Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!

Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.

   Taupo vulkán volt. Akkora vulkán, hogy a föld felszínén nem sok ilyennek maradt nyoma. A tudósok óriásvulkánnak hívják. Kráterének szája több mint 25 km átmérőjű. A kráterben egy hatalmas tó. Vulkáni utóműködések ma is történnek. Ennek egyik jele a vulkáni tufakavicsok időleges megjelenése a tó vizének tetején. Ezek a tufakavicsok annyira könnyűek, hogy úsznak a vízen. S a szél, amely néha felkorbácsolja a tó fodrát, kihordja őket a partra. Ennek a tónak a partján állt a vándor és fotózott: követ, sirályt, vadkacsát, nádat, valami napraforgóhoz hasonló sárga vadvirágokat, farönköket, melyeket természetanyánk öle partra vetett, a part menti homokot meg a kőrakásokat.

   Indonéz szokás a víz által megcsíszolt lapos kövek egymásra rakása. Némely esetben a felső kőre szalag kerül, vagy a felső egy likas kő, melybe botot lehet szúrni, vagy akár egy csontot s rá lehet akasztani akár egy kis rágcsáló koponyáját, vagy csak egyszerűen egy hajtincset. A megállíthatatlan elmúlás, az élet visszafordíthatatlansága, az örökkévalóság léte, az anyagias gondolkodás hiábavalósága rejlik, sejlik ezekben a 10-20 cm magas sikeresebb esetben fél méteres kőtornyocskákban. Olyanok, mint megannyi őrtorony az életadó víz partján.

   Volt mit lencsevégre kapni, főként azért is, mert ezek a szokások a vándor hazájához képest a Föld átellenben levő felén, Új-Zélandon vannak. Ezen a fiatal földrészen, szigetcsoporton, mely tízezer évvel ezelőtt még csak sejthetően készült előbújni. A Föld annyira mozgásban van, hogy az ide kivándorolt fehér emberek, no meg az őslakos maoriak, nem is használják a követ épületeik elkészítésére. Inkább fából dolgoznak. Különben itt van a világ legnagyobb fából készült háza, az 1905-ben épített új-zélandi régi parlament épülete. Több száz földrengést élt át a maga impozáns négy emeletével, 30 méteres kaorifából készült tartóoszlopaival, százöt termével, az ablaküvegeket és a kilincseket kivéve, teljesen fából épült. És, hogy mennyire igazuk volt az építőknek, mi sem bizonyítja jobban, mint a száz éves neo-gótikus aucklandi katedrális, mely a 2012-es földrengésben úgy járt, mint Jeruzsálem, kő kövön nem maradt belőle.

   De hát zökkenjünk vissza a valóságba, a Taupo tó partjára, ahol miután vándorunk lencsevégre kapta azt, ami lencsevégre kapható és szedett egy zacskó mogyoróméretű vulkáni tufakövet ingyen, hogy legyen, amit itthon a megfelelő történettel együtt szuvenírként ajándékba adni, elindult a tóparton a találkozóhelyre, hisz közeledett a háromórás szabadidőprogram vége.

   Hagyományos horgony formájú oszlopokból készült a díszsétány korlátja. Közöttük három sor igazi hüvelykujjnál vastagabb vitorlakötél, rusztikus és romantikus is egyben. Az egyik ilyen oszlop tetején szinte pózol egy sirály. Ezt próbálta lencsevégre kapni a vándor, amikor nemes egyszerűséggel, széles mosollyal az arcán megjelent mellette egy fiatalasszony, kezében egy színes folyóirat és megvárta amíg a vándor, a fényképét elkészítvén a gépét leengedte, majd megszólalt illedelmesen angolul. Magyarázva kinyitotta a lapot és bele-bele mutatott, mire a vándor zavarában elpirult és ennyit mondott:

   – I am sorry, I do not speak english. – Bocsánatot kérek, nem beszélek angolul.

   – This is not a problem. In wich language can you speak? – Ez nem egy probléma. Milyen nyelven tud beszélni?

   – I speak in hungarian, only in hungarian! – Magyarul beszélek, csak magyarul!

   Ezzel a mosolya tökéletességével megfordult és odament az út szélén álló kis mikrobuszhoz, melynek résrenyitott oldalajtaja mellett állt a társa, egy jól öltözött fiatalember. S miután az asszonyka elmagyarázta elképzelését, a fiatalember felpattant a busz rakterébe és pillanatokon belül egy másik színes folyóiratot adott át az asszonykának. Az asszonyka most már a két folyóirattal tért vissza a vándorhoz és mosolyogva nyújtotta át az újonnan hozott folyóiratot mondván:

   – This is a hungarian version of our publication. – Ez a magyar változata a mi folyóiratunknak.

   Azzal átnyújtotta a meglepett vándornak a magyar folyóiratot. A vándor rátekintett és rögtön kibetűzte: Őrtorony.

   – Thank you very much! – Köszönöm nagyon szépen! – S még folytatta volna, amikor a fiatalasszonyka újból megszólalt.

   – I am sorry for the inconvience, because this publication is three months old. – Bocsánatot kérek a kellemetlenségért, amiért ez a lapszám három hónapos.

Bíró Ernő, – Kolozsvár, – 2017. március 12.

Megtekintések: 97

Szólj hozzá !

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.

Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz

Hogyan segíthetsz?

PayPal segítségével

adományozok itt

átutalással

Számlaszámunk:
10700488-66317874-51100005
(CIB Bank Zrt.)

nemzetközi átutalással
IBAN számlaszámunk:
HU62 1070 0488 6631 7874 5110 0005
SWIFT/BIC: CIBHHUHB

Az adományozás adómentes.


Önkéntes munkával

Jelentkezz és írj az alapitvany@erdelyimagyarok.com email címre!

© 2021   Created by erdelyimagyarok.com.   Működteti:

Bannerek  |  Jelentse észrevételét  |  Használati feltételek