A király bukása
Írta: Attila-benczi

Számok, csak nőnek, nézzem s hagyom.
Régóta várok. A percek elmúlnak,
Itt ülök ezer éves trónomon
Arra gondolok, hogyan tovább.
Hallgatom az esőcseppek koppanását,
Szakadék választ el, hogyan jussak át?
Szívem szomorú, egyhangú kopogása
Elrontott uralkodásom mása.
Kihalt, jéghideg palotámnak márvány
Kövein, lehulló láncok zaja közelit.
Tudom, jönnek kicsik s nagyok
Rajtam, számon kérni sanyarú sorsuk.
Elfuthatnék, de nem teszem
Legalább most, őrség nélkül
Egyszer viselkedjek királyként.
S lám, itt állnak mind, csak néznek.
Koronám s palástom földre ledobom
Néma soraik közt lehajtott fővel
Távozok. Kezek nyúlnak felém,
Száraz kenyér, némi víz, szakadt takaró
S pár szó: Királynak nem voltál jó,
Próbálj meg újra ember lenni.