Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!

Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.

Ne szólj szám...

 

          Nem fáj fejem, szoktuk mondani, amikor olyasmit adtunk mások tudtára, amit nem kellett volna. S ha már egyszer az ember megégette a kezét, többször nem erőlteti. Szlengesen kapjuk is izomból a választ: közöd?... Hogy jössz ahhoz, hogy számon kérj engem? Azt teszek-mondok-gondolok, ami jólesik. Igaz is, mit érdekel? Intézze, az ő baja. Elvégre van sütnivalója, felnőtt. Viselje döntései, tettei következményeit. Talán kedvét veszti, ha szembesíted a szabályszegéssel. Vagy dacból, csakazértis csinálja. Ki vagy te, hogy eldöntsd, mi a jó neki?...És ha visszautasítja a segítséget, megsértődik, akkor kell-e tolakodnod?

          Egyébként sem sikk, nem szerencsés mások bűnét a fejükre olvasni. A beszólások, az odamondások, főleg a nyílt sisakos nekiugrások támadásnak, személyiségi jogaik megsértésének minősülnek. Különben is: miért fontos nekem a más baja? Elég nekem az enyém.  S ha meg túl hangosan hangoztatom igazamat, figyelmeztetem őt, netán rosszaságának görbe tükrébe néz, még ellenem támad, s elveszítem barátságát.

          Így történhet meg az, hogy mellettünk, szép csendesen, évtizedek alatt, vagy egy rövid lefolyású folyamat eredményeképp valaki a szakadékba zuhan, elzüllik, tönkremegy, – ne adj’isten: elkárhozhat. Megannyi bűn, betegség, szenvedély örvénye beszippanthatja: alkoholizmus, játék- és internetfüggőség, kemény drogok, szexualitás, káromkodás, hazugság, nagyravágyás, kleptománia –, melyek előbb-utóbb szervi tünetekkel is jelentkeznek.

          Az irgalmasság lelki cselekedetei között előkelő helyet foglal el: a bűnösöket meginteni...

Tán őrzője vagyok testvéremnek? – háborodott fel Káin, amikor az Úr számon kérte rajta testvérét, - mint azt a Bibliában olvassuk.

          Tényleg! Mi közünk ahhoz, hogy mit tesz, hogyan él testvérünk, akivel egy+házban lakunk? Családtag, munkatárs, ismerős, haver, jóbarát. Nem mindenki a saját életéért felel, csak és kizárólag? Pedig igenis közünk van egymáshoz. Felelünk a ránk bízottak üdvösségéért. Abban a mértékben, amekkora hatással tudunk lenni rájuk, amekkora bennünk a szeretet.

          Álságos toleranciánkból kikopott az egymásért vállalt felelősség. Ez a bezárkózó, pusztító közöny aztán megbénít minket, de őt is, akinek a kezét elengedtük. Ma csak úgy hagyjuk a dolgokat a maguk mentére.  Embertársunk pedig eleinte élvezi ezt a légüres szabadságot, aztán sodródik, és mind többször (el) esik, zuhan. Azzal mentegetjük magunkat: az ő élete. Ne ártsam bele magam, nem vagyok illetékes. Ez nem az én asztalom. Pszichológusok és bíróságok előszeretettel mentik fel tettei következménye alól, azzal a szépen hangzó érveléssel, hogy: hááát igen, a környezeti hatás, az akaratgyengeség, a be nem számíthatóság miatt csúszott el, ment tönkre.

          Bűnösöket meginteni... Már a családi nevelésnél el kell kezdődnie. Elsősorban a jó példával. Szeretetteljes rávezetéssel, tetteink következményeinek tudatosításával. Vigyázz, ennek ez lesz a vége. Látod, ha erre mész, ide lyukadsz ki, ha azt teszed, ez lesz az eredménye. És nem úgy, hogy erkölcscsőszként makulátlanul megmondom a tutit, mintha én sosem tévednék. Hanem, épp gyengeségeim tudatában beszélek vele: nézd, én már átmentem ezen, tudom, mivel jár.

          Nem kell, hogy minden rosszat kipróbáljunk, csak azért, hogy rájöjjünk, ez nem válik javunkra. Irgalommal, irgalmazva, de a gonoszságnak egy jottányit sem engedve. Jézus sem kacérkodott a sátánnal. Nem állt le egyezkedni Heródessel vagy Júdással, csak azért, hogy elkenje a felelősséget. Még apostolait is sokszor gatyába rázta, amikor saját bűneik, hiúságuk, nagyravágyásuk került terítékre.

          Ha bűnösként a másikat a bűnére figyelmeztetem, attól még küzdök a magamban meglévő rosszal is. Nem rendőr, nem inkvizitor vagyok, hanem irgalmas szamaritánus, olyan, mint az irgalmas Atya. Aki nem akarja, hogy egyetlen gyermeke is elvesszen.

          Halljam meg a bűn felé sodródó embertársamban is a beteg jajkiáltását, a fuldokló segítségért kiáltó szavát, ne érezze elhagyatottnak magát. Találjon bennem támaszra, társra, megbízható jóbarátra, akiben megvetheti a hátát, aki felemeli. Érezze meg szavaimból, gesztusaimból a könyörületet, a fáklyavivőt, kibe kapaszkodva hazatalál. Ha meg nekem van rá szükségem, tegyem félre a szégyenérzet vagy az önző becsvágy elhárító paravánját, s hagyjam, hogy segítsenek.

Hisz a cechet úgyis én állom.

S Jézus.

SP

Megtekintések: 128

Szólj hozzá !

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.

Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz

Hogyan segíthetsz?

PayPal segítségével

adományozok itt

átutalással

Számlaszámunk:
10700488-66317874-51100005
(CIB Bank Zrt.)

nemzetközi átutalással
IBAN számlaszámunk:
HU62 1070 0488 6631 7874 5110 0005
SWIFT/BIC: CIBHHUHB

Az adományozás adómentes.


Önkéntes munkával

Jelentkezz és írj az alapitvany@erdelyimagyarok.com email címre!

© 2021   Created by erdelyimagyarok.com.   Működteti:

Bannerek  |  Jelentse észrevételét  |  Használati feltételek