Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!

Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.



bocsi-bocsánatcsudi jó – My Fair Lady
édi – édes
figyi – figyelj (Réz Ádám használta)
hali – halló(?)
hambuci – hamburger
korcsipálya – korcsolyapálya
légy szí – … szíves
morci - morcos
papírzsebi - papírzsebkendő
pihi – pihenés

pizsi – pizsama
szandi – szandál
ügyi – ügyes

Nos, a fentebb felsorolt kifejezéseket alig egy hét alatt gyűjtöttem tévénézés közben. Természetesen az anyaországiakról beszélek, a példamutatókról. Olyan jól sikerül nekik ez az uniformizálás, hogy az erdélyi

médiumokban is fellelhetők már ezek a nyelvi „szörnyikék”, hogy stílusos
legyek. Globalizált, kicsi ez a világ, na de éppen ennyire?
Hát hogyne, amikor szakmányban nézzük az anyaországi tévék szinkronizált filmjeit, és ha ne adj isten odafigyelünk alaposabban a szövegre is, mindjárt kétségeink támadnak afelől, hogy hol is játszódik az a történet,
ami a szemünk előtt fut, mert ha a szemünknek hiszünk, többnyire az USA
valamelyik nagy- vagy kisvárosában, de ha a fülünknek, kiderül, hogy azokat a
magyar nyelvi fordulatokat halljuk, amit Budapesten megfordulva vagy akár a
tévék riportműsoraiban gyakran hallunk.Sőt, szépirodalmi alkotásokban is gyakori jelenség ez, mert
a posztmodern író egyébre sem törekszik, mint leképezni a mindennapinyelvhasználatot, ettől lesz ő népszerű, olvasott, imádott, felmagasztalt, hiteles szerző. Valószínű, jó pénzt is hoz a konyhára. Az édes anyanyelv pedig
tűri, mindent kibír, még azt is, hogy a nagy Nádas Péter azt mondja egy
beszélgetős műsorban, hogy „azt értem alatta”. Emlékszem, még egy-két-három
évtizede az írók-költők mondatait, bármelyiket, nyugodtan idézhette az ember,
mert legalább nyelvileg hibátlan volt. Ma már hosszas kommentár nélkül nem
tehetném meg, s akkor a diák vagy olvasó/néző igazán nem érti ezt az egészet,
minek ez a sok nyelvi szabály, ha még az írók sem tartják be, minek a helyesírásról,
a gondozott szövegről való papolás, mondhatja a diák, hiszen azt hallja,
olvassa, hogy… Visszahallja, olvassa úton-útfélen ugyanazokat a hibás,
helytelen szövegeket, hát természetes, hogy azt véli jónak. Ezért suk-,
-sükölhetnek nyugodtan, tűnik el az oda párja, az ide, lesz minden főnév kicsinyített, becézett alakú.

Szóval, ahogy fentebb is említettem, édes anyanyelvünk sok mindent kibír, még ezt is. Csak úgy elgondolkodom azon, hogy az édesanyák is meghalnak egyszer, sőt az édes anyanyelvek is, amint tudjuk. Nemrég láttam a

tévében egy keleti asszonyt egy riportban, aki utolsóként beszélte népe nyelvét. A hantik is rosszul állnak e tekintetben, és ők nyelvrokonaink. Csak szájhagyomány élteti nyelvüket. Mind eloroszosodtak.

Kasszandra nem vagyok, de nem nehéz megjósolni, hogy ilyen szintű anyanyelvi gondozás mellett, amit iskolai elöljáróink folytatnak, értem ezen elsősorban a magyar nyelv és irodalom oktatását célzó programokat, amiket

a minisztérium kiad vagy megkövetel, a magyar irodalmat oktató pedagógusok hozzá- vagy hozzá nem állását, az irodalomtörténet oktatásának kiiktatását a tantervből, ami nyelvi és nemzeti identitásunk megismertetésének egyetlen lehetősége volt Erdélyben, Romániában, nagy jövő nem vár a magyar nyelvre ebben az országban.

Adja az Isten, hogy ne legyen igazam.



Megtekintések: 213

Szólj hozzá !

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.

Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz

Hozzászólt Fülöp Gyuszi Április 15, 2010, 9:56am
Kedves Lábas Istvánné!

Ha a mondás önt felháborítja, akkor már elértünk valamit. Engem nem háborít fel, én viccesnek tartom és csak mosolygom, ha eszembe jut.
Ön szerint hogyan kéne beszéljen egy székely, vagy egy csángó? Ezek ösrégi magyar népcsoportok, melyek sokkal magyarabbak, mint a Magyarországon élöek. Ezt csupán megemlítem, mert semmit sem tartok egy "tiszta" nemzetségröl. Nekem maga az ember a fontos, legyen becsületes, megbizható, segítökész és törödjön a környezetével. Nekem van egy tordai ismerösöm, román, de sokkal kedvesebb, megbizhatóbb, mint valamennyi közelemben élö magyar ismerösöm.
Legyen szíves találja ki, hány magyar barátom van? El sem árulom, csupán annyit, síralmasan kevés.
Ha pedig a magyar nyelvröl beszélünk, szerintem a legtisztábbat még mindig Erdély szívében beszélik. Én Kolozsvárról származom és olyan tiszta magyart mint ott, még nem hallottam. Habár nagyon szeretem a tájszólásokat! Egyszerüen viccesnek tartom, ez is színesebbé, érdekesebbé, eredetibbé tesz egy nemzetet.
Ennyit röviden a tiszta magyarságról, ha már szóba hozodott a téma.
Napsütéses üdvözlettel, Gyuszi
Hozzászólt dr. Szabó Dániel Április 14, 2010, 10:23pm
"Hali!" Már jó ideje "sasolom" az "édi" és "tök jó "észrevételeket. "Marhára" igaza van mindenkinek,de hát ez a "trendi".Bige Szabolcs Csabának igaza van abban ,hogy óriási felelősége van a médiának,a sajtó képviselőinek, őket hallgatja, nézi a nép. Itt oktatják,hogy van Válentin nap,globalizált köcsög (lásd Mónika "só").Szeretném mindenkinek a figyelmébe ajánlani hogyan "védi a nemzet " a fő kincsét a nyelvet, ezért kérem látogassanak el nyáron Siófokra, majd tegyenek egy sétát az Aranyparti sétányon, A vendéglők nevében nem látni Csárdát, Harcsa vendéglőt,Balaton, Ponty , Erős Pista, Zsuzsi fagyizó, stb. Helyette van Bacardi, Vilson bar, Las Vegas, Vestern Bar, a fagyizó neve Dolce Italia. Megkérdeztem,mind magyar tulajdon.No, "erre varjál gombot ". Sajnos ez a mai liberális politika tükre.
Hozzászólt Fülöp Gyuszi Április 14, 2010, 10:19pm
Mi az, hogy Anyaország? Én nem nevezném Magyarországot úgy. Ott már régóta keverik a nyelvet, utánozzák a "nyugatot". Goldoljunk csak a fater-re (Vater), mutter-re (Mutter). Ezt a "nyalást" modernnek tartották és gondolom, ezek a ronda rövidítések is modernek számítanak.
Ilyesmi megtörténik szinte minden nyelv- és nemzetben. A németek például angolosodnak.
Szerintem ezen csupán a szülök, az iskola, a sajtó meg tv-rádió segíthet. Sajnos a sajtó és a televizió is modern akar lenni, a legtöbb szülö meg inkább saját magával foglalkozik, mint az utódjával, legtöbb tanáraink is csak mai gyerekek, akiknek az oktatás csupán munka és nem hivatás.
Ne feldjük, miként beszélt sok erdélyi 25-30 évvel ezelött. Csupán egy pár izléstelen példát említek:
stáció, fridzsider, kamion, pozna, szukk.
Elhunyt nagymamámtól hallottam: székely szarta a magyart, ette volna meg a szart.
Hozzászólt Tóth Ildikó Irma Április 14, 2010, 9:39pm
Kedves Kuti Márta!
Örömmel, de könnyes szemmel olvastam írását. Örömmel, hogy még vannak olyan emberek, kik odafigyelnek drága magyar nyelvünk tisztaságára, könnyezve, mivel sajnos mindenben igaza van. Rövid kis szörnyszó gyüjteményét nem szeretném bővíteni, pedig van ám a tarsolyomban bőven belőlük! Szinte fizikai fájdalmat érzek, mikor az egyelőre helyett egyenlőre-t hallok, vagy bizonyos dolgok valamilyen időpont "magasságában " történnek.
Sajnos a nagy magyar tömbtől messze, Svédországban élek. Magyarságunk megtartásáért hősies küzdelmet vívva sok hasonló gondolkodású emberrel. Fáradozásunk egy csepp a tengerben, de az a csepp is valami!
Játszóházakat müködtetünk, nyaranta magyar nyelvi tábort szervezünk, szavalóversenyt, olvasóversenyt hírdetünk meg és beszélünk-beszélünk-beszélünk magyar nyelven arról, hogy milyen szép, kifelyező, csodálatos ez a mi magyar nyelvünk. A mi családunk elég gyakran utazik magyarok-lakta területekre. Egy budapesti tartózkodásunk után, négyéves lányunokám időnként magas, nyafka hangon kezdett el beszélni:
- Anyúúúúú, légyszíííí!
Csak ennyit. De ezt eléggé sokszor. Látszott rajta, nem akar semmit, csak a hangját hallatja. Mosolyogtunk, ő velünk nevetett. Mikor kettesben maradtunk, kiváncsian kérdezte:
- Nagymama, az amit mondok, mit jelent?
Akkor jöttem rá, hogy szegénykém csak a budapesti játszótereken hallottakat utánozza, és fogalma sincs arról, hogy a légyszí az egyszerűen a légy szíves rövidítése, az anyú pedig édesanya.
Szeretném felhívni minden kedves olvasó figyelmét egy honlapra, melynek létrehozásával, működtetésével a szórványban élőknek szeretnénk segígére lenni a magyar nyelv oktatásában. A honlap neve ŐRSZAVAK, címe: www.orszavak.org
Tisztelettel Tóth Ildikó
Hozzászólt Baksai József Coci Április 14, 2010, 9:16pm
Kedves Blénesi Ferencnek 100% an igaza van de mint látjuk milyen kucifántos, színes nyelvünk van és megértjük egymást, itt Németországban a szászok, nem értik a svábokat a bajorokat meg az észak németek nem értik pedig egy nyelvet egy tévét néznek :-)
Hozzászólt Blénesi Ferenc Április 14, 2010, 9:08pm
Én is sajnálom,hogy a szép magyar beszédet igy kiforditják akik magukat magyarnak mondják.Amig add ide helyet add oda náluk a helyes,vagy hányadik helyet hanyadikat mondanak köztük a jól ismert Vágó István is na meg el kéretöztem, nemtudom ezeknek ki volt a tanáruk de mindvégig állitják,hogy ez a helyes, én azoban megmutattam a helyesirási lekszikont és azt monták az nem eredeti nem jó.Hát erről csak ennyit.További jó szorakozást.
Hozzászólt László János Április 14, 2010, 8:54pm
Sikerült,folytatom.A magyar nyelvben az állatok csoportjának megnevezése (a teljesség igénye nélkül):gulya,ménes,nyáj,csürhe,konda,horda...A francia nyelvben mindez "troupeau de chevaux,cochons,moutons stb. Angolból csak kéziszótáram van,ott nem találtam a megfelelőket.
Az állatok kicsinyei pedig:csikók,borjak,bárányok,gidák (kecskollók),malacok,kölykök,csirkék~csibék,pipék (lúdbébi).Magyarul még a gleccser is borjadzik,de az "újszülött" neve nem gleccserbébi,hanem jéghegy.Visszatérve az előző gondolathoz:ezek a fordítók angolul talán tudnak,de magyarul biztosan nem.
Magyarországon a középiskolás diákok magyar nyelvtanból szövegkohéziót tanulnak,érettségi szóbeli vizsgán a jobbak el is sorolják,hogy mi minden kell mindehhez,de képtelenek épkézláb szöveget alkotni.A "legjobbak" pedig naponta láthatók~hallhatók a tévében,rádióban - én meg vén fejjel falra másznék,ha őket hallom.
Hozzászólt Fodor Piroska Enikő Április 14, 2010, 8:53pm
Nem szabad megengedni, hogy szép Magyar nyelvünket elrontsák mert igy szép ahogy van.Nem kell modernizálni. Erdélyben aki akar sokkal szabben beszél Magyarul.Ezt a nivot tartsuk és akkor nem vész el szép nyelvünk.Én hiszem, hogy megmarad, csak akarnunk kell mindannyiunknak.
Hozzászólt László János Április 14, 2010, 8:41pm
Sertésbébi-pecsenye és tyúkbébipaprikás
Ez várható,ha a természetfilmek fordítói tovább folytatják "áldásos" tevékenységüket.Megnéztem a magyar-angol szótárban a "zebracsikó" címszót. Ez bizony angolul "zebrabébi".
(Rakoncátlankodik a honlap,egyszer már megírtam,nem ment el, most megpróbálom újra,s ha elmegy,majd folytatom.)
Hozzászólt Sófalvi Krisztina Április 14, 2010, 8:31pm
Én is nagyon érzékeny vagyok ezekre a "szörnyikékre." Sőt, borsódzik tőlük a hátam. Nálam a Mekiben (ahol egyébként évente kb. kétszer fordulok meg) a "buri" ütötte ki a biztosítékot! (Tudjuk: "nagy buri", "kis buri")
De, azt hiszem, ezek átmeneti, múlékony "elemei" nyelvünknek. Igaz, hogy generálják a hasonló szavak létrejöttét és elterjedését, de nyelvhasználatunk egészében nem tudnak meghonosodni. Itt arra gondolok, hogy azok az emberek is, akik előszeretettel használják ezeket a "szörnyikéket," többnyire csak bizonyos kommunikációs helyzetben használják őket (hol, kivel stb. beszél).
És egyetértek az előttem szólóval. Sőt, bízom benne, hogy sokan vagyunk, akik feladatunknak érezzük nyelvünk tisztaságának, választékosságának megőrzését.

Hogyan segíthetsz?

PayPal segítségével

adományozok itt

átutalással

Számlaszámunk:
10700488-66317874-51100005
(CIB Bank Zrt.)

nemzetközi átutalással
IBAN számlaszámunk:
HU62 1070 0488 6631 7874 5110 0005
SWIFT/BIC: CIBHHUHB

Az adományozás adómentes.


Önkéntes munkával

Jelentkezz és írj az alapitvany@erdelyimagyarok.com email címre!

© 2024   Created by erdelyimagyarok.com.   Működteti:

Bannerek  |  Jelentse észrevételét  |  Használati feltételek