Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!

Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.

Vannak újrafogalmazódó kérdések. Sőt, ezeknek kronológiájuk is van már. Ilyen a románok nemzeti ünnepéhez kapcsolódó kérdés, a politikus megítélésében: részt vegyünk-e (RMDSZ) a megemlékezésen?

Mórickás helyzet: ha részt veszünk, magyar oldalról árulót kiáltanak; ha nem, a román politikum bírálatának kereszttüzébe kell állni. Így is, úgy is sapkára számíthatunk. Persze, a magyar tasli jobban fáj.
Tény, hogy Marosvásárhelyen az utóbbi években rendszeresen megjelentünk az egyébként mindig laposra sikeredő ünnepségen. Egy ideig a megyei RMDSZ elnök tüntetően fehér szalaggal díszített koszorút rendelt, amit a román politikusok nemegyszer hangos nemtetszéssel illettek. Volt olyan eset is, amikor bekiabálták "bárcsak kötéllel a nyakatokban látnánk már egyszer titeket". Aztán, egyik évben az elnök történetesen külföldön tartózkodott a szóban forgó "jeles napon", rám bízta a koszorúzást. A kollégák mindig nehezen álltak kötélnek, általában nagyon kevesen toltuk oda képünket. Abban az évben is csak hárman. Egyikünk, amikor meglátta a fehér szalagos koszorút, rémült tiltakozásnak adott hangot, kilátásba helyezve, hogy amennyiben azonnal nem szerzek egy trikolór szalagot, egyedül fogom a koszorút a szoptatós farkas szobránál elhelyezni. Bevallom, máig is bánom, hogy eleget tettem fenyegető kérésének (amiért később joggal kaptam alapos fejmosást az elnöktől), és azóta is trikolóros koszorúval tisztelgünk a többségi nemzet előtt.
Holnap megismétlődik a kényes történet. Megadjuk a "királynak" járó gesztust, majd napokig hallgatjuk a megbélyegző zsörtölődést. Magunk között elfogadható a magyarázat, hogy ez pusztán egy gesztus a többségiek előtt, amely kölcsönösséget von maga után, hiszen március 15-én ők is tiszteletüket teszik a Postaréten. Sőt, az is tény, hogy annak a bizonyos gyulafehérvári nyilatkozatnak a tartalma tulajdonképpen pozitívabb töltetű, mint a trianoni döntés utáni időszakban foganatosított, a román terjeszkedést szolgáló hatalmi intézkedések többsége. No, meg a korabeli MÁV készséges szolgáltatásainak köszönhetően utazhatott ingyen Gyulafehérvár vármezejére a százezernyi román paraszt kikiáltani Erdély egyesülését a Román királysággal, merthogy akkor ez az intézkedés is a maihoz hasonló gesztusnak felelt meg. No, meg a tolerancia sem egy elhanyagolandó szempont. És a többi, és a többi...


Persze, még nem próbáltuk ki, hogy mi lenne, ha mégsem vennénk részt az ünnepségeken. Szerintem nem is érdemes játszani, mert úgy járhatunk, mint a trikolórra cserélt fehér szalaggal, egy olyan zsákutcába keverednénk, ahonnan nehéz lenne visszakozni. Merthogy, mit hozhatunk fel ellenérvnek? Hogy, ez nem a mi ünnepünk? Ez igaz. De jelenlétünkkel vagy hiányzásunkkal semmit sem változtatunk a makacs történelmi tényeken. Tiszteletünket polgártársainkkal szemben exponáljuk, akik ezen a napon ünnepelnek. Ez egy kicsit olyan, hogy nem megyek ma hozzád születésnapod alkalmából téged  felköszönteni, mert ezen a napon gyászolom anyámat. Mégoly morbid és erőltetett is, de valami ilyesmiről van szó. A románok egyesült országuk születésnapját ünneplik, mi pedig szétdarabolódott Magyarországunkat siratjuk. Gondoljunk bele: nem várhatom el, hogy sirasd az enyémet, pusztán annyit, hogy tiszteld a gyászomat; de cserében te is elvárhatod, hogy tiszteljem örömödet. Erről van itt szó: a kölcsönös tiszteletről. Ez esetben, ez egyben a minimum és a maximum. 


Persze, mindenkinek jobb lenne, ha az ország piros betűs ünnepnapja nem december 1-én lenne, hanem valami olyanhoz kötődne, amiben román és magyar egyaránt jól érezné magát, meg az évszak is olyan lenne, hogy jó nagy szabadtéri bulit is rá lehetne szervezni. Egyelőre ez van: ők nevetnek, mi sírunk, de azért kölcsönösen tiszteljük egymást. 


Olvasmányok ebben a témában: 
Szőcs Géza is szónokolt a nagyromán ünnepen
Önigazolás egy lila napon: román nemzeti ünnep a Nemzetiben

Megtekintések: 774

Szólj hozzá !

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.

Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz

Hozzászólt Simó Attila December 5, 2011, 1:15pm

"Ez egy kicsit olyan, hogy nem megyek ma hozzád születésnapod alkalmából téged  felköszönteni, mert ezen a napon gyászolom anyámat."

Ezt kiegészíteném azzal, hogy ezen a napon gyászolom anyámat, akit te öltél meg. Ugye, hogy mennyit változtat a helyzeten...

Hozzászólt Szente Cs. Janos December 2, 2011, 7:53pm

A mai Szekelyhirmondó-ban le van írva mi történt elsején Sepsiszentgyörgyön. Bizony, csak a baj mindehol. 

Hozzászólt Kozák László December 2, 2011, 7:37pm

Berekméri Edmond, ezt én pont így látom. Annyi kiegészítéssel, hogy ez a jogaink megnyirbálásának az ünnepe,  és az elvárt, kikényszerített részvételünk egy megaláztatás-sorozat része. Az, hogy a világon kisebbségek rosszabb helyzetben is vannak egynémely országban, az nem mentség és kifogás! 

Hozzászólt Berekméri Edmond December 2, 2011, 7:18pm

Teljes mértékben egyetértek Kissné Eiler Júliával. December elseje nem a mi ünnepünk, nekünk nincs mit keresni a tapsoló, ujjongó tömegben. Nem kell titkolni, véka alá rejteni román polgártársaink előtt, hogy mi magyarok veszteségként, a magyar államiság elvesztéseként éljük meg Románia nemzeti ünnepét. Ők pedig a kölcsönös tisztelet jegyében meg kell értsék érzelmeinket, el kell fogadják döntésünket.  

Hozzászólt Csenteri Csaba December 2, 2011, 4:36pm

Mi mindig csak hátrálunk. Innen már nincs hova. Konfrontálódás nélkul lehetősége sem lesz az önrendelkezésnek. A következő lépés az lesz, hogy majd nekünk kell megszerveznünk az ő ünnepüket. A megalázásnak vannak még fokozatai.

Hozzászólt gyuge erzsebet December 2, 2011, 11:46am

U.I. Erdemes az osszes bejegyzest is elolvasni mert egyutt veve az is ki tesz egy "JELES" irassal!

Hozzászólt gyuge erzsebet December 2, 2011, 11:42am

Szeretem a fondorlatos megjegyzeseket ennek ertelmeben irom megjegyzesemet .A "FEHER" szin a lelkitisztasagot, a szeplotelenseget vagy buntelenseget jelenti sokak szemeben. Lehet,hogy pont azert nem tetszett nekik a feher szallag mert nagyon is  vajasnak ereztek magukat .Javaslatom "AZ" tettek volna ra szep "PIROS" szallagot ez az egy kozos bennunk egyebb semmi. De az mas tema kinek mit jelenthet a piros szinu szallag?Az irashoz gratulalok, "JELES"!

Hozzászólt Kissne Eiler Julia December 2, 2011, 11:05am

En azt gondolom nem kellene reszt venni a magyaroknak ezen az unnepen,NEM A MI UNNEPUNK.Amikor olvastam ezeket a sorokat konnybe labadt a szemem.Nem ertem a romanokat sem miert varjak el hogy reszt vegyenek a magyarok egy ilyen unnepen.Gondolkozzanak mar el ok is.Mondok egy durva peldat a zsidok sem unneplik a holokausztot ami bizony egy szornyu tragedia volt az emberiseg tortenelmeben.Itt egy nemzet tragediajarol van szo!

Hozzászólt grama janos December 2, 2011, 8:00am

Milyen kereszténységről beszélünk, amikor az ortodoxok beépítik a testvér templomát, hogy aztán csendben röhögve lebonthassák. Ez nem keresztény tény, hanem valami rosz párt, amit nem lehet tisztelni.Hol van itt a Krisztus.

Hozzászólt Erdei Janos December 2, 2011, 2:27am

Kedves Zsombor.A lenyeg,hogy jo volna ha a tobbseg vegre megertene,december 1 nekunk nem unnep hanem gyasznap,nincsen olyan ero amely arra kenyszeritene benunket,hogy hazank feldarabolasanak napjan oromunnepet uljunk es vigadjunk roman honfitarsainkkal akik megkaptak Erdelyt.Ha egyszer igy hozta a sors ok vigadjanak,megvan az okuk,de az mar nem ok,hogy a Noua Dreapta (uj jobboldal) nevu szelsoseges szervezet masirozott Sepsiszentgyogy es Csikszereda utcain,Szekelyfoldon,hogy megvedjek a romanokat a magyar elnyomastol.Nos itt egy kicsit meg kell allni hisz konnyen bizonyithato,hogy a tobbsegi magyarsag rovasara meg mindeg a romanok vannak tobbsegben a hivatalokban es nem is beszelnek magyarul,mitol is akarja az uj jobboldal megvedeni az ott elo romanokat?A Szekelyfoldon elo romanok egy tobbsegeben magyarok altal lakott ragioban elnek es ezt tudomasul kene mar vegre vegyek mi nem vettunk el semmit toluk,egy dologra varunk immar 90 eve, espedig,hogy tartsak be vegre amit Gyulaferhervaron alairtak es vallaltak ez volt a feltetele annak,hogy megkapjak Erdelyt,meg mindeg varjuk,hogy szavukat tarsak is be.

Hogyan segíthetsz?

PayPal segítségével

adományozok itt

átutalással

Számlaszámunk:
10700488-66317874-51100005
(CIB Bank Zrt.)

nemzetközi átutalással
IBAN számlaszámunk:
HU62 1070 0488 6631 7874 5110 0005
SWIFT/BIC: CIBHHUHB

Az adományozás adómentes.


Önkéntes munkával

Jelentkezz és írj az alapitvany@erdelyimagyarok.com email címre!

© 2021   Created by erdelyimagyarok.com.   Működteti:

Bannerek  |  Jelentse észrevételét  |  Használati feltételek