Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!

Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.

Gyermekkorom nem telt el karácsonyfa-állítás nélkül. Még a Második világháború legzivatarosabb éveiben is mindig sikerült szüleimnek beszerezni, feldíszíteni és ajándékokat csempészni alá. Később sem volt ez másképp. Elmondom egyik nagyon fájó, de meghatóan szép karácsonyomat.

Nem tudtunk a piacon fát venni, s ezért a Körös-parton, egy kertből törtem le egy nagy fenyő alsó ágát. Elhanyagolt kert volt, a ház lakói nem tértek vissza a háborúból. Ki tudja, mi lett velük? Odavesztek, vagy fogságba estek, s most valahol Szibériában várják a szabadulást - soha nem tudtam meg. Az üresen maradt házat a város kiutalta három családnak. Három szobában három család, de konyha, fürdőszoba, WC csak egy. A kerttel senki nem törődött, sőt, mikor az utcát szélesítették, le is vágtak belőle egy kétméteres sávot, és a fákat, bokrokat kivágták. De mindez később történt…

Olyan nagy ágat sikerült letörnöm, hogy alig bírtam hazacipelni.

Édesanyámmal kettesben készültünk a Karácsonyra, Jézus urunk születésének szent ünnepére. Édesapám féléve meghalt, s mi anyukával leköltöztünk ide. Nagymamám adott szállást nekünk. Átadta az egyik szobát, ahol ezelőtt egy orosz tiszt lakott, ameddig át nem helyezték az egységét máshova. Szép, tágas szoba volt, cserépkályhával a sarokban.

Testvéreimet a háború szele szétszórta a nagyvilágba. Azt se tudtuk sokáig, merre járnak, és csak reméltük, hogy élnek. Legkisebb testvérbátyám a nyáron, egyik este megjelent. Amerikai fogságból szabadult, de nem maradt sokáig itthon, mert folytatni akarta egyetemi tanulmányait, amit félbe szakított a háború. Hogy sírtam, amikor elment! Nem akartam elengedni, belecsimpaszkodtam a lábába, erőszakkal kellett bevinniük a házba. Másik testvérem Ausztriából üzent, hogy megvan, egy lágerben tartják – egyelőre. A harmadik pedig Pestről írt levelezőlapot. Beköltözött nagynénénk, a keresztanyja cselédszobájába és a vöröskeresztnél kapott valamilyen munkát, részt vesz a romeltakarításban is, amelyért naponta, munkavégeztével egy tányér meleg ételt kap…

A fenyőágat beállítottam a szoba sarkába, édesanyám pedig feldíszítette – persze az én segítségemmel – vattapamacsokkal, szépen csillogó, csíkokra vágott celofánnal, és ezüstpapírral bevont dióval. Én meg színes papírból vágtam ki csillagokat, s az is felkerült a fára.

Este meggyújtottunk néhány gyertyát, és egymást átölelve elénekeltük a Mennyből az angyalt, kicsikét pityeregtünk, megpusziltuk egymást, és távoli szeretteinkre gondoltunk.

- Olyan szép lett a fánk – szólottam -, mint amilyenek a képeslapokon láthatók, sőt még szebb, mert ezen még tobozok is vannak.

- Nézd meg kisfiam az ajándékot, amit az angyal a fa alá tett!

Odaszaladtam, s boldogan felkiáltottam, ahogy megláttam a kicsi csomagot. Mellette volt az a lapos, újságpapírba csomagolt ajándék is, amit én készítettem anyukának. Egyszerre bontottuk ki az ajándékainkat – én egy fából készített kis mozdonyt kaptam, édesanyám pedig egy általam rajzolt képet templommal, fenyővel, csillagokkal, és egymás kezét fogó két alakkal az előtérben. A kisebbiknek rövid, kócos haja volt, a nagyobbikon gombos ruha díszelgett, és szemüveget viselt.

Nagy örömmel vettem kézbe a mozdonyomat.

- Köszönöm, köszönöm! – ugrottam anyuka nyakába.

- Ne nekem köszönd, hanem az angyalkának!

- Tudom, tudom, de te vagy az igazi angyal!

- Én is köszönöm az angyalnak a szép képet! Még mi ketten is rajta vagyunk! – csodálkozott – De most már öltözzünk fel hamar, mert mindjárt kezdődik az éjféli mise!

A csípős hidegben boldogan ugrándozva fogtam édesanyám kezét, és így haladtunk a Fehérpapok temploma felé ünnepelni a Kisjézus születését…

 

Megtekintések: 434

Szólj hozzá !

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.

Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz

Hozzászólt Dr. Bige Szabolcs Csaba December 13, 2011, 7:42pm

Kedves Margi! Köszönom a szép karácsonyi üdvözletet. Én is szeretettel kívánok kellemes karácsonyi ünnepeket! Szabolcs

Hozzászólt Dr. Bige Szabolcs Csaba December 13, 2011, 6:03pm

Kedves Margit! Csak meg kell látni a csodákat, mert itt vannak körülöttünk. Legyél boldog, hogy megláttad és emlékezel rá! Üdv:Szabolcs

Hozzászólt Dr. Bige Szabolcs Csaba December 13, 2011, 6:01pm

Kedves Mariann! Neked is boldog, békés karácsonyi ünnepeket kívánok! Szabolcs

Hozzászólt Oláh Mariann December 13, 2011, 4:58pm

Kedves Szabolcs!

Gyönyörű, könnyekig megható történetet tettél közé. Békés, Boldog Karácsonyt kívánok neked és szeretteidnek egyaránt.

Hozzászólt Dr. Bige Szabolcs Csaba December 13, 2011, 4:16pm

Neked is, Ilona kedves! Áldott, békés Karácsonyt!

Hozzászólt Dr. Bige Szabolcs Csaba December 13, 2011, 4:14pm

Kedves Enikő! Nagyon szép verssel köszöntöd a Karácsonyt, köszönöm, hogy idehoztad! Kellemes ünnepeket kívánok Neked is! Szabolcs

Hozzászólt Dr. Bige Szabolcs Csaba December 13, 2011, 4:11pm

Köszönöm, Mihály a hozzászólásodat! Jól mondod: szeretet és a béke.

Üdv: Szabolcs

Hozzászólt zachari ilona December 13, 2011, 4:09pm

NAGYON SZEP MEGHATO TORTENET. MINDENKINEK BEKES KARACSONYI UNNEPEKET KIVANOK!

Hozzászólt Stenczer Enikő December 13, 2011, 2:43pm

Én is Kellemes és szeretetteljes ünnepeket kívánok mindannyiotoknak, és így a karácsonyi várakozásban, hadd nyújtsam át nektek, apró kis költeményem, melyet a poet.hu-n publikáltam:

 

Könyörgés Karácsony kapujában
Uram, adj békét, meleget!
Árva-koldus a szeretet
Bár új csodáról álmodik,
- Lásd, üres kézzel távozik.

Uram, adj erőt és hitet!
A bőség fillérrel fizet.
Szegény mártír az áhítat
Könnycseppel mindent átitat!

A magányosság itt belül
Az élet elöl menekül.
Szív-hegedűn fagyos a húr
Ott kint, a kevélység az úr.

Uram, az ÜNNEP közeleg
Sivár lelkünk csak kesereg.
Erősítsd, élesítsd a Fényt,
Tartsd meg e csöppnyi, vak-reményt!

URAM! Emelj fel magasra,
Segíts, hadd nézzek magamba!
Neved hálával súgja szánk
Uram! Áldásod add reánk!
 

Török Stenczer Enikő
(2010. november - Ebben a rohanó, kemény világban egyre nehezebb lelkileg felkészülnünk a Karácsonyra. Kívánom kerüljön közelebb hozzánk a szent áhítat!)


 

Hozzászólt Budai Mihály December 13, 2011, 2:34pm

67 éves vagyok, tehát nekem nincsenek háború alatti élményeim, de az 1952-53-as évekre már eléggé emlékszem. Mi is sztaniolba csomagolt diókat akasztottunk a fenyőgallyra, amit gyerek fejjel én hoztam a közeli erdőből. Papírdarabkákat hajtogattunk össze és bele-bele nyírogattunk ollóval, ezáltal kialakítottunk olyan fantasztikus alakzatokat, mint a hópelyhek. Ajándék sajnos nem volt, mert abban az időben (paraszt családom volt), nagyon szegények voltunk. Maradt a szeretet és a béke. Természetesen már akkor is vittek

magukkal a szüleim az éjféli misére. Minden kedves barátnak, hozzászólónak Áldott Békés Karácsonyt kívánok !

,

Hogyan segíthetsz?

PayPal segítségével

adományozok itt

átutalással

Számlaszámunk:
10700488-66317874-51100005
(CIB Bank Zrt.)

nemzetközi átutalással
IBAN számlaszámunk:
HU62 1070 0488 6631 7874 5110 0005
SWIFT/BIC: CIBHHUHB

Az adományozás adómentes.


Önkéntes munkával

Jelentkezz és írj az alapitvany@erdelyimagyarok.com email címre!

© 2021   Created by erdelyimagyarok.com.   Működteti:

Bannerek  |  Jelentse észrevételét  |  Használati feltételek