Kányádi Sándor (Nagygalambfalva, 1929. május 10.)

Elszálltak…

Fölszálltak a csókák,
elszálltak a varjak,
az öreg toronyról
hét határba tartnak.

Egy, csak egy maradt itt,
az az egy is hallgat,
sütheti a nap és
verheti a harmat.

El nem mozdul, mintha
odafagyott volna,
azt se tudjuk, vajon
varjú-e vagy csóka.

Hiába vallatják
a verebek – hallgat,
némán ül hírnöke
annyi zivatarnak.

Noszogatják, küldik:
hussanj te is, menj ki
zsíros barázdából
eleséget szedni.

Megszólalt harmadnap,
de csak annyit mondott:
csiricsári népre
nem hagyom a tornyot.