Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!

Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.

    Eltelt 2000 év, és a híresztelések ellenére sem lett világvége. Késett a megjósolt világégés, de az ördög nem alszik, és lám 2012-re ismét beharangozták a végítélet eljövetelét.

    A második évezred után átéltünk még egy évet, aztán tizenhármat, és még mindig élünk. Úgy-ahogy, de élünk. Bolygónk nem akarja kiadni a lelkét, hiába az áradások, erdőtüzek, háborúk, atom-, biológiai fegyverek, merényletek: röviden a népirtás ezernyi formája, mert ezeket mind túléltük. E nagy terhek ellenére (egyesek gyászban, mások bűntudattal) tovább küzdünk egy jobb, biztonságosabb lét reményében. De hol van az a parányi jel, amely a megváltásra adna biztatást?

    Talán az új év?

    Hát persze! Ha belegondolunk, amióta az ember az újévet ünnepli, mindig azt kívánja, azt várja az új évtől, hogy megváltoztassa, kényelmesebbé tegye a sorsát, otthonát. Hiszünk a varázsban, amely minden év elsején álnokul becsap, mert sejtjük a következő év is olyan lesz, mint a többi, mégis elkövetjük ugyanazokat a hibákat, beleessünk ugyanazokba a csapdákba, amelyekbe az elmúlt esztendők során. Ez nem fog másképp lenni a következő érákban sem…

    Mindig ugyanaz!... Nem változik semmi. Tovább áradnak a folyók, tovább robbannak a pokolgépek, tovább tartnak a földrengések stb. Vagyis újabb megpróbáltatásoknak vagyunk kitéve. Áldozatok vagyunk egy olyan világban, ahol kísérleti alanyként használ fel bennünket az Univerzum. De mi, földlakók kiálltuk a próbákat, bármennyire is lesújtó, eltipró volt. Túléltük…

     Ezekután nem értem, miért sietetnénk a világvégét. Mi történik, ha azt is túléljük? Az ember annyi mindenre képes, még arra is, hogy kiszámíthatatlan jövője érdekében túlélje a kínos, gyötrelmes jelent. És ez így lesz minden évben, mert nem fogunk megjavulni soha…

    Még akkor sem, ha szilveszter éjjelén fölállunk, elénekeljük a himnuszt, majd meghallgatjuk, amint a harangok ünneplik az évváltást. Gondolatainkban a megújulást keressük, de ennyitől nem fog emelkedni az életszínvonalunk, csupán ráncaink, éveink száma. Koldusként állunk a nyomorúságos jövő küszöbén, és alamizsnaként kapunk néhány idegrohamot.

   De ezt is túléljük…

Megtekintések: 302

Szólj hozzá !

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.

Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz

Hozzászólt Ilyés András Zsolt Január 15, 2014, 11:53am

Kedves Anikó!

Ez a lényege: az akadályok-, nehézségek ellenére is a humort lássuk benne, és megmosolyogtasson. Ettől székely a székely!

Hozzászólt Vargha Anikó Január 15, 2014, 10:31am

Nem szeretem ezt a sajátmagamat túlélő tragikus hősként bemutató hangot. Az ilyet sokan megmosolyogják...

Igen, túléljük, az a dolgunk! Az Úr azért adja a problémákat, hogy megoldjuk! Ésszel, munkával, kitartással, humorral!

Hozzászólt Bálint Mária Január 4, 2014, 2:42am

Igen. Amennyiben csupán az élvezetek megéléséről van szó, de nincs mellette az, amit most én öntudatra ébredésnek nevezek. Ahhoz igencsak képeznünk kellene magunkat. Azután már nem lehetne minden lépten-nyomon kitolni velünk. De alkoholizmusról szó sem volt. 

Hozzászólt Ilyés András Zsolt Január 4, 2014, 12:14am

Egy picit elszaladtunk: az, hogy a napi robotolás után megiszol egy-két sört, vagy tiszteleted jeléül megkínálod vendégedet-, segítőtársadat még nem nevezhető alkoholizmusnak. Ennek is van kultúrája (pl. a cseheket, vagy a bajorokat tekintve), akárcsak a számunkra megfizethetetlen minőségi borivásnak. Azok is kábítanak?! Ellentétben  a droggal, amit a gyógyszeriparban is szigorú feltételek mellett kellene alkalmazni.

Erdélyben, falusi környezetben kérdezünk meg mezőn vagy erdőn dolgozó embereket, hogy visznek-e magukkal pálinkát vagy sört? Az eredményen meglepődnénk!

Jó vagy rossz?..  Nézőpont kérdése.

"Kitart amíg élek" - válaszolnák rá sokan. 

Hozzászólt Bálint Mária Január 3, 2014, 10:51pm

Elfeledém: sokan nem is tudhatjátok, hogy régebben nem jártak annyit kocsmába az emberek, rendes ember csak hétvégén ment kocsmába, túl fiatalokat nem a törvény tiltotta ki, elég volt, ha egy-egy felnőtt férfi rájuk tekintett, már mentek is kifelé. Ildomos volt bárki felnőttnek rájuk szólni, még nem dívott az a felfogás, hogy aki nem ad nekik enni, tanácsot se adjon. Szexről se nagyon lehetett szó házasság előtt. Valamiért a házasságok mégis tovább tartottak. De ez más tál tészta.

Hozzászólt Bálint Mária Január 3, 2014, 10:40pm

Igen. Szeretjük, ha kábítanak. 

Ezzel abba is hagyhatnám a kommentárt. Elgondolkodtatok-e azon, hogy miért legális a kábítószer főleg azokban az országokban, ahol tilos az alkohol? A nagybani beszerzőknek, s főleg az őket támogatóknak az nagyobb üzlet és nincs vele annyi vesződség. A nép mégis kábulhat egy-egy darabig, addig se gondolkodik el a kizsákmányoltságán. Már a hetvenes évek végén összehívtak sok 200 IQ-n felülit egy kongresszusra. A téma az volt, hogy milyen elfoglaltságot adjanak a népnek, de leginkább a munkanélkülieknek, mert a gépesítés rohamosan fejlődik, s eszük ágában sincs azt a gyakorlatot folytatni, amit velünk azelőtt elhitettek, hogy ezáltal egy hét majd egyre kevesebb munkanapból fog állni. Arra a következtetésre jutottak többen, hogy lehetőséget kell adni a kábulásra: elsősorban az ottani műszóval cicizés (pornó),pia, dohány, kábítószer. Mindezt egy résztvevőtől tudom. Nem szavaztak meg semmit, csak egyszerű "brainstorming" volt, de tekintsünk vissza, s elemezzük, hogy úgy lett-e. 

Hozzászólt Ilyés András Zsolt Január 3, 2014, 10:02pm

A sör is a világunk-, életünk része: a "paraszti" fáradalmas munka után, jól esik egy-két sörrel az elégedettség tudatában nyugtázni a napot. Ha még kalákás komák (amely szokás amúgy kezd kihalni) is betársulnak...  Olykor érdekes, tanulságos témák is kerülnek terítékre, amely igazi kiugródeszka lehet egy sikeres novellához. Ez egy gyakori életforma Erdélyben.

Köszönöm kedves Kenesei Aurélia, viszont kívánom! :-)

Hozzászólt Kenesei Aurélia Január 3, 2014, 9:37pm

" Semmiért se aggódjatok és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseteket Isten előtt..." / Fil:4/6 /....és üzenem Nektek....egyedűl Isten tudja mit hoz a jövőnk! ...ezért ezt mondom : " Legyen áldott a bánatosan forgó kevés jót adó világ s benne az apró emberhangyák nyüzsgő céljaikkal...." / Dsida / ...Zsolt Neked kívánok Boldog Újesztendőt!

Hozzászólt Bálint Mária Január 3, 2014, 6:31pm

Jól agyonütötted az egészet, János! Hadd a fenébe azt a sört! Főzünk jobbat, csak víz legyen. A komló terem vadon is.

Hozzászólt Szente Cs. Janos Január 3, 2014, 6:18pm

Józan paraszti ésszel (mert más nincsen) átgondolva, teljesen igazad van. már nem félek a világvégétől, hiszen megírtad semmi sem változik. És remélem, a kedvenc sörmárka végett, nem is fog.

Hogyan segíthetsz?

PayPal segítségével

adományozok itt

átutalással

Számlaszámunk:
10700488-66317874-51100005
(CIB Bank Zrt.)

nemzetközi átutalással
IBAN számlaszámunk:
HU62 1070 0488 6631 7874 5110 0005
SWIFT/BIC: CIBHHUHB

Az adományozás adómentes.


Önkéntes munkával

Jelentkezz és írj az alapitvany@erdelyimagyarok.com email címre!

© 2021   Created by erdelyimagyarok.com.   Működteti:

Bannerek  |  Jelentse észrevételét  |  Használati feltételek