7 óra már nem hallom a Rigót de egy órája itt énekelt a ház előtti fán.Félálomba halottam és röpültem tőle 700 kilómétert na meg 24 évet az időbe vissza.24 évet?100-at.Mit tud tenni egy kicsi sárgacsőrü fekete madár...olyan rég volt s olyan messze mégis ez a kicsi rigó utánam jött mert tudja szükségem van rá.A hangjára mely erőt ad.Te Rigó tudod hol találkoztunk mi ilyen kora hajnalhasadtával?Találkoztunk Ilosza patakába a Vargyas vize mellett együtt énekeltünk emlékszel én a tavaszi szelet te a lépteink nyomát.Kicsit kisebb voltam mezitlábas borzas gyerek 8 tehén ment előttem tarisznya volt a vállamon benne kenyér zsirosan,szalonna meg hagyma s egy nagy bot a kezembe.Hideg volt reggel a harmatos fü,hideg volt a viz isamin átgázoltam de te mindig jöttél becsületesen utánam s ha leültem enni morzsákat szórtam eléd.Kis sárga csőröddel kicsi fekete gombszemeddel boldogan csipegetted a köves utról.Aztán fölszáltál egy fenyőfára és énekelted:Lépteink nyomán fent a Hargitán...Igy indultunk reggel még félhomályba Te meg én a bimbó,a virág,a sári és a többiek na meg ha kedvük volt jött a két hüséges öreg kutya Muki és Hornyiszt mindkettő termetes hegyi pásztorkutya akik a hátukon is elvittek kilómétereken keresztül.Emlékszel rájuk?Muki a sürü bundás alig ugató öreg okos tiritarka nyugodt hatalmas kutya bundájába a sárga,barna,fehér és fekete szinek lomhán mozogtak amint egy lépéssel mögöttem ballagott.Néha beleszimatolt a friss hegyi levegőbe megált kinézett a fenyők közé hegyezte fülét érezte az őzgidák riattan rezgő nedves orcimpájukat aztán prüszkölt egyet és jött utánam.Hornyiszt fiatalabb erős nagy barna fényesszőrü erőtől izgalomtól duzzadt kutya aki egyik domra kiszalad a másikon be mindig ugatott valamit vagy egy őzet vagy egy rókát vagy nyulat.Olykor mellettem jött szagolta a tarisznyát szerette a szalonnát.Pirkadt mikor indultunk és sötétedett mire haza értünk.Egy nap te rigó riadtan csipogtál aztán  csnd lett.Hornyiszt farkát behuzva rohant be az egyik hegyoldlból,Muki megállt a lábamnál a tehenek abba hagyták a legelést riadtan huzódtak egymás mellé.Figyeltelek titeket s habár én nem láttam de tudtam valami idegen van a közelbe.A két kutyám szőre felállt Muki halkan figyelmeztetőleg felhuzta fogínyét mély erőteljes morgással elém ált,Hornyiszt ugatott benézett a fák közé mögöttem feszülten csaholt egy irányba,de nem hagytak ott.A lehult levelek közt zörögve halkan feltünt egy nagy medve.Fittyet se hányt rám mezitlábas gyerekre a tehenek felé indult cammogva.Hühóóóóóó kiáltottam bele az erdőbe ihéééjjjj hóóóóó jött ki belőlem a nagy medveriasztó kiáltás.Nekem annak tünt határozott erős bátor ahogy nagyanyám kiabált ki éjszaka ha farkas ólálkodott a pajta körül.Kicsit vékonyabb kicsit gyerekesebb hang de bátorsággal teli.Ugy éreztem ha oda megy a tehenekhez én azzal a bottal ugy fejbe vágom hogy menten összeesik.Képzeletbe huztam már haza a kicsi házba az erdő közepére a nagy böhöm medve tetemét.A medve megált prüszkölt egyet fél szemével rám sanditott mint aki nem hiszi el hogy az a kis béka az uton neki szólt.A két kutya feszült izmokkal a jelre várt hogy támadjon,szájukból nyál csorgott izmuk megfeszült fejük támadásra előrenyult.Bruuummmm szólt a medve felém fordult és elindult.Nem rohant csak lassan lépkedett mint aki tudja ráér nem éhes de falatozna s itt telitál várja.Botomat két marokra fogtam ujra felé kiáltottam.Hujnyehhóóóóóó héhóóóóó Muki Hornyiszt most! Fujjj ciba neki tébd meg!!!A két kutya mint akit parittyából kilőttek kiszökött a marton s neki a medvének.Muki a nyakát célozta Hornyiszt a bordáját.A medve felált két lábra osztotta nagy mancsával a pofonokat s célba talált egyik kutyám repült pár métert de kutyáim se voltak nyulból faragva ujra lábon voltak s terelték üldözték tőlem messze a medvét.Nem tartott sokáig talán 10 percig a medve megunta és lomha futással elment amerről jött.Kutyáim megtépázva botorkáltak be a patakra hatalmas nyelvcsapásokkal oltották szomjukat.Még remegett a lábuk de már farkukat csóválták jelezve győztek s a baj tovaszált.Leültem a partra és simogattam őket megköszöntem hogy ilyen bátran megvédtek engem és a teheneket.Kivettem tarisznyámból az ételt három felé osztottam és győztes örömmel megebédeltünk.Kicsi Rigóm ujra dalolni kezdett röpködött egyik ágról a másikra a fejem felett majd leszált mellénk s a morzsákat becsülettel ő is elfogyasztotta.Mire a nap nyugovóra indult visszafordítottam a teheneket s négyesbe indultunk az erdei házba.Énekünk lassan elhalkult s mire hazaértünk az esthajnalcsillag is ránk moolygott az égról.

Kicsi rigó aki te ma ráménekeltél itt a Hargitától oly messze távol köszönöm hogy ma ujra beköszöntél nekem.S habár ma nem harcolok medvékkel de  megtépázott lelkembe véres csatamezőimen emlék erőibe kapaszkodva veled dudolom a tavaszi szelet s az Erdélyi indulót!