Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!

Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.



„Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma” – mondjuk a legszebb jézusi imádsággal, felekezetre való
tekintet nélkül, mi, keresztény emberek. A bibliai történetek óta hosszú lenne
végigkövetni a legfontosabb táplálék, a kenyér történetét. Lényegében az ember
alapvető élelmiszere a kenyér mifelénk, Európában és Ázsia jó részén is, itala
már legalább kettő van, a víz és a bor. Szólásaink, közmondásaink végtelen sora
kötődik a kenyérhez, talán csak a pénz veheti fel a versenyt vele, ám annál
fontosabb, hiszen kenyéren és vízen meg lehet élni, ám hiába a pénzed, ha nem
jutsz kenyérhez. Mi, magyarok a permi időkre vezethetjük vissza a kenyér
szavunk eredetét, egykor kásafélét, darából készült ételféleséget jelölt.

Július a búzaaratás ideje, egyéb gabonaféléket már korábban esetleg csak utána gyűjtenek be. Az idén nem lesz valami gazdag a termés, elmosta az

eső, meg elvitte a víz. A búza a kenyér alapanyaga, termesztését akkor tanulták
meg őseink, amikor vándorlás közben, a honfoglalás előtt összefutottak a török
népekkel, akik értettek a földműveléshez. A búza szó a csuvas, ujgur, kun,
oszmán-török nyelvben hasonló hangzású. Őseink, ahogy megszerették a búzából
készült étkeket, megtanulták termesztését, egész szertartásrend alakult ki az
aratása körül, ami néphagyományainkban még fellelhető. A szót átörökítették
nekünk, s azóta, ezer és néhány száz éve, használjuk.

Az új kenyér ünnepe augusztusban van. A keresztények megszentelik és megszegik, a hívő katolikusok, és van, ahol a protestánsok is, keresztet

vetnek rá, mielőtt belevágnának. Az aratás, az új kenyér ünnepköre igen gazdag.
Én a búzakoszorúkat szerettem gyermekkoromban, amit aztán a templomban
akasztottak fel, mint valami világítótestet. Valóban a jövő, a fény reménye
volt, mert az életet jelképezte. Ha van kenyér, van mit enni, az élet is
biztosított, s akkor a jövő is.

Hosszú sora lenne annak, hogy a kenyér és búza köré szerveződött ünnepeket, szólásokat, ételeket, szokásokat felsorakoztassam. Több könyvre való

anyag, és sokat már feldolgoztak a néphagyományokkal foglalkozó tudósok, de az
irodalomban (csak Móricz meg Szabó Pál, Móra Ferenc nevét említsem vagy a
világirodalomból Steinbeckét), filmekben, képzőművészetben (Van Gogh, Nagy Imre),
népzenében is gyakori téma.

Én a Nyárád menti, de leginkább a szentgericei, kemencében sült, vert hajú kenyérre emlékszem csurgó nyállal a számban, amit még nagyanyám meg nagynéném, sógornőm sütött. Kár, hogy ma már alig akad falun háziasszony,

aki kenyérsütésre adja fejét.





Megtekintések: 53

Szólj hozzá !

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.

Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz

Hozzászólt varga piroska Augusztus 21, 2010, 3:38pm
Mmm az én nagyanyám kenyere jut eszembe kár,hogy ugymond kiment divatból a kenyér sütés.

Hogyan segíthetsz?

PayPal segítségével

adományozok itt

átutalással

Számlaszámunk:
10700488-66317874-51100005
(CIB Bank Zrt.)

nemzetközi átutalással
IBAN számlaszámunk:
HU62 1070 0488 6631 7874 5110 0005
SWIFT/BIC: CIBHHUHB

Az adományozás adómentes.


Önkéntes munkával

Jelentkezz és írj az alapitvany@erdelyimagyarok.com email címre!

© 2024   Created by erdelyimagyarok.com.   Működteti:

Bannerek  |  Jelentse észrevételét  |  Használati feltételek