Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!

Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.

   Veteményes kertnek használták nagyapámék, csak az alja táján mindig tele volt kővel. Arra ment a római út fiam, mondta nagyapám, tudod egész régen még a római időkben is bányásztak sót, itt a mi falunkban, és azt monták a régi öregek, hogy az út itt a patak mellett haladt fel a Hegy felé. Kolozsvártól 22 km-re a „Hegy” mögött fekszik Kolozs, ma a falu sóbányája emlék, sósfürdője nagyon látogatott.

   Ebben a faluban sok a vallás, legalább hat és sok a nemzetiség, legalább három. Így hát egy jó kolozsi úszni és cigányul beszélni még akkor is megtanul, ha nem figyel oda.

   Pont úgy nem figyel oda, mint a nagyapám kedvenc viccében, amikor a purdé elmegy szalonnát lopni a gazdához, s hát a kutya ugatására felébred a gazda, s kijön a ház elé. Hallgatózik az éjszakai csendben, mire a padláson, a füstölő körül, zajokra lesz figyelmes. Veszi a petróleum lámpát, s hág fel a létrán, amikor a létra tetején megjelenik a kormos arcu „fistes”, s kérdi tőle a gazda:

   - Mit csinálsz itt fiam éjnek idején? - mire a purdé:

   - Ej dikk mó, hól járok én álmomba!

   Szóval vannak ebben a faluban rendesen ebből a fajtából is. Amíg meg nem jött a demokrácia és vele együtt a lustaság díjazása, a szociális segély, addig a mi falunkba minden „fistes kémíves vót” és rendesen dolgozott, ha elment napszámba a kukoricaföldekre. Így volt ez a kereszttestvérem apjával is, addig dolgozott nálunk inasként a kovácsműhelybe, amíg belenőtt a kőműves mesterségbe, s utána megnősült. Jöttek is a gyerekek sorba évről évre, s csak az ötödik után lassítottak egy kicsit.

   Itt a kertben, velem van a kereszttestvérem, mert édesapám, aki kántor volt és egyedüli a faluba a magyarok közül, aki tudta cigányul a Miatyánkot, s ezért minden cigány temetésre búcsúztatót kellett írjon, azon a véleményen volt, hogy ők is emberek. S így egyiket az ötből, számszerint a harmadikat, kersztvíz alá tartotta. Így lett az egykori inasa, komája is egyben.

   Tavasz van, szedjük a követ boronálás után, nehéz munka. Mindkettőnknél van egy-egy veder, ezeket kell megrakjuk és a patak partján kiürítsük. Nagyapám a kapa sarkával, csak úgy piszkálja a földet, hogy minél több kő „boruljon ki”. Ahogy a borona végigbontja a földet, kijönnek az ősszel ottfelejtett fokhagyma cikkek. Olyan jó föld volt ebben a kicsi kertben, hogy a fokhagymák csak úgy beleszórva is akkorára nőttek, mint egy-egy nagy fejű sárga hagyma. Az ilyenkor tavasszal előkerülő cikkek meg vannak pattanva, némelyiken hajszálnyi zöld cika. Jó illata van a fokhagymának.

   Kereszttestvérem talál is néhány cikk fokhagymát, mutatja nagyapámnak s kérdi, hogy mit csináljon vele?

   - Tedd el fiam a zsebedbe, s ha még találsz azt is, vidd el édesanyádnak, majd ő valamibe belefőzi, - mondja nagyapám cigányul, hogy a purdé értse.

   Szedjük tovább a követ, s hol ő, hol én találunk egy-egy cikk fokhagymát. Mire megszedtük a kert alját addigra dél van. Ilyenkor el szokta mondani nagyapám egy másik kedvenc viccét: Elviszi a gazda az öreg cigányt s a purdét kapálni. Hát úgy dél felé, de még nem egészen ebédkor, megszólal a purdé.

   - Uzsonnyálé dádé (ennék nagyapám), - mire az öreg cigány azt mondja magyarul:

   - Hallgass fiam, me' tuggya a gazda! - s halkan hozzáteszi - Pén more, pén! (Mondjad fiam, mondjad!)

   Szóval körülbelül ekkortájt fejeztük be a munkát. Nagyapám elővesz a zsebéből egy tízlejest, s odaadja a purdénak. Megörvend a gyermek a pénznek, s teszi le a vedret, hogy menjen dolgára.

   - Fiam mutasd a fokhagymát, mennyit gyűjtöttél? - kérdi nagyapám cigányul. A purdé csak áll lesütött fejjel s mutatja, hogy üress a zsebe. Nagyapám kérdi, hogy mit csinált vele?

   - Kháv! (megettem)

   - Szosztár? (miért) – kérdi nagyapám.

   - Hász lácsó, szár ó góly! – Finom volt, mint a kolbász!

Bíró Ernő – Kolozsvár – 2013. december 2.

Megtekintések: 406

Szólj hozzá !

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.

Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz

Hozzászólt oszaczky ernö Január 2, 2014, 5:32pm

Boldog  Új Évet a blogíróknak és olvasóknak. A témához szólva édesanyám mesélte anno valamikor kórházba utalták valamivel. A szomszédos kórházi ágyban fekvöö "sorstárs" cigány-magyar szótáron dolgozott. Volt is közös témájuk. Hiszen a tanítónénik mindig és mindenkor mindenkit tanítanak. Nemcsak az iskolába- mert Ök a nemzet lámpásai... 

Hozzászólt Gálffy Mária Január 1, 2014, 9:41pm

Kedves Márta.Ha nem veszed tolakodásnak,szeretném tudni ki volt a kedves édesanyád,mert én az 50-es években voltam elemista Kolozson.

Üdvözlettel Bernáth Mária

Hozzászólt Kalamár Márta Január 1, 2014, 9:21pm

Én is Kolozson születtem. Édesanyám ott volt tanítónő az '50-es években. Sokat mesélt ő is a cigány gyerekekről, akikért úgy kellett rimánkodjon a szüleiknél, hogy küldjék őket iskolába.

Hozzászólt oszaczky ernö December 26, 2013, 11:14am

Jó a pennád -csak így tovább !

Hozzászólt Bíró Ernö December 10, 2013, 1:56am

Kedves Amanda, azért jut eszedbe mindig valami "ami életed során veled megtörtént", mert Hála Istennek elég sokat éltél és tapasztaltál. Isten éltessen sokáig, hogy még sokmindent megoszthass velünk, fiatalabbakkal.

Hozzászólt Bíró Ernö December 10, 2013, 1:22am

Köszönöm bíztatásaitokat!

Örvendek, hogy örömet szerezhettem nektek. Kedves Mária neked Kolozs a szülőfalud?

Hát ez meglepő, már azt hittem egyedüli kolozsi vagyok a határban.

Hozzászólt Gálffy Mária December 10, 2013, 12:07am

Nagyon örülök,hogy a drága szülőfalumról is olvashatok.Az én édesapám is tökéletesen beszélt cigányul,szükség is volt rá,hisz a malmába ők jártak a legtöbben.Köszönöm és szívesen olvasnék még.

Hozzászólt Dr Boros Lószló December 9, 2013, 4:25pm

Tetszik az irás,igazság vagyon benne.Mifelénk is voltak cigányok és a nagy demokrácia előtt hozzánk is jöttek napszámba dolgozni,máskor meg kéregetni mikor nem volt munka vagy a hites ünnepek előtt.Nem is volt baj velük,mert ahová jártak dolgozni ,oda nem mentek lopni.Bezzeg a mostani időkben már másként csinálják.


 
Hozzászólt Székely-Benczédi Éva December 9, 2013, 2:31pm

Nem erőltetett, nem mindenáron irodalmi babérokért izzadó írás, nekem ezért tetszik.

Hozzászólt Beke Ernő December 9, 2013, 11:19am

Tetszenek a frappáns megjegyzések. Örömmel olvastam.

Hogyan segíthetsz?

PayPal segítségével

adományozok itt

átutalással

Számlaszámunk:
10700488-66317874-51100005
(CIB Bank Zrt.)

nemzetközi átutalással
IBAN számlaszámunk:
HU62 1070 0488 6631 7874 5110 0005
SWIFT/BIC: CIBHHUHB

Az adományozás adómentes.


Önkéntes munkával

Jelentkezz és írj az alapitvany@erdelyimagyarok.com email címre!

© 2021   Created by erdelyimagyarok.com.   Működteti:

Bannerek  |  Jelentse észrevételét  |  Használati feltételek