Erdélyi magyarok a világban

"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!"

Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!

Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.

Apró-cseprő

Apró-cseprő

Valamikor réges régen, a XV. század vége felé, úgy 1470 körül Dálnokon a Doja családban fiú született, akit Gheorghenak kereszteltek. Ez a Gheorghe azután híres nagy ember lett, kaszabolta a magyar urakat, ahol érte, amíg el nem fogták, és Temesváron tüzes trónra nem ültették. Azok a fránya magyarok később szégyentelenül magyarosították a nevét (mint ahogy egyébként az egész Székelyföldet), s Dózsa György lett belőle. Még Ady Endre is, aki híres demokrata volt, ahelyett, hogy azt írta volna, hogy Gheoghe Doja unukája vagyok, Dózsa Györgynek nevezte a nagyapját. Marosvcásárhely egyik főutcáját is 1949-ben Dózsa György utcának nevezték el, minaddaig, amíg 1974-ben Iosif Banc elvtárs rendbe nem hozta a dolgot, s az utca neve Gheorghe Doja lett.
Komolyra fordítva a szót: 90 után a városnak voltak magyar polgármesterei, magyar többségű tanácsai, ma is vannak szépszámban derék magyar tanácsosok. Soha senkinek nem jutott eszébe, vagy nem tartotta fontosnak, vagy ha igen, nem volt bátorsága, hogy kiharcolja Doja visszadózsásítását? Nem hiszem, hogy román falustársainknak, beleértve dr. Floreát is, lennének, lehetnének elfogadható, komoly érvei ez ellen. Vagy ha igen, javasolom a következő utcanév-változtatásokat (szerencsére nincs sok!): Adalbert Bartoc, Toma Piperaşu, Fărcaş vagy Ioan din Boia, Samuil Frânghier (Jó ötlet, csak nehogy valaki komolyan vegye.)
Fülöp Géza

Megtekintések: 143

Tetszik

0 tagnak tetszett

Szólj hozzá !

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.

Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz

Hozzászólt Buksa Eva-Maria Június 14, 2010, 10:30pm: Üdvözlöm! Gézának - sajnos- igaza van. A szarkazmussal tele javaslatok a románul is beszélők számára igen
érdekesek, ötletesek. De a legfájóbb, hogy a mi Corvin Mátyásunkat (románra forditva) Matei Corvinnak "keresztelték", ami Corvin Mátét jelent, vagy a Kinizsi Pál nevet Chinezu azaz Kinai Pálnak forditották.

Hozzászólt Birtalan Judit Június 13, 2010, 7:40pm: Nagyon jók az észrevételeid,teljes mértékben igazad van! Csak nehogy a bunkók komolyan vegyék az utcanév változtatásokat érintő javaslataidat! Remélem,hogy azért ilyesmire nem vetemednének! Avagy ki tudja?

Hozzászólt Benedek-Székedy Sándor Június 13, 2010, 2:51pm: Elnézést, most látom, korábbi hozzászólásom megírása után, hogy lennebb Csortán Ferenc hasonlóan válaszolt.

Hozzászólt Benedek-Székedy Sándor Június 13, 2010, 2:49pm: Kissé sántít a fenti érvelés, mert van egy olyan hagyomány a magyarban (de a románban is), hogy a történelmi személyiségek nevét lefordítják, pl. XIV. Lajos francia királyt mi sem emlegetjük Louis-ként... A magyarok a jelenkori, még élő uralkodók nevét is lefordítják, pl. Károly herceg, a románok viszont csak a múltbelieket, legalábbis a híradókban regina Elisabetát meg prințul Charlest hallok. Ștefan cel Mare pedig a magyar történetírásban István vajda, hogy még egy példát hozzak fel. Tudósokra viszont nem vonatkoztatják a szabályt, úgyhogy a Ioan din Boia feliratú utcanévtáblától, remélem, nem kell tartanunk... :)

Hozzászólt Barabás Balázs Június 11, 2010, 10:03pm: Marosvásárhelyen a magyar tanácsosok még azt sem érték el hogy kétnyelvü utcanevek legyenek,bár volt idö mikor többségben voltak.Sajnos nem igazán érdekli őket a dolog.Sótlanok.

Barabás Balázs

Hozzászólt Dr. Bige Szabolcs Csaba Június 11, 2010, 9:42pm: Olvasmánynak ajánlom EÖTVÖS József: MAGYARORSZÁG 1514-BEN című művét. Elektronikus könyvtárban is megtalálható.

Hozzászólt Szamosfalvi Albert Június 11, 2010, 8:35pm: Ha jol emlèkszem , Dôzsa György egy népi hadsereget szervezett a török fenyegetés ellen , és éppen a magyar "urak"
megijedve a sereg nagysàgàtôl , és "ellenôrizhetetlenségétôl ezt a sereget szétverték , csupàn Drakula grôfhoz hasonlithatô kegyetlenséggel ,(sokezer paraszt karôbahûzàsàval , Dôzsa tüzes trônon valô visszataszitô gunyoros môdon valô megégetésével ) elôidézték a "Mohàcsi vészt ) , minek egyenes következménye az orszàg 150 éves megszàllàsa volt . Javîtson ki , ha tévedek ...

Hozzászólt Nyitrai Zoltán Június 11, 2010, 6:04pm: Akkor nem is olyan rossz dolog, ha ingerült leszek amikor Magyarországon Verne Gyuláznak?!

Hozzászólt Nagy Antal Június 11, 2010, 3:35pm: Tisztelettel ! Dr. Nagy Antal vagyok Nagybaconból. Hat évig éltem Marosvásárhelyen ( 1966-72) , és azért mentem Szatmár vidékéről az orvosi egyetemre, mert akkor ott Kismagyarország volt. Mostanában székelyföldet hiszem annak . Florea polgármester kollégám volt a párhuzamos magyar-román egyetemen. Egy szavasincs szürke embernek ismertem, de azóta kinőtte magát. Az ilyen ember vajon melyik temetőben emlékezik meg őseiről s vajon azokat milyen néven emlegették ? . Vajon cigányul ( mert ez következik) minek fogják nevezni D.Gy.-t.
Mert van ilyen is, hogy, Iancu de Hunedoara, Pavel Cneazul ( Kinizsi Pál ),Matei Corvin, Anton cel mare din Buda stb.Ezt nevezik kulturális rablásnak . Tisztelettel. Nagy Antal családorvos.( Csak ki ne verjék a szemem, mint Sütő Andrásnak )

Hozzászólt Csortan Ferenc Június 11, 2010, 2:52pm: Kedves Geza,
ez egy erdekes tema. Illetve erdekes eset. Valamikor, nem tudom, mikor, de talan a masodik vilaghaboru utan, a gazdaink tortenetirasaban megjelent Dozsank nevenek roman alakja. Elterjedt, es "igy maradt". Ami erdekes modon nem jelenti kisajatitasat - csak eppen valamifele "integralasat". Mibe? Hat a tortenelembe, ami akkortajt mindenek elott az osztalyharc tortenete volt. Erdekes kulturalis (antropologiai) jelenseg az, hogy ma Dozsa es az altala vezetett felkeles "nem tema". De a nev megis konokul kitart, mint a korszak, (ifjukorunk, ugyebar) egyik eszmetorteneti kovulete. Igy maradtak meg a Varga Katalin-utcak (bar ot is Ecaterina-ositottak), esetleg a Budai Nagy Antal- (vagy valtozata, a Babolna-) utcak.
Es kitart mindaddig, amig a mindenkori jelen meg erez valamifele kozosseget ama korral es eszmeivel/eszmenyeivel. Vagy amig radikalisan nem leltarozza fel es nem reformalja meg az elet megannyi teruleten ervenyesulo - regebbi korokbol orokolt - mitologiakat es kanonokat. Legutobbi rendszervaltozasunk alkalmaval a hajdani kommunistakat es datumaikat kiseperték, azelott a szovjet megszallas majd befolyas altal fenntartott neveket, es igz tovabb, amint haladnank vissyafele ay idoben...
(Mas) Erdekes tema az is, hogy valamely nyelvben hogyen, pontosabban milyen szabalyok szerint irjak (es ejtik) az idegen neveket. Az, hogy a cirillbetus irasokban (orosz, szerb, bolgar) fonetikusan irjak hogy Sekszpir meg Petefi meg Subert, szamunkra is ertheto. De a latin abecevel iro horvatoknal ezt mi indokolja? (A franciak eredeti latin betus formaban irjak e neveket, csak eppen unzsenir Mozár-nak meg Gőt-nek ejtik oket, azaz ugy, mintha azok francia szavak lennenek).
Es hogy is van ez a magunk portajan? Tekintsunk el a szaz evvel ezelotti helyzettol, amikor May Karoly, Verne Gyula, Tolsztoj Leo es Dosztojevszki Tivadar konyveit olvastuk. De ma is minden magyar (beleertve Magyarhont is) muvelodestorteneti dolgozat a tavolabbi es kozelebbi mult minden nagymagyarorszagi irastudojat es alkotojat magyar formaju neven nevezi, meg ha nem magyar etnikumu is volt es elmeje termekeit latinul vagy nemetul is irta (Olah Miklos, David Ferenc, Bel Matyas, Verancsics, Brodarics es Utyeszenovics), vagy legalabb a keresztnev magyar alakjaval (Krman Daniel vagy Semmelweiss Ignac).
(Ismet Dozsa) Nem vagy az elso, aki Dozsank Doja-sitasa felett morog. Nem feledem szent emleku Könczey Adam esetet (negymuveltsegu fiatal ertelmisegi volt Kolozsvaron a 60-as evekben, bement a nyomdaba es valamely aktualis kiadvanyban kijavitotta mindenutt a nevet, nem kis botranyt keltve).
Csapongasomat zarom azzal a velekedessel, hogy ezt immar igy kell hagyni. A helyzetet hitelesiti nem a logika, hanem a megszokas.
Tisztelettel, Csortan Feri