Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!

Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.

A magyarországi Berekfürdő nemcsak kiváló gyógyvizéről híres és ismert, hanem újabban a Hortobágyi út 3 szám alatti “Öreg Décseihez” címzett, egyedi Tanufaláról is. A főúton fellelhető múzeumfal a település egyik érdekessége, egy bármikor megtekinthető köztéri kiállítás. A múzeumfalat bélyeges téglákból rakta a szenvedélyes gyűjtő Kovács S. László, aki készséggel válaszolt kérdéseinkre.

 

- Mióta gyűjt a bélyeges téglákat?

- Hét évvel ezelőtt Budapesten jártam egy nagyon kedves barátomnál Horváth József dunai hajóskapitánynál,  aki hajózásai során sok mindent felszedett a horgonnyal. Római szobortöredékeket, ágyúkat, lókoponyákat, s többek között régi téglákat is. Ezek díszítették kertjét, háza falát, s ez nekem nagyon megtetszett. Közben beszélgetvén édesanyámmal, elszólta magát, hogy az Ő dédapja téglaégetéssel is foglalkozott, a gazdálkodás és az italkimérés mellett. Több sem kellett nekem, elkezdtem forgatni a régi nagyméretű téglákat minden-felé amerre jártam. Csodák csodája rengeteg jelet fedeztem fel rajtuk. Közben, az említett hajóskapitány segítségével megismertem néhány hasonló szenvedéllyel megfertőzött embert. Tudomást szereztem a Monarchia Bélyeges Téglagyűjtők Egyesületéről, amelynek azóta is tagja vagyok. Az Egyesület célja, hogy a történelmi Magyar Királyság majd a Monarchia területén fellelhető téglákat, amelyeket egyedülálló formagazdagsággal készítettek az elmúlt 400 évben, összegyűjtse és bemutassa az utókornak. Itt jegyezném meg, hogy a billogos téglák már hatvan éve nem gyártott termékek. Tehát 2007-ben kezdtem a gyűjtést, miután a kedves barátom, mentorom Horváth József megmutatta a bélyeges téglák értékét, szépségét, és édesanyám mesélt egy tégláról, amit az ükapám gyártott Karcagon, a Berekfürdőre menő országút mellett, az akkori birtoktest elején kialakított agyagbányából nyert nyersanyagból. Itt szeretném megjegyezni, mivel erdélyi lapban fog ez a beszélgetés megjelenni, hogy ükapám ősei, a Décseiek a Sóvidékről a Sóúton jöttek Karcagra az 1700-as évek végén. Félig  odavalósi vagyok, apai részről meg redemtus, virillis kun, hortobágyi csikós, számadó ősökkel. A megtalált néhány D-L 1882 jelű tégla a mai napig jó minőségű darab. Tanufalamban fő helyen, büszkén mutatom az elkészült 485 féle tégla bélyeget bemutató kiállítás részeként.

 

- Mit jelent Kovács S. László számára ez a gyűjtőszenvedély?

- Sokan gyűjtenek mindenféle régiséget. Téglát is. Nagyon lényeges számomra, hogy ez nem öncélú, vagy üzleti alapokon nyugvó tevékenység. Szerencsém van, hogy Berekfürdőre a világ legeldugottabb szegletéből is jönnek látogatók, a fantasztikus gyógyvíz miatt. A házam előtt sétálva önkéntelenül is érdeklődve szemlélgetik, fényképezik a múzeumfalat, beszélgetve csodálkoznak. Ezeket az értékeket meg kell mutatni, mindenki számára elérhetővé kell tenni. Örvendetes, hogy nagyon sok gyűjtőtársunk van az Egyesületünkben a Trianon után elszakított országrészekből. Például a Kárpátalján, Tiszaszentimrén tevékenykedő református lelkész barátunk Fodor Gusztáv, aki az Egyesületünk segítségével megalkotta és rendezgeti folyamatosan az Egyházi Téglák Gyűjteményét. Bécsben, Székesfehérváron állandó kiállítás keretében régen is látogathatóak voltak ipartörténetünk jeles emlékei. A csapatunk tagjai Magyarországon már 17 helységben hoztak létre állandó jelleggel látogatható bemutatókat. Mindig figyelem a környező bontásokat, építéseket, földmunkagépek tevékenységét. Van, hogy csak felfordítok néhány téglát, lássam miből, ki által gyártott téglából épült, automatikusan megmondom kb. mikor építették. Látván a jelet, és ha még nincs belőle, egyet szívesen ad a gazda. Ha vonakodik, mindig van cseretéglám az autóban. Téglát nem adok el, de ha valaki szépen megkér, mert pl. lakását, épített kemencéjét akarja díszíteni a monogramjával, és nekem van ilyen, szó nélkül kezébe adom, ha még nincs a falban. „Tartozol egy téglával, és több jó szóval” - mondom Néki. Van, aki már hozott érte nem egyet, van, aki majd ezután fog…

 

- Mit gondol, miért jelölték régen a téglákat?

- Elsősorban azért, mert a munkájuk mellé büszkén adták a nevüket, majd az iparosodás fejlődésével rájöttek, hogy ez nagyon jó reklámhordozó. Az itteni téglabélyegek kapcsolódnak a főnemesi, nemesi társadalomhoz, egyházi méltóságokhoz, jeles eseményekhez, társadalmi környezetünk ipari forradalmához, de megjelennek népi motívumok is, városi címerek szimbólumok is a téglákon. Egyszóval ez egyben történelem is. Egyes becslések szerint 30-50 ezer féle jel lehet a tégláinkon. És ez hungarikum, mert sehol a világon nem gyártottak ilyen gazdagsággal téglabélyegeket, sehol másutt a világban nincs annyi egyházi és a kollektív ősemlékezetben meglévő életfa, tulipán stb. szimbólum, mint a Kárpát-medencében.

 

- Hány téglából áll a kollekciója? Melyik a legrégebbi darab?

- A bűvös ezres számot már régen meghaladtam, talán 1200 körül járok. A legrégebbi téglám a Tatárjáráskor lerombolt Árpád-kori templom fundamentumából származik. Itt találtam a Berekfürdő mellett elhelyezkedő Orgonda-szentmiklósi halom oldalában. Az eke fordította ki a halomból... Teljesen ép, vékony tégla az 1200-s évekből. Aztán egy másik értékes darab a 1661.GV.M jelzésű tégla, amit személyesen bontottam ki a győri csokoládégyár szanálásakor egy alapból. Jelentése gróf von Montecuccoli1661-ben az olasz származású, osztrák zsoldban álló hadvezér volt Győr várkapitánya, és az erődítési munkálatokhoz vetett téglára jegyezték nevét. Neki tulajdonítható a híres mondás: "Felség! Három dolog szükséges a hadjárathoz: pénz-pénz-pénz.”

 

- Kérem, mutassa be részletesen kedvenc billogos tégláját, majd tegye meg ugyanezt egy erdélyi darabbal!

- A legértékesebb tégla számomra az ükapám által 1882-ben gyártott tégla. Jó minőségű, összesen hat darab van belőle különböző kiállításokon, gyűjtőtársainknál. A többi még be van építve és használatban van. Erdély belsejéből, a Székelyföldről még nincs téglám. Nagyváradról igen, "VT" jelzéssel - ami, gondolom, Váradi Téglagyárat jelent. Díszíti azonban két cserép az egyik kapuoszlopomat. A Román Királyság idején készült "CERAMICA JIMBOLIA" felirattal,a másik oldalon ugyanabban a gyárban készült, csak kicsinykét korábban "BOHM M és tsa ZSOMBOLYA jelzéssel. Jól meg fér a két cserép egymás mellett, mondom én, a kunember gyereke. Ez üzenet is lehet politikusainknak. Brassóból itt volt egy házaspár: a hölgy román, a férj magyar anyanyelvű. Lídia asszonynak feltűnt a cserép. "Jé Mihály... Jimbolia" - mondta akcentussal. Mihálynak megmutattam a Zsombolya-s oldalt. Megértették és megpuszilták egymást.

 

-  Nemzetközi Téglás Találkozót is rendezett Berekfürdőn. Hány gyűjtő jött el? Volt ennek folytatása?

-   2008-ban rendeztem egy nemzetek közötti téglás találkozót Berekfürdőn. Jöttek családok Magyarország széltéből-hosszából, Szlovákiából, Szerbiából - magyarok és nem magyar anyanyelvűek, közösen ültettünk egy fát. A téglák egy nyelven üzennek és összehoznak minket. Voltunk a három nap alatt vagy 120-130-an, meg sok csodálkozó turista. Nézték, hogy normálisnak tűnő emberek lelkesen tologatják a téglákkal megrakott talicskát, gyerek és felnőtt cipeli azokat egyik helyről a másikra, szóval volt nagy nyüzsgés. Előadások voltak, kiállítást rendeztünk a közönségnek a legszebbekből, akik szavazhattak is. A díjak a felajánlott téglákból kerültek ki. Kifordítottunk egy bergét a bűribűl -, ahogy mondják errefelé- a bátyám megfőzte, jutott mellé a hozottakból is ez az. No meg hát, ami ilyenkor szokás, előkerültek a házi pálinkák is, jóféle hegylevével együtt. "Tuggyák meg, hogy egyetlen titka van a húsevísnek! Nem szebad rá vizet inni, mert a szegíny jószág akkor tuggya,hogy nem a kutya ette meg,oszt attúl megnyugszik"- mondta egyszer egy öreg juhász a Hortobágyon.

 

- Milyen céljai vannak a jövőre nézve a fentebb említett Monarchia Bélyeges Téglagyűjtök Egyesületének?

- Terveink között szerepel egy adatbázist létrehozása a billogok jelentésével, az ahhoz kapcsolódó háttérinformációkkal. Minden gyűjtő az általa elérhető, vagy az Őt érdeklő területen kutat levéltárakban, családi archívumokban, beszélget idős emberekkel, hogy minél többet megtudjunk, s később minél több információval szolgálhassunk a témában. Gyakran indulok felfedezőútra ásóval, csákánnyal, taligával,  de előfordult már velem is, hogy öltönyösen guberáltam a sitt-telepen. Távlati célunk, hogy a bélyeges téglák és a hozzájuk csatolható ismeretanyag bekerüljön a helyi, majd a Nemzeti Értéktárba, s talán egyszer a Hungarikumok közé. Az Egyesületünkön belül cserélgetjük a téglákat. Egy tégla egyért. Az, hogy ki milyen befektetés útján jutott hozzá, az az Ő titka. Amiből errefelé sok van, az máshol nincs.

 

-  Az udvaron még nagyon sok billogos tégla várja, hogy a múzeumfal része legyen...

- Ősszel fogok hozzá újra az alkotáshoz, és kb. 600-650 tégla vár rendszerezésre és beépítésre, mind más és más információt hordozva az utókornak. Nagyon sokan megfordulnak itt nálam. Voltak olyan látogatók, akik a saját településükön fellelhető téglát fedezték fel, és mondtak új információt róla. Volt, aki a monogramját ismerte fel egy Szalárdról jött középiskolás csoportból. Másoknak tetszett a PORNO feliratos tégla Pornoapátiról. Tervem az, ha beépítem a következő 600 téglát, rendezek egy másik találkozót, ültetünk egy másik fát, addigra megnő egy legelésző jószág is a Hortobágyon, vagy kettő- és hívó szavamra, a Tanufal hírére eljönnek az érdeklődők, a gyűjtők a szélrózsa minden irányából.  S bízom abba, hogy hoznak egy cseppnyi jóféle, messze földön híres cseresznyepálinkát Décséről vagy Marossárpatakról, a téglák és a történeteik mellett. Csak azért, hogy együtt dicsérhessük az Urat a téglák ürügyén, épülésünkre.

Berekméri Edmond (Vásárhelyi Hírlap, 2014. augusztus 29.)

Megtekintések: 400

Szólj hozzá !

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.

Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz

Hozzászólt Nagy Magdolna Szeptember 7, 2014, 10:35am

Épületes kezdeményezés, legyen sokáig folytatása! Ilyen megszállott embereknek minden elismerésem!

Hozzászólt Bálint Mária Szeptember 6, 2014, 2:42pm

Láttam és is gyerekkoromban ilyeneket, és csodáltam eléggé, hogy lehet a téglába olyan finom cirkalmú mintákat égetni. Egyszer még vályogban is felfedeztem, de annak a körülményeire egyáltalán nem emlékszem, csak ámultam, hogy maradhatott meg.

Hogyan segíthetsz?

PayPal segítségével

adományozok itt

átutalással

Számlaszámunk:
10700488-66317874-51100005
(CIB Bank Zrt.)

nemzetközi átutalással
IBAN számlaszámunk:
HU62 1070 0488 6631 7874 5110 0005
SWIFT/BIC: CIBHHUHB

Az adományozás adómentes.


Önkéntes munkával

Jelentkezz és írj az alapitvany@erdelyimagyarok.com email címre!

© 2022   Created by erdelyimagyarok.com.   Működteti:

Bannerek  |  Jelentse észrevételét  |  Használati feltételek