Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!

Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.

Talán soha nem volt egyidőben nagyobb szükség és lehetőség a nemzet összefogására, akár egy-egy országhatáron belül, akár össznemzeti viszonylatban.

 

Én azt gondolom, hogy a sok apró akarat és az együtt gondolkodás erősíti, sőt megsokszorozza az erőnket, és közelebb vihet közös céljaink felé.

 

De tisztázottak-e a közös célok? Néha még mindig azt tapasztalom, hogy a beletörődés és a félelem erősebb, mint a jövőbe vetett hitünk.

 

Jól van ez így?

Mit tehetnénk, mit kellene megtegyünk a nemzet egységéért és az egység által? A felemelkedésünkért és az érdekeink elfogadtatásáért, hogy gyermekeink is magukénak tudhassák az egész magyar HAZÁT.

Megtekintések: 64

Válaszoljon erre

Válasz erre a beszélgetésre

Ezt tapasztalom én is, sajnos. Húzzuk meg magunkat, nehogy még az a kicsi is elvesszen, ami eddig megmaradt. Ez beleette magát a legkisebb dologtól a legnagyobbig mindenbe. Egyfelől teljesen "terelhetetlennek" tűnnek közösségek, másfelől meg úgy tűnik, hogy csak szajkózzák az elhintett gondolatokat.

Induljunk ki abból, hogy mi a legfontosabb. Szerintem az
ÉLET
EGÉSZSÉG nélkül nem élet az élet. Szükséges a
testi
szellemi egészség
leki

Ezeknek kell megteremteni a feltételeit. Kezdhetnénk azzal, hogy nem oltjuk ki egymás életét, vagy odafigyelünk a barátainkra, szomszédainkra, hogy ma is kinyitotta-e az ablakot. Sántít? -Vigyem a csomagját. Gipszelt lábú? -Adjam át a helyemet, engedjem előre a sorban, ahelyett, hogy veszekednék vele, mert még be se ért a munkahelyre, már kiborult. Máris ott vagyunk a szellemi-lelki egészségnél. Ki milyen munkát választott, vagy elvállalt, végezze becsülettel (pl.rosszul esik, ha a nagyi által levélben küldött pénzecskét valaki kiveszi - abból most ne csináljunk filozófiát, hogy nem ott kell küldeni,mert levelek is elvesznek, csomagok nagy sokasággal, s nem értem azt a hozzáállást: tedd fel ajánlva, akkor biztosan megérkezik! macerás! rámegy a fél nap), szorgalommal (a munkánk hatékonyság jó ha a 60%-át eléri a nyugati melósokénak! -kimutatták) , odaadással (mindig mindenhol az első a kollégákkal való beszélgetés), s ne a többieken bosszulja meg, hogy neki csak ilyen jutott. Ezeket holnaptól meg lehet tenni. Azután arra törekedni, hogy ez intézményesen is megtörténjék.
Hogyan?
Neveléssel Nincs ki magtanítsa a kicsit, mert már a nagy se tud semmit a társadalmi szolidaritásról. Eltávoznak a nagyszülők, magukkal viszik az udvariasság, előzékenység, testvériesség, barátság, kölcsönösség, jóság fogalmát odaátra. Ezért
Mindenkinek feladata, aki jártas ebben. Tegyük szóvá, ha ezeket nem tapasztaljuk, s ne menjünk el mellette csak azért, mert ocsmányul, orcátlanul és felháborítóan reagálnak rá. Legalább tudjanak róla, hogy kellene. Ide kellene még a TV, filmek, ezen magatartást erősítő számítógépes játékok , újságok? - ezt már félve írom ide, mert hiszen már alig olvas valaki. Rajtunk kívül természetesen. :)
Vártam én is, hogy reagál valaki. Sokan úgy érezhetik, hogy nem nekik szólnak az intelmek. Ez jórészt igaz, én is tudom. Országa válogatja, kinek hogyan reagálnak a tetteire, tevékenységére. Van, ahol a teljesítményt nézik, nem számít, ki honnan jött, s van, ahol csak az számít, ki honnan jött, ettől függően igyekeznek mindent bírálni, netán dicsérni, amit tesz. Anélkül, hogy ezt kifejteném, netán példákkal alátámasztanám, az a véleményem, hogy Magyarország az utóbbiak közé tartozik. Csak egy nüansz: ha szorgalmas vagy, rögtön rádsütik, hogy törtetsz, ezért megérdemled az utálatot. Ezennel meg is bukott a példamutatás elmélete...

Talán ez lehetne az a fórum, ahol "bevallhatnánk", hogy ki mihez ért, miben tud a környezetében, vagy ezen a helyen segíteni.
Váci Mihály: Még nem elég!


Nem elég megborzongni
De lelkesedni kell!
Nem elég fellobogni,
de mindig égni kell!
És nem elég csak égni
Fagyot is bírjon el,
Ki acél akar lenni,
Suhogni élivel.

Nem elég álmodozni,
Egy nagy-nagy álom kell!
Nem elég megérezni
de felismerni kell!
Nem elég sejteni,
Hogy milyen kor jön el;
Jövõnket? tudni kell!

Nem elég a célt látni;
Járható útja kell!
Nem elég útra kelni,
Az úton menni kell
Egyedül is! Elsõnek,
Elöl indulni el!
Nem elég elindulni,
de mást is hívni kell!
S csak az hívjon magával,
Aki vezetni mer!

Nem elég a jóra vágyni:
A jót akarni kell!
És nem elég akarni:
De tenni, tenni kell!
A jószándék kevés!
Több kell:- az értelem!
Mit ér a hûvös ész?!
Több kell: -az érzelem!
Ám nemcsak holmi érzés,
De seb és szenvedély,
Keresni, hogy miért élj,
Szeress, szenvedj, remélj!

Nem elég-a Világért!
Több kell: -a nemzetért!
Nem elég: -a Hazáért
Több kell most: -népedért.
Nem elég: Igazságért!
- Küzdj azok igazáért,
Kiké a szabadság rég,
csak nem látják még,
hogy nem elég!
Még nem elég!
Ez kell, ami a magatartást és hozzáálást illeti. Még nem elég!

RSS

Hogyan segíthetsz?

PayPal segítségével

adományozok itt

átutalással

Számlaszámunk:
10700488-66317874-51100005
(CIB Bank Zrt.)

nemzetközi átutalással
IBAN számlaszámunk:
HU62 1070 0488 6631 7874 5110 0005
SWIFT/BIC: CIBHHUHB

Az adományozás adómentes.


Önkéntes munkával

Jelentkezz és írj az alapitvany@erdelyimagyarok.com email címre!

© 2022   Created by erdelyimagyarok.com.   Működteti:

Bannerek  |  Jelentse észrevételét  |  Használati feltételek