Szólj hozzá !

Hozzászólt Baksai József Coci Április 14, 2010, 8:29pm

Ez a nyelv kérem szépen tökéletes akkor is ha hozzátesznek vagy elvesznek belőle vagy változtatnak rajta, a MAGYAR NYELV mindig ízes, szépen csengő nyelv marad.

Hozzászólt Farkas Ibolya Április 14, 2010, 8:12pm

Óvjuk anyanyelvünket! Vigyázzunk szépségének, eredetiségének megmaradására! Magyar anyanyelvű színésznőként és a színészmesterséget magyar nyelven oktató egyetemi tanárként, egész életemben feladatomnak tekintettem nyelvünk ápolását, a nyelvi hibák kiküszöbölését,szóhasználataink tisztaságának megőrzését.Remélem, sokan vagyunk, akik feladatuknak érezzük mindezt..

Hozzászólt Filep Mária Április 14, 2010, 7:15pm

"Minden nemzetnek főkincse a nyelve. Bármit elveszthet, visszaszerezheti de ha a nyelvét elveszíti, Isten se adja vissza többé. Aki a jó magyar szót elhagyja idegenért, akinek a korcs magyar szó nem fáj, az hazaáruló!.."
/Gárdonyi Géza

Hozzászólt Filep Mária Április 14, 2010, 7:12pm

Faludy György
ÓDA A MAGYAR NYELVHEZ.
Most, hogy szobámban ér az est setétje
te jutsz eszembe, Szent Gellért cselédje
s ajkad, melyről az esti fák alól
először szólt az ének magyarul.
Arcod mongol emléke rég ködös
de titkunk itt e földön még közös
s a te dalod kísér utamra fájón
messze e tájon.
Magyar nyelv! Vándorutamon kísérőm
sértett gőgömben értőm és kísértőm
te hangolás barangoló kalandom
te zengő és borongó hang a lanton
bőröm, bérem, bírám borom, míg bírom
és soraimmal sorson túl a síron,
kurjongó kedv, komisz közöny, konok gyász:
mennyei poggyász.
Magyar szó! Múltam és jövendő sorom
Népek közt sorom és mindegyik sorom,
Háza-hazám lovacskám, csengős szánom
és a dal a számon, mit kérnek majd számon
nincs vasvértem, páncélom, mellasom,
de Berzsenyivel zeng a mellkasom
s nem bír le ellenség, rangomba törvén,
sem haditörvény.
Jöhetsz reám méreggel, tőrrel, ékkel,
de én itt állok az ikes igékkel.
Árkon-bokron kergethetsz hét világnak:
a hangutánzó szók utánam szállnak,
mint sustorgó füzesbe font utak
felett alkonykor krugató ludak
s minden szavamban százszor látom orcád,
bús Magyarország.
Kihalt gyökök: tőzeggel súlyos rétek
ahol a fák, mint holt igék kiégtek.
Ős szók: a szemhatárról századok
ködéből még derengő nádasok,
gyepűs vápákon elhullt katonák,
ti bíbicek, bölények, battonyák.
miket vadásztak vén csillyehajókról
s lápos aszókon.
Magas hangok: szöcskék és tücskök rétje,
mély hangok: alkony violasötétje,
káromlások veszelytő vadona,
mondatszerkesztés pogány pagonya,
kötőszók: sok-sok illanó fodor,
s hangsúly, te vidám, hangsúly te komor
lelkünk dolmánya, szőttesen, világszép
búzavirágkék.
Múlt T-je: történelmünk varjúszárnya,
karók, keresztek és bitófák árnya.
Melléknevek, gazdag virágbarázdák,
Busák, buják, burjánzók és garázdák,
S ti, mellérendelt, kurta mondatok
mint paprika, ha füzérben vereslőn
lóg az ereszről.
Ragok: szegények szurtos csecsemői,
kapaszkodtok s nem tudtok nagyra nőni.
És E-betűk serege: fekete
mezőn zsellérek koldus menete.
s ti kongó-bongó helyhatározók,
kukoricásban jó irányt hozók,
ban-ben-bim-bam: toronyból messzehangzó
könnyű harangszó.
Jelentőmód. Az aszály mindörökre
ráült a magyar, repedt rögökre.
Magánhanzó illeszkedés! Kaján
törvénykönyvvé Werbőczi gyúrt talán?
Mi vagy? Fülledt ötödfél százada
robotja tört paraszt alázata,
vagy összhangunk, mely bolgogult utakra
messze mutatna?
És fönevek, ti szikárak és szépek
ti birtokos ragokkal úri népek,
országvesztők, önteltek és hitványak
s ti elsikkadt, felőrölt állítmányok,
megölt, vagy messze bujdosó fiak,
Hajnóczyk, Dózsák, meg Károlyiak,
ó jaj nekünk, mi történt ennyi lánggal
és a hazánkkal?
Parasztok nyelve, nem urak latinja
nem grófok rangja, de jobbágyok kínja,
magyar nyelv! fergetegben álló fácska,
hajlongasz szélcibáltan, megalázva-
s ki fog-e tövised lombbal hajtani?
Arcunkat rejtő Veronika-kendő
és a jövendő.
Magyar nyelv! Sarjadsz és egy vagy velünk
és forró, mint forrongó szellemünk.
Nem teljesült vágy, de égő ígéret,
Közös jövő és felzengő ítélet,
nem hűs palackok tiszta ó-bora,
nem billentyűre járó zongora,
de erjedő mustkönnyeinkben úszó
tárogatószó.
(Párizs, 1940 május)

Hozzászólt Zdravics Ildikó Április 14, 2010, 6:46pm

Kedves Márta,
sajnos egyre korcsosul a nyelvünk és ezt a rohanó világnak köszönhetjük. Címként, nagyon helyesen két irányt jelölt meg, a becenyelvet és a globalizációt. Az egyik a másikat vonja maga után. A globalizációt a felgyorsult világ szülte, nincs idő semmire, mert egyszerre akarunk mindent. Azon siránkozunk, hogy a mai fiatalok keveset olvasnak. Persze ez tükröződik a szókincsükön. Véleményem szerint innen eredeztethető, hogy mindent becéznek, a süket elszólásokat, meg a gyermeki gügyögést lassan de határozottan átültetik a mindennapok szóhasználatába. Először kacagnak rajta, majd lassan megszokják és mindennapossá válik. Hol vannak a magyar nyelvtanárok és a felelősség teljes szülők?
Grétsy László nyelvészprofesszorunk szerint –a sikeres életvitel záloga a jó beszédkészség-.
Figyeljünk a fiataljainkra és mutassunk példát számukra.
Nincs semmi baj, ha nyelvünk változik, hiszen aki száz évvel ezelőtt kiadott könyveket olvas, rá jön, hogy sokat változott a stílus, a szóhasználat, de azért érthető minden mondata.
Nyelvünk tisztaságának a megőrzése az írott nyelvre hárul.
Hát őrizzük a nyelvünk sokszínűségét, és vigyázzunk gyermekeink szókincsére, mert valóban nyelvében él a nemzet.
Zdravics Ildikó

Hozzászólt Henyei Gyorgy Április 14, 2010, 6:23pm

Kedves Márta,
igazad van!,Külföldön élek,de olvasom a magyar ujságokat,hozzaszolasokat,sokszor talalkoztam "új" szavakkal,amiket nem ertettem meg.Sajnos sokan avval akarjak mutatni a muveltseguket,hogy idegen szavakat hasznalnak a beszed kozben,irasuk kozben.
Talan,ha a cikked tobb ember kezebe kerul,lehet majd azon segiteni,hogy megmutassuk,hogy magyarul is tudunk beszelni,irni!
Gyuri

Hozzászólt Salló Mónika Krisztina Április 14, 2010, 4:42pm

"Nyelvében él a nemzet"-A cikk elolvasása után ez a Széchenyitől idézett gondolat jutott elsőként eszembe.Valóban nagy igazság hogy identitásunkat nyelvünk befolyásolja.sajnos eggyet kell értenem a cikk szerzőjével ama tekintetben,hogy a globalizáció káros következményeként a magyarok többsége már nem az édes anyanyelvét beszéli,hanem egy a nyugati kultúrák által befolyásolt keverék-nyelvet.Nyilvánvalóan az amerikai reklámiparnak,illetve ennek az iparnak a világméretű hatalmát érezzük mi is a mindennapokban.Sajnos ez egy elkerülhetetlen folyamat,hiszen a fejlődés megköveteli hogy érintkezzünk a nyugati kultúrákkal.A legtöbb magyar ma már több nyelven is beszél és egy idegen nyelv használata hosszútávon káros hatással van a magyar nyelv használatára.Azonban az a tény hogy keverjük a külömböző nyelveket nem feltétlenűl jelenti a kultúrák keveredését is.Széchenyi gondolata ma is érvényes és nem csupán anyanyelvünkre értendő.A nyelv amit beszélünk egyenértékű a kultúrával amit képviselünk.Még a mindennapokban sem szabad megfeledkeznünk arról ,hogy a magyar nép hosszú történelmi múlttal rendelkezik és ezt az értéket úgy tudjuk a leginkább megőrizni,ha más kultúrákban is használjuk,képviseljük és ismertetjük nyelvünk szépségeit.Ugyanakkor mint minden éremnek,ennek a jelenségnek is két oldala van:a másik oldal az egymással szemben viselt magatartásunkat takarja.
Erdélyi magyarként gyakran szembesülhet az ember azzal,hogy a magyarországi honfitársak lebecsmérlő megjegyzéseket tesznek az erdélyiek által használt magyar szavakra.Az igazság az,hogy az erdélyi magyar kisebbség szóhasználata inkább bizonyúl helyesnek nint az anyaországbeliek nyelvhasználata.Nyilvánvalóan kivételek erre vonatkozólag is akadnak.Remélhetőleg a jövőben némi pozitiv változás bekövetkezik majd az anyanyelv használata terén és e tekintetben intő példa legyen az erdélyi magyarok harca a magyar nyelv használata,oktatása és megörzése tekintetében.
nvalóan

Hozzászólt Király István Április 14, 2010, 4:22pm

kedves Márta! a jelzett jelenségre én is felfigyeltem. Én "gagyi" illetve "dedos" nyelvnek neveztem el. mára nagyok is oviba viszik az unokájukat óvoda helyet. A piacon "ubi"-t és nem uborkát vásárolnak. A nagymama szót csak elvétve hallani, itt mindenkinek nagyija van és "Szuper nagyi"-ról vettitenek filmet, ha jópofa vagy kedves vagy " "cuki" neveznek esetleg elnyered a "cukifalat " megtisztelő címet. Ne is beszéljünk a "tök jó" a "szupi" /szuper, nagyszerű/ vagy ennek szinonimájaként használt " király" szavakról.
Az általános színvonaltalanság a nyelvi kommunikációt is lezüllesztette a "dedósok " szintjére! ! Pedig Itt Magyarországon az irodalomtörténet oktatását nem vették ki a tanmenetből!

Hozzászólt Szanto Geza Április 14, 2010, 3:35pm

Hatarozottan tamogatom Koblos Katalin hozza szolasat a magyar nyelv vedelem kapcsan.

Valoban ideje most mar hogy az ugynevezett magyar Ertelmiseg lepjen fel eroteljesen ebbe a kerdesben es ne csak szolgaljon egy olyan magyar kormanyt mely evtizedek ota kiszolgalta a magyar nep erdekeit es szinte lehet mondani magyar ellenes volt. Biztos vagyok benne, hogy maradt megy egy olyan haza szereto reteg mely hajlando ki alni a gaton, hogy megvedje draga nyelvunket a magyar torvenyek segitsegervel. Ha franciak meg tudjak csinalni akkor nekunk nem szabad ebbe lemaradnunk.
Szanto Geza

Hozzászólt Mózes Edith Április 14, 2010, 3:25pm

Remélhetőleg nem lesz igazad Márta. Nem akarok sokat "szövegelni", két példát ajánlanék figyelmetekbe: egyik a magyar nyelv szépségét és gazdagságát mutatja be, a másik, épp ellenkezőleg azt, hogy hogyan lehet eltorzítani "menő" kifejezésekkel, hisz ez most a "trendy". Hallgassátok meg, olvassátok el Benczédi Imre: Édes, ékes apanyelvünk(et) - Sinkovits Imre előadásában, illetve Arany János Családi kör, avagy John Gold Family karika. Elhangzott a Kossuth rádió Kabaré matiné című műsorában. Mindekettő letölthető a youtube-ról is. Jó szórakozást! Mózes Edith

• ‹ Előző
• 1
• 2
• 3
• 4
• 5
• 6
• Következő >
• Lap