Bocsánatkérés
Írta: Attila-benczi

Bennem vagy s én benned
Nélküled én nem létezzem.
Hisz te adtál életet!
Szemed rólam le ne vedd,
Pajzsként tartsd rajtam kezed,
Ha mindezt elveszed
MEGSZŰNIK EMBERI LÉTEM.
S ott bolyongok újra az űrben
Arra várva, hogy életet
Lehelj porszemnyi testembe.

Tudom, sokszor vétkeztem,
Intő szavaid dacára
S neved kimondván,
Átkot szórtam rá!
Bár ne tettem volna,
Gyarló lelkem, bűntudat mardossa.
Mert TE mindig mellettem vagy:
Fogod kezem, ha nem érzem is!
Bocsáss meg, kérlek,
Földi gyermekednek!