Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!

Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.

Május
/ Pünkösd hava; Tavaszutó hó /


Május legnagyobb ünnepe, mely a néphagyományban, és a vallási életben is fontos szerepet töltött be, pünkösd ünnepe. Az ünnep elnevezése a görög pentekosztész, azaz "ötvenedik" szóból származik, ugyanis ez az ünnep a húsvét utáni 50. napon kezdődik. Ennek megfelelően ez is, a húsvéthoz kapcsolódva változó időpontú ünnep. ( Május 10-e és június 13-a közé eshet. Idén majus23-ra esik.)

Az 50 nap a zsidó vallásból ered. Ők ünnepelték ugyanis a Pészach utáni ötvenedik napon Sabouthkor (hetek ünnepe) az aratás, az első gyümölcsök, majd később a Tízparancsolat adományozásának ünnepét. A magyar pünkösdi szokások elsősorban a keresztény ünnephez kapcsolódnak, de a szokás egyes elemei (mint például a pünkösdi királynéválasztás, vagy a zöldágazás) régebbi, pogány időkre nyúlnak vissza. Sok más keresztény ünnephez hasonlóan itt is a már meglévő, pogány hiedelmekre épült rá a keresztény tartalom, s olvadt össze egy közös ünneppé. A keresztények Pünkösdkor azt ünneplik, mikor Jézus mennybemenetele után a Szentlélek leszállt az apostolokra.

Az ünnephez kapcsolódó szokások

A legjellegzetesebb pünkösdhöz kapcsolódó szokások: az ügyességpróbákkal egybekötött pünkösdi királyválasztás, a termésjóslással egybekötött tavaszköszöntés, a pünkösdi királynéjárás, amelyben a kislányok vesznek részt, és a faluköszöntés=pünkösdölés, amelyben kislányok és kisfiúk is közreműködtek. Mivel pünkösdtől megint lehetett lakodalmakat rendezni, és a tavaszhoz és májushoz egyébként is szorosan kapcsolódott a szerelem, ezért ezekre a napokra jellemzőek voltak a különböző párválasztó és udvarló szokások. Az országszerte ismert tradíciók mellett voltak szűkebb területeken ismert szokások is, mint például a törökbasázás, a borzakirály, vagy a rabjárás. Egyes vidékeken a tavaszhoz, s általában május elsejéhez kapcsolódó májusfaállítás is megtalálható volt, csakúgy, mint a zöldághordás.

Pünkösdi királyválasztás


Erről a szokásról középkor óta vannak adataink. A 17. század végén és a 18.század elején a huszárezredekben például már pünkösdi királyt választottak. A közmondás is ismert: "Rövid, mint a pünkösdi királyság." Az ezzel járó hatalom ugyanis csak egy évig tartott. A pünkösdi királyi címet az ekkor rendezett ügyességi versenyek (ez leggyakrabban lovas próbatétel volt) nyertese érdemelte ki. Így szerezhető kiváltságok voltak: a pünkösdi király egy évig minden lakodalomba, mulatságra, ünnepségre hivatalos volt, minden kocsmában ingyen ihatott, mert, amit elfogyasztott azt a község fizette ki később. Általában ő lett a legények vezetője is az adott évben. (Sokhelyütt egyébként ilyenkor avatták a legényeket is. Leöntötték őket borral, vagy elverték a feneküket. Ez után a "szertartás" után számította őket a falu legénynek, vagyis járhattak a kocsmába, udvarolhattak.)

A magyar nyelvterületen mindenütt kedvelték a pünkösdi bálokat. Kalotaszegen például nem ismerték a pünkösdi királyválasztás, pünkösdi királynéjárás szokását. A fiatalságnak mégis jeles ünnepe volt, mert háromnapos táncot rendeztek ilyenkor. A múlt századi adatok szerint a pünkösdi táncmulatságok összefüggésben voltak a pünkösdi királyválasztással. A Nyitra megyei falvakban a májusfaállítás szokása is a pünkösdi királyválasztással kapcsolódott össze.

Tavaszköszöntés


Pünkösd a régmúltban gyökerező, mágikus célzatú, nászt, termékenységet, tavaszt köszöntő ünnep. Egyesek szerint visszavezethető a római Floráliákra időpontja, és a régi ünnephez hasonló termékenységet ünneplő jellege miatt. A floráliák olyan tavaszt köszöntő ünnepi alkalmak voltak, amikor Flóra istennőt köszöntötték. Flóra a római mitológiában a növényvilág és a virágok istennője, görög nevén: Khlóris= Zöldellő, Viruló. Zephyrosnak, a virágzást segítő langyos szélnek volt a hitvese. Ma is szorosan kapcsolódnak a pünkösdhöz a virágok. Egyes helyeken például már kora hajnalban az ablakokba, vagy a ház kerítés-lécei közé tűznek zöld ágakat, virágokat (bodzát, pünkösdi rózsát, jázmint) azért, hogy nehogy belecsapjon a házba a villám.

A floráliákat a régi rómaiak április és május fordulóján tartották. Ennek keretében nyulakat és kecskéket űztek, de előfordult, hogy szabadosabb dolgokat is műveltek. Volt például, hogy prostituáltak nyilvánosan vetkőztek. Ez a szokás minden bizonnyal arra utal, hogy Flóra eredetileg tágabb értelemben vett termékenység-istennő is volt. A mai ünnepek termékenységbiztosító rítusai a pünkösdi énekek, versek szövegében érhetők tetten. Például: "Ekkora legyen a kendtek kendere."

Pünkösdi királynéjárás


A Dunántúlon jellemző szokás. Általában 4 nagyobb lány körbevisz a faluban egy ötödiket. Ő a legkisebb, a legszebb. Énekelnek, és jókívánságokat mondanak. Az eredetileg termékenységvarázslással összekötött szokás később adománygyűjtéssel párosult. A kislányok csapata, amely később több lett, mint 5 fő, megállt az udvarokon, a legkisebb, a pünkösdi királyné feje fölött kendőt feszítettek ki, vagy letakarták őt fátyollal. Énekeltek, közben körbejárták a királynét, a végén pedig felemelték, s termékenységvarázsló mondókákat mondtak. Az énekek és a mondókák végén ajándékot kaptak.


Pünkösdölés


Ez a szokás hasonló a pünkösdi királynéjáráshoz, de ez elsősorban adománygyűjtésre szolgált. Az Alföldön és Észak-Magyarországon volt jellemző, s nem csak lányok voltak a szereplői. Volt, ahol király és királyné párost jelenítettek meg, de volt, ahol lakodalmi menetet menyasszonnyal és vőlegénnyel. A gyerekek, vagy fiatalok csapata végigjárta a falut, s énekelve, táncolva adományt gyűjtött. Jellegzetes pünkösdi énekek voltak: "- Meghozta az isten piros pünkösd napját, mi is meghordozzuk királynéasszonykát."; vagy "- Mi van ma, mi van ma piros pünkösd napja."; vagy "- Pünkösdnek jeles napján…"


Párválasztó és udvarló szokások


Udvarlással kapcsolatos szokások is kapcsolódnak pünkösd ünnepéhez. Egyes helyeken például a legényeknek be kellett csempészni a kiválasztott lány ablakába egy pünkösdi rózsát. A lányoknak viszont koszorút kellett fonni, s átadni a legényeknek. Ilyenkor szokás volt a mátkálás is. A legény annak a lánynak küldött egy tálat kaláccsal és borral, aki tetszett neki. Ha a lány viszonozta az érzelmeket, akkor ő is hasonlóan telerakott tálat küldött vissza. Este aztán újabb lehetőség nyílt az udvarlásra, ugyanis sokfelé ilyenkor pünkösdi bálokat tartottak.


Törökbasázás, borzakirály, rabjárás


Ezek a szokások csak egyes területeken voltak jellemzőek pünkösdkor. Nyugat-Magyarország egyes vidékein egy kisfiút felöltöztettek társai szalmával kitömött nadrágba, hogy úgy nézzen ki, mint egy török basa. Házról házra kísérték, az udvarokon pedig pálcával ütötték, hogy ugráljon. Pénzt és tojást kaptak cserébe. Szintén erről a területről ismert szokás, amikor körbevisznek a falun egy fiút, akin bodzából készített köpeny van. Házról házra járnak. A pünkösdi rabjárók szintén fiúk, akik a lábuknál összeláncolva mennek a lányok után körbe a faluban, azzal a kéréssel, hogy "Segéljék ezeket a szegény katonarabokat." Persze ők is ajándékokkal térnek haza.


Májusfaállítás, zöldághordás


Egyes területeken ilyenkor állították a májusfát. Azokon a területeken pedig, ahol május 1-jén állították, ott általában ezeken a napokon döntötték ki. (A májusfát bandákba verődve állították a legények a lányoknak. Magas, sudár fák voltak erre alkalmasak, melyeket általában szalagokkal, étellel-itallal is díszítettek. Általában az udvarló legény vezetésével állították a fát, de egyes területeken a legények a rokonlányoknak is állítottak fát.) Általában a közösségeknek is volt egy közös fája, aminek a kidöntését ünnepély, és táncmulatság kísérte.
Más helyeken házakra, kerítésekre tűztek ki zöld gallyakat, ágakat. Ezzel bizonyos településeken a lányos házakat jelezték, máshol viszont azt mondták, hogy az ünnep tiszteletére tették ki.


Felhasznált irodalom:

- Magyar Néprajz VII.

Megtekintések: 56

Szólj hozzá !

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.

Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz

Hozzászólt Dobrai Zoltán November 4, 2010, 5:07pm
Édes Hajni!
Hagyomány az nem más mit amit én is tettem: kétszer váltam már el, mer hát hagyomány:)))))
Hozzászólt Pènzes Hajnal November 4, 2010, 10:47am
van aki ismeri mint en, mert ugyes vagyok:P, van aki azt sem tudja mi az a hagyomany:(
Hozzászólt Dobrai Zoltán November 4, 2010, 10:02am
Kedves Hajni!
Na már én kiváncsi vagyok! Nagyváradon is vannak ilyen " szokások" ? Azt értem, hogy ilyen ügyes vagy , mert Rómában laksz!Gratulálok az írásodhoz! Remélem nem fogsz apácarendbe belépni!
Hozzászólt demeter eliz maria Május 24, 2010, 11:53pm
A zòld àgat emlekszem en kesebb volttam de a nòveremnek tettek a kapuba nem emlekszem màr milyen alkalommal szeretettel eliz
Hozzászólt Pènzes Hajnal Május 23, 2010, 10:50pm
Koszonom szepen, nagyon aranyosak vagytok!
Hat sajnos a hagyomanyok nagy reszet mar csak konyvekbol ismerhetjuk, vagy regi videofelvetelekre rogzitve lathatjuk. Azert orulnèk, ha valaki valami kulonlegeset, egyedit meselne,hatha gyujtunk meg valamit. En nagyon orulnek neki.
Hozzászólt demeter eliz maria Május 23, 2010, 8:16pm
Kòszònòm a szep soraidra szeretettel eliz
Hozzászólt David Dienes Május 23, 2010, 7:58pm
erdekes
Hozzászólt Istókné Hosszú Jolán Május 23, 2010, 7:42pm
Jó gondolat a pünkösdi szokások bemutatása, hiszen -elég sokan- keveset tudnak ezekről. Köszönet érte és gratuláció. Gyermekkoromból maradt meg, hogy az apai nagymamám (Háromszéken) mindig azt mondta, hogy ha el akarjuk kerülni a bajt és a betegséget, az ünnep hajnalán merített kútvízben kell mosakodni. Tisztelettel Joli
Hozzászólt demeter eliz maria Május 23, 2010, 6:05pm
Elolvastam a sok szep pùnkosdi szokàsokat erdekesek en nem tudttam ezeket. Gratulàlok Demeter eliz Maria
Hozzászólt Racz Janos Május 23, 2010, 5:58pm
Ezeket a nepszokasokat tovabb kell adnunk a kovetkezo nemzedeknek!Hiszen olyan gyonyoruek!Ezert is irigykednek mas nemzetek!Kellemes Punkosdi Unnepeket a Vilagon elo Osszmagyarsagnak!!!Janos.

Hogyan segíthetsz?

PayPal segítségével

adományozok itt

átutalással

Számlaszámunk:
10700488-66317874-51100005
(CIB Bank Zrt.)

nemzetközi átutalással
IBAN számlaszámunk:
HU62 1070 0488 6631 7874 5110 0005
SWIFT/BIC: CIBHHUHB

Az adományozás adómentes.


Önkéntes munkával

Jelentkezz és írj az alapitvany@erdelyimagyarok.com email címre!

© 2021   Created by erdelyimagyarok.com.   Működteti:

Bannerek  |  Jelentse észrevételét  |  Használati feltételek