Kölcsey Ferenc, a nemzet koszorús költője 1823.január 22-én kiadja a magyar himnusz szövegét. Ez a nap a magyar himnusz születésnapja, a magyar egyetemes kultúra napja. Óriási sikert arat. Szélvészként suhan át a hír. Megszületett az összmagyarság himnuszának szövege. Minden sora egy fohász, egy segélykiáltás a megmaradásért. Eget ostromló, zsoltáros hangvételű, vallásos hitből fakadó könyörgés. A magyar bűn és magyar panasz, az isteni könyörületbe vetett hit magyar szava.Kölcsey verse ízig-vérig magyar alkotás. Vörösmarty Mihály Szózatának megzenésítése után, koszorús költőnk himnuszának megzenésítésére írnak ki pályázatot. A zsűri 1844.június 15-én hozza meg a döntést. A díjnyertes pályamű Erkel Ferenc alkotása volt. 1844. július 2-án Erkel Ferenc zenéjére a Nemzeti Színház előadja a Himnuszt. A „Nép szava-Isten szava”- a tetszésnyilvánítás, a tapsvihar végleg eldöntötte. Kölcsey-Erkel közös műve lett a magyarság nemzeti himnusza és az is maradt évszázadokon át. Csodálatos szövegével és dallamával a magyar nemzettudat jelképe lett, és ország-világ számára hirdeti, hogy mindaddig, amíg állnak a Kárpátok bércei, itt leszünk, küzdünk a megmaradásért, és a nemzeti zsoltárunk felhangzásakor lelkünkben megerősödik az örök hit ,a nemzeti elhivatottság: „Hazádnak rendületlenül légy híve, oh magyar!”