyúltak.Lényegében csak néhány átalakítást végeztek a téren,mely nem sokat változott az elmúlt 110 évben.Modern pihenő park lesz,melyen keresztül nem lesz közlekedés.
Keserű érzésekkel…
Folytatás
Írta Németi Károly Február 20, 2015, 4:14pm —
Nincsenek hozzászólások
Újra zöldell végre a palás oldal,
bár kietlen puszta, a gaz benőtte;
könnyét hullatta együtt virradattal.
izzadtság volt bére ki megművelte.
Haszontalan tőkék hevernek amott,
tűzre sem vetették aszott testüket,
tolvaj mód ölték, élete elfogyott,
nem temették el a régmúlt éveket.
Újra zöldell, életre kelt a szára,
valaha élet nedűjét teremte,
alaktalan nyomorult inda vágya;
letűnt kor gyújtósa, mit…
Folytatás
Írta Dezső Ilona Anna Február 20, 2015, 12:00pm —
Nincsenek hozzászólások
Aprócska, színes álomvirág hercegnők,
és egy homokvár visszavár az udvaron.
Anyám virágainak kelyhe letépve,
katonás rendben állnak már a várfalon;…
Folytatás
Írta Dezső Ilona Anna Február 20, 2015, 12:00am —
Nincsenek hozzászólások
Nagykarácsony napján nagy hóeső esett, / Hangos húsvét napján Duna megáradott, / Piros pünkösd napján rózsa megvirágzott –mutatja be egy népdalunk az év nagy ünnepeit. Közülük is kiemelkedik a húsvét. Jelentőségét mutatja, hogy hosszú készülődés előzi meg, amit a régiek szigorúan be is tartottak. Még a…
Folytatás
Írta Tánczos Erzsébet Február 17, 2015, 8:00pm —
3 megjegyzés
emlékszel a térre,
a hajnali fényre
amint könyököl
a tornyokon s a
fény-árnyék foltokon
halkan átoson
az álmos villamos,
és színes padokon
egy piros alkonyon
mint vacog a vágy,
mert kandeláber
vigyázta egykoron
a rendjét , vén
tuják árnyéka
köszöntött jó estét
s most a lovag király
rozsdálló pallosán
az…
Folytatás
Írta Szilágyi Perjési Katalin Február 17, 2015, 6:34pm —
23 megjegyzés
Hely kijelölve
A Zsil-völgyi Urikány szülötte, mégis Atyhában „őshonos”. Ismeri a székely ember lelkének rezdüléseit, de ezt olyan kiművelt nívón képes bemutatni, mint a kertész, aki nemes ágat olt be vad fába, hogy az minőségi, bő termést hozzon. Simó Márton író, költő, publicista immár évek óta leheletfinom szenzora, érzékeny megfigyelője az udvarhelyszéki falvaknak, és nemcsak azoknak. Ezen táj „helyrazi száma” nyugodtan beazonosítható Csíkban, Gyergyóban vagy…
Folytatás
Írta Sebestyén Péter Február 17, 2015, 10:52am —
Nincsenek hozzászólások