Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!

Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.



bocsi-bocsánatcsudi jó – My Fair Lady
édi – édes
figyi – figyelj (Réz Ádám használta)
hali – halló(?)
hambuci – hamburger
korcsipálya – korcsolyapálya
légy szí – … szíves
morci - morcos
papírzsebi - papírzsebkendő
pihi – pihenés

pizsi – pizsama
szandi – szandál
ügyi – ügyes

Nos, a fentebb felsorolt kifejezéseket alig egy hét alatt gyűjtöttem tévénézés közben. Természetesen az anyaországiakról beszélek, a példamutatókról. Olyan jól sikerül nekik ez az uniformizálás, hogy az erdélyi

médiumokban is fellelhetők már ezek a nyelvi „szörnyikék”, hogy stílusos
legyek. Globalizált, kicsi ez a világ, na de éppen ennyire?
Hát hogyne, amikor szakmányban nézzük az anyaországi tévék szinkronizált filmjeit, és ha ne adj isten odafigyelünk alaposabban a szövegre is, mindjárt kétségeink támadnak afelől, hogy hol is játszódik az a történet,
ami a szemünk előtt fut, mert ha a szemünknek hiszünk, többnyire az USA
valamelyik nagy- vagy kisvárosában, de ha a fülünknek, kiderül, hogy azokat a
magyar nyelvi fordulatokat halljuk, amit Budapesten megfordulva vagy akár a
tévék riportműsoraiban gyakran hallunk.Sőt, szépirodalmi alkotásokban is gyakori jelenség ez, mert
a posztmodern író egyébre sem törekszik, mint leképezni a mindennapinyelvhasználatot, ettől lesz ő népszerű, olvasott, imádott, felmagasztalt, hiteles szerző. Valószínű, jó pénzt is hoz a konyhára. Az édes anyanyelv pedig
tűri, mindent kibír, még azt is, hogy a nagy Nádas Péter azt mondja egy
beszélgetős műsorban, hogy „azt értem alatta”. Emlékszem, még egy-két-három
évtizede az írók-költők mondatait, bármelyiket, nyugodtan idézhette az ember,
mert legalább nyelvileg hibátlan volt. Ma már hosszas kommentár nélkül nem
tehetném meg, s akkor a diák vagy olvasó/néző igazán nem érti ezt az egészet,
minek ez a sok nyelvi szabály, ha még az írók sem tartják be, minek a helyesírásról,
a gondozott szövegről való papolás, mondhatja a diák, hiszen azt hallja,
olvassa, hogy… Visszahallja, olvassa úton-útfélen ugyanazokat a hibás,
helytelen szövegeket, hát természetes, hogy azt véli jónak. Ezért suk-,
-sükölhetnek nyugodtan, tűnik el az oda párja, az ide, lesz minden főnév kicsinyített, becézett alakú.

Szóval, ahogy fentebb is említettem, édes anyanyelvünk sok mindent kibír, még ezt is. Csak úgy elgondolkodom azon, hogy az édesanyák is meghalnak egyszer, sőt az édes anyanyelvek is, amint tudjuk. Nemrég láttam a

tévében egy keleti asszonyt egy riportban, aki utolsóként beszélte népe nyelvét. A hantik is rosszul állnak e tekintetben, és ők nyelvrokonaink. Csak szájhagyomány élteti nyelvüket. Mind eloroszosodtak.

Kasszandra nem vagyok, de nem nehéz megjósolni, hogy ilyen szintű anyanyelvi gondozás mellett, amit iskolai elöljáróink folytatnak, értem ezen elsősorban a magyar nyelv és irodalom oktatását célzó programokat, amiket

a minisztérium kiad vagy megkövetel, a magyar irodalmat oktató pedagógusok hozzá- vagy hozzá nem állását, az irodalomtörténet oktatásának kiiktatását a tantervből, ami nyelvi és nemzeti identitásunk megismertetésének egyetlen lehetősége volt Erdélyben, Romániában, nagy jövő nem vár a magyar nyelvre ebben az országban.

Adja az Isten, hogy ne legyen igazam.



Megtekintések: 213

Szólj hozzá !

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.

Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz

Hozzászólt Spáda Ildikó Június 18, 2010, 12:00am
80-as évek elején Sinkovits mondta a
Humorfesztiválon és még ô is belezavarodott!!!
Olyan sokszor mondják, hogy a magyar nehéz nyelv.
Kár, hogy akik ezt állítják, nem értik meg a következô kis verset:

Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk

Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót.
Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót.
Egyes számban kõ a kõ, többes számban kövek.
Nõnek nõk a többese, helytelen a növek.

Többesben a tõ nem tõk, szabatosan tövek,
Aminthogy a csõ nem csõk, magyarföldön csövek.
Anyós kérdé van két võm, ezek talán vövek?
Azt se tudom mi a cö, egyes számú cövek?

Csók - ha adják - százával jó, ez benne a jó.
Hogyha netán egy puszit kapsz, annak neve csó?
Bablevesed lehet sós, némely vinkó savas,
Nem lehet az utca hós, magyarul csak havas.
Miskolcon, ám Debrecenben, Gyõrött, Pécsett, Szegeden,
Mire mindezt megtanulod, beleõszülsz idegen.

Agysebész, ki agyat mût, otthon ír egy mûvet.
Tût használ a mûtéthez, nem pediglen tüvet.
Munka után füvet nyír, véletlen sem fûvet.
Vágy fûti a mûtõsnõt. A mûtõt a fûtõ.
Nyáron nyír a tüzelõ, télen nyárral fût õ.

Több szélhámost lefüleltek,
Erre sokan felfüleltek,
Kik a népet felültették,
Mindnyájukat leültették.
Foglár fogán foglyuk van.
Nosza tömni fogjuk.
Eközben a fogházból megszökhet a foglyuk.
Elröppenhet foglyuk is, hacsak meg nem fogjuk.

Fõmérnöknek fáj a feje, vagy talán a fõje?
Öt perc múlva jõ a neje, s elájul a nõje.
Százados a bakák iránt szeretetet tettetett,
Reggelenként kávéjukba rút szereket tetetett.
Helyes, kedves helység Bonyhád, hol a konyhád helyiség.
Nemekbõl, vagy igenekbõl született a nemiség?

Mekkában egy kába ürge Kába kõbe lövet,
Országának nevében a követ követ követ.
Morcos úr a hivatalnok, beszél hideg s ridegen,
Néha játszik, nem sajátján, csak idegen idegen.
Szeginé a terítõjét, szavát részeg Szegi szegi,
Asszonyának elõbb kedvét, majd pedig a nyakát szegi.
Elvált asszony nyögve nyeli a keserû pirulát:
Mit válasszon: a Fiatot, fiát vagy a fiúját?

Ingyen strandra lányok mentek,
Minden elõítélettõl mentek,
Estefelé arra mentek,
Én már fuldoklókat mentek.
Eldöntöttem megnõsülök, fogadok két feleséget.
Megtanultam, hogy két fél alkot és garantál egészséget.
Harminc nyarat megértem, mint a dinnye megértem,
Anyósomat megértem, én a pénzem megértem.

Hiba mentes mentõ vagyok,
Szõke Tisza partján mentem,
Díszmagyarom vízbe esett,
Díszes mentém menten mentem.

Szövõgyárban kelmét szõnek.
Fent is lent, meg lent is lent.
Kikent-kifent késköszörûs
lent is fent meg fent is fent.
Ha a kocka újfent fordul: fent a lent és lent is fent.

Hajmáskéren pultok körül körözött egy körözött,
Hagyma lapult kosarában, meg egy adag körözött.
Fölvágós a középhátvéd. Három csatárt fölvágott.
Hát belõle vajon mi lesz? Fasírt-é vagy fölvágott?

Díjbirkózó gyõzött tussal,
Nevét írják vörös tussal,
Lezuhanyzott meleg tussal,
Prímás várja forró tussal.

Határidõt szabott Áron,
Árat venne szabott áron.
Átvág Áron hat határon,
Kitartásod meghat Áron.

Felment - fölment, tejfel - tejföl, ...
Ne is folytasd barátom!
Elsõ lett az ángyom lánya a fölemás korláton.

Magyarország olyan ország, hol a nemes nemtelen,
Lábasodnak nincsen lába, aki szemes szemtelen.
A csinos néha csintalan, szarvatlan a szarvas,
Magos lehet magtalan, s farkatlan a farkas.
Daru száll a darujára s lesz a darus darvas.
Rágcsáló a mérget eszi, engem esz a méreg.
Gerinces vagy rovar netán a toportyán féreg?

Egyesben a vakondokok vakond avagy vakondok?
Hasonlókép helyes lesz a kanon meg a kanonok?
Némileg vagy nemileg? Gyakori a gikszer.
"Kedves egesz seggedre!" köszönt a svéd mixer.
Arab diák magolja: "tevéd, tévéd, téved,
Merjél mérni mértékkel, mertek, merték, mértek.

Pisti így szól: "Kimosta anyukám a kádat!"
Viszonzásul kimossa anyukád a kámat?
Óvodások ragoznak: "Enyém, enyéd, enyé",
Nem tudják, hogy helyesen: tiém, tiéd, tié.

A magyar nyelv, remélem meggyõztelek barátom,

Külön leges-legszebb nyelv, kerek e nagy világon.

így igaz!!!
Hozzászólt Spáda Ildikó Június 17, 2010, 11:32pm
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra sodrán,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Európába hogy került?
Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,
És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?
Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.
Miért mondom, hogy botorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?
A vaddisznó, hogyha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?
Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, miért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezôn átvág,
De tán vágtat valahol.
Aki tipeg, miért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés,
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!
Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.
Lábát szedi, aki kitér,
A riadt ôz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?
Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó mint halad,
Avagy milyen ôgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!
Aki "slattyog", miért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, miért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?
Bandukló miért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?
Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármû robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.
Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol" elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!
Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?
Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?
Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ôdöng, csavarog,
Lôdörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.
Ám egy másik itt tekereg,
- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?
S hogy a tömeg miért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?
Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . ..!

Drága, szép anyanyelvünk védelmére, sajátságos, ízes szóhasználatára és egyediségére, hadd küldjem ezt a verset szeretettel mindenkinek, akinek fontos, hogy szépen beszélje, hogy megôrizze ôseink nyelvét. A meg nem nevezett tv mûsorok ellenszereként mindenkinek ajánlom, sôt javaslom szeretettel a DUNA TELEVÍZIÓ - Nyelvôrzô címû mûsorát, amely igazi harcot folytat nyelvünk védelméért.
Hozzászólt Dávid Sándor Május 4, 2010, 12:33pm
Kedves Szabolcs! Ma már egy fogalommal többet tudok, és eléggé kínosan érzem magam, hogy erre magamtól nem jöttem rá, de a helyzet az, hogy még kínosabban érzem magam akkor, ha nem a jól megszokott magyar kifejezéseket hallom sokszor olyan helyekről is, ahol a nyelv tisztaságára kínosan ügyelni kellene. Különben köszönöm a felvilágosítást, és megígérem, hogy tudván a szó jelentését is, mégse fogom használni soha. Erre esküszöm!!!!! Hátha kedvet kapnak erre mások is!!? Üdv Ds
Hozzászólt Dr. Bige Szabolcs Csaba Május 3, 2010, 2:09pm
Kedves Sándor!
Szerintem régebben, amikor még magyarul beszéltünk a "ciki" helyett azt mondtuk kínos. Csak ezt ma már kevesen értik...
Üdv. Szabolcs
Hozzászólt Dávid Sándor Május 3, 2010, 12:41pm
Kérem, hogy tegyék lehetővé a hozzászólások hozzászólását is, mert ott is elhangzanak furcsa dolgok!
Hozzászólt Dávid Sándor Május 3, 2010, 12:33pm
Tökéletesen egyet értek a fent leírtakkal, és ahol, ahogy tudok, teszek ezek ellen, de nagyon nehéz dolgom van ilyenkor. Az egyik közeli családban már legalább két esztendeje küzdök az ellen, hogy eltűnjön a szóhasználatból a "tesó" kifejezés, de a legnagyobb igyekezetem ellenére is ezt használja az unokától a nagyapáig mindenki, és már hányingerem van az ilyen kifejezésektől.
Mind a mai napig nem értem bizonyos műszavak jelentését, mint például a "ciki" szó az agyamban egy fekete lyuk, pedig egy rendkívül sokat használt szó nemcsak a piacon, de minden tv-ben,és rádióban elhangzik naponta. Tisztelettel kérek valakit, hogy világosítson fel engem ezen szó értelméről, hogy legalább legyek tisztában az kifejezés értelmével, de megígérem, hogy soha a számra nem fogom venni semmilyen esetben sem. Esküszöm!!!!!!
Hozzászólt Filep Mária Április 27, 2010, 10:52pm
Lám-Lám! Szeretett anyanyelvünk védelmében milyen szerteágazóak a kalandozó gondolatok.
Hozzászólt Blénesi Ferenc Április 27, 2010, 10:08pm
Ez szerintem nem vallási kérdés csak egymásban vetett hit amelyel falakat lehet döngetni és uj világot lehet teremteni,a közös eggyütélésben,az lehet bármely nézetü ilyen vagy olyan a szeretet a fontos.Mély tisztelettel.
Hozzászólt Baksai József Coci Április 26, 2010, 9:30pm
Mély tiszteletem Blénesi Úrnak 100% igaza van fogadjuk el egymást olyannnak amilyenek vagyunk és nyujtsunk segitö kezet az eltévedt társainknak...(nem vagyok vallásos félre értés ne essék)
Hozzászólt Blénesi Ferenc Április 26, 2010, 9:14pm
Nagyonszépen köszönjük a szavazoknak a szavazást és mind azt amit tettek és tettünk e szép hazáért remélyük eltünik a paletáról a gyülölet meg az egymásra mutogatás,egy nép egy nemzeté alakuljon vissza amilyen volt valaha.Fogjuk meg egymás kezét és igy vezessük éltünket a boldogság felé.A gyülölet csak gyülöletet kelt, ki ki, hogy éli meg az életét mely hibákkal az legyen az ö gondja,mi akkor is csak a jot lássuk meg benne.Világositsuk fel ha netalán tévutra térne.

Hogyan segíthetsz?

PayPal segítségével

adományozok itt

átutalással

Számlaszámunk:
10700488-66317874-51100005
(CIB Bank Zrt.)

nemzetközi átutalással
IBAN számlaszámunk:
HU62 1070 0488 6631 7874 5110 0005
SWIFT/BIC: CIBHHUHB

Az adományozás adómentes.


Önkéntes munkával

Jelentkezz és írj az alapitvany@erdelyimagyarok.com email címre!

© 2024   Created by erdelyimagyarok.com.   Működteti:

Bannerek  |  Jelentse észrevételét  |  Használati feltételek