Nagykarácsony napján nagy hóeső esett, / Hangos húsvét napján Duna megáradott, / Piros pünkösd napján rózsa megvirágzott –mutatja be egy népdalunk az év nagy ünnepeit. Közülük is kiemelkedik a húsvét. Jelentőségét mutatja, hogy hosszú készülődés előzi meg, amit a régiek szigorúan be is tartottak. Még a hónapnevek is  a húsvéthoz igazodtak: az egykori kalendáriumok februárt böjtelő, márciust böjtmás havának nevezték.

Hamvazószerda a  húsvét előtti nagyböjt kezdete.

Micsoda Cibere vajda és Konc király harca?

 Dramatikus népszokás, mely  a böjt és a farsang jelképes párviadalát mutatja be. Erdélyben szalmabábokkal is eljátszották ezt a tréfás küzdelmet. Cibere vajda neve a böjti ételt, a ciberét jelképezi, Konc király pedig a húsos, zsíros falatokat.  Egész Európában ismert legenda, hogy Cibere vajda és Konc király vízkeresztkor és húshagyókor is birokra kel egymással. Vízkeresztkor Konc király kerül ki győztesen, hiszen ekkor kezdődik a farsang. Húshagyókedden ellenben Cibere vajda győz, vagyis kezdetét veszi a böjt. Hamvazószerdán kiküldték az öregek a gyerekeket a falu melletti dombra, hogy összeszedjék a késeket, villákat, és a karddarabokat, amelyeket verekedés közben Cibere és Konc elhullatott.Cibere vajda győzelmével tehát elkezdődött a böjti időszak.

Mi az a cibere?

A cibere név a Dunától keletre volt jellemző. A Dunántúlon használt neve: keszőce  Észak-Magyarországon s a Felvidéken  kiszi a neve. Mindegyik név ugyanazt a  savanyításra használt lé-, illetve levestípust jelölte. Fő jelentése az erjesztett gabonalé, aminek alapanyaga a  korpa, amit  nagy cserép- vagy faedényben forró vízzel bővel leöntötték.  Ez pár nap alatt savanyúvá erjedt. Főzéshez a leszűrt levet használták, az üledéket pedig újra felöntötték vízzel.Ezzel öntötték fel  a levest.

Hozzávalók:

2-3 fokhagyma, 3 evőkanál liszt, 2 dl tej,2 dl tejföl, citrom, só és persze víz

Elkészítés:

Egy fazékban 3 liter vizet öntök, hozzáadom a zúzott fokhagymát, felforralom.  A lisztet elkeverem a tejjel és ugyanannyi tejföllel, behabarom. Sózom, egy citrom levével savanykásra ízesítem.

Mi a hamvazkodás?

Hamvazkodjál hívő lélek,
mert porba tér ez az élet.
Akármennyit örvendeznél,
ne feledd, hogy porból lettél.

Hamvazkodjál, te dúsgazdag:
mert javaid cserben hagynak.
Évek szállnak, és maholnap
átadod mind földi pornak.

Hamvazkodjál, szegény ember,
viseld sorsod türelemmel:
Hamu hull a gyötrelemre
s irgalom a hű szívekre.

Örömeink mind elmúlnak,
könnyeink is porba hullnak.
Boldogok, kik megjavulnak,
hamu szaván megindulnak.

Ó, ki tested meggyötörted
s a Golgotán összetörted.
Adj nekünk is töredelmet,
testünk felett győzedelmet.
(Sótári Énektár 1693)

II. Orbán pápa 1091-ben rendelte el, hogy a papok minden keresztény homlokát hamuval kenjék meg e napon. Nyilvánvaló, hogy a hamu , a bűnbánat és a gyász sokkal régebben tartozik össze.

A hamvazkodás szokása a katolikusoknál maradt fenn. A szertartáson a pap az előző évi virágvasárnapon szentelt barka hamujával a keresztet rajzol a hívek homlokára. Ez aztán az évkör, az egész élet benne van!

A hamvazás a nagyböjt kezdetét jelző szertartás. A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert: „Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel!” A népi hiedelem szerint a hamvazkodásnak tisztító, gyógyító hatása van, és távol tart minden bajt és gonoszt.

A néphit szerint, aki hamvazkodik, annak nem fog fájni a feje. Előfordult, hogy a templomból hazatérők összedörzsölték homlokukat az otthon maradottakéval, hogy a fejfájás őket is elkerülje. A hamvazószerda és a nagyböjt első vasárnapja közti három nap neve "semmihét" vagy  "csonkahét".  A hamvazószerda utáni csütörtököt nevezték "kövércsütörtöknek" vagy "zabálócsütörtöknek", mert e napon ismét szabad volt húst enni.

A hamu egyszerre jelképezi az elmúlást és a megtisztulást.  Profánnak tűnik talán felemlegetni, hogy dédanyáink hamuval tisztították az edényeket, ez volt a legjobb súrolószer. A földbe trágyaként keverték a hamut, meséinkben pedig a szegénylegény el sem indult szerencsét próbálni hamuban sült pogácsa nélkül.

Hamvazószerda mozgó ünnep. Húsvét előtt negyven nappal van, bár a számolást úgy kell elvégezni, hogy a vasárnapokat kihagyjuk.

 Sok évszázada már, hogy  a böjti időszakra eső első vasárnap előtti szerdán kezdődik a nagyböjt időszaka. Így valójában hamvazószerdától húsvét vasárnapig nem negyven, hanem negyvenhat nap telik el. A 40 mégis 40, mert a vasárnap nem böjti nap.

Miből állt a  böjt?

 Régen arra törekedtek, hogy az ételeket hamvazószerdáig elfogyasszák.  A hamvazószerdára  következő napot csonkacsütörtökként említik, ilyenkor lehetett elfogyasztani a farsangi ételek maradékát. Nagyanyáink idejében zsíros edényeket  ekkor  elmosták, s csak húsvétkor vették elő azokat. A kamra kulcsát a kútba dobták-persze csak jelképesen. Valójában a legmagasabb szekrény tetejére rejtették. Húst és zsíros ételt a böjt ideje alatt egyáltalán nem ettek. Zsírral sem főztek. Böjt idején nem a húsos fazékban, hanem külön edényben, olajjal vagy vajjal főztek.  Böjti étel volt a korpából készült savanyú leves.

A nagyböjti bűnbánati idő még a lányok és menyecskék egyszerűbb, sötétebb színű ruhájában is kifejezésre jutott. Esküvőt nem tartottak, tilos volt a dalolás, a fütyülés, a tánc, a muzsikaszó Ez az időszak a maga csendességével alkalmat adott a haragosoknak kibékülésre. Az ország több vidékén végezték a negyvenölést, ami abból állt, hogy aki  tartotta, csak egyszer evett egy nap.

Régen a böjti napokon csak kenyéren és vízen éltek, később délig nem étkeztek. Később tovább enyhült, az ételek fajtáját és az étkezés számát tekintve is. Manapság hamvazószerdán és nagypénteken tartanak a katolikusok szigorú böjt, azaz: tilos a hús, a nap folyamán egyszer szabad jóllakni, de összesen három alkalommal szabad enni.

A böjt több mint az evészet korlátozása, a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozat és a könyörgés kifejeződését szolgálja, ekkor különös figyelmet fordítanak a szegények megsegítésére is.

A nagyböjti vasárnapok azért az ifjúság különböző szórakozására is alkalmat adtak, de ez egy másik bejegyzés témája - 

Tánczos Erzsébet