Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!

Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.

Én rövidesen kereken 38 éve élek Debrecenben.Életem szebbik részét Erdélyben éltem , mig nagyobbik részét itt. Ma már nem érzem azt , hogy Erdélyben otthon lennék , de azt sem , hogy itt lenne az otthonom.Nekem Erdélyből csak a szép és a jó maradt meg örökre.Fiatalon kerültem Magyarországra.Nem menekültként jöttem .Olyan sokat megaláztak, voltak munkahely ahol nem fogadtak el, nem ismerték el a végzettégem.Olyan kevesett sütött a nap amikor nem románoztak le.Féltették tőlönk a munkahelyüket , lakásúkat, szeretőjüket stb.Írigykedtek , hogy nyelveket beszélünk, közömbösek maradtak ha bajban voltunk.Nem egyszer emelték állam szintre a gyalázásúnkat.Mi nem hagytuk el az országot , mi csak más megyébe költöztünk. Milyen csodálatosan írnak és beszélnek Erdélyről és az ottani fogadásról.De ha egy atyám-fia eljön , akkor jóesetben megkinálják egy kávéval , mert sürgős munkájuk elszólítja. Persze vannak üde kivételek is !Nem látják , hogy történelmünk össze van fonódva és szétválasztani lehetetlen , öngyilkosság lenne. II.Rákóczi féle szabadság harc végig vonult Brassóig. Tordai országgyülés adott nekünk kálvinistáknak , vallás szabadságot. Kőrösi Csoma Sándor kire bűszkék , de a himnúszunk költőjét elégé sokan Szatmárcseke szülöttjének tartják , 1848-as szabdságharcot és gyászos végét sem lehet átteni a mostani anyaország területére, Arany János , Ady Endre, Petőfi Sándor Erdélyhez való kötődése és szerelme és életének vége, Károli Gáspár Biblia fordító stb stb.Halotti poraiba megkövetem azoakt akiknek a nevét helyhiány miatt nem emlitettem meg. Nem csak a miénk , hanem az összmagyarságé.De még is mi románok vagyunk! Mennyit raktunk , képletesen a kúlura asztalára? Sokat , többet a számaranyunkhoz képest.Még is minket nem szeretnek itt, ki KELL MONDANI! Mást állítani , önámítás! Emlékezni kell 2002-évi választásokra a 23 millió románozásra , a 2004 dec.05-ei szavazásra. Nem lehet valakibe belerúgni és aztán meg nem történtként kezelni!Emeltfővel , büszkén kell élnünk és járnunk!Éppen olyan emberek vagyunk mint ők és a románok , vagy talán még többek is.De nem alacsonyabb rendűek és valami hitvány korcsok! Tőlünk még nem kértek bocsánatot a Kovács -G******** páros! Sajnos naponta találkozom az akkori eszmékkel !
Jogos a kérdés miért írtam? Nem akarok azzal a hamis tudattal élni és meghalni , hogy én hálával tartozom az ittenieknek.Ha menekültem is volna a kommunista rendszerben , akkor is a testvéreimnél kerestem menedéket. De ezek a testvérek ki , és néha megtagadtak.Kutyára fájt és fáj! Én magyar szót hallottam szegény anyámtól , kinek kívánok vbékés nyugadalamt az otthoni sírban. Ha egyszer meggondolom magam és haza megyekl végleg , akkor azért fogok menni , hogy otthoni földben temessenek.

Megtekintések: 63

Szólj hozzá !

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.

Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz

Hozzászólt Dobrai Zoltán Szeptember 21, 2010, 9:51pm
A volt feleségem magyar országi magyar lány volt.Ő kijött Romániában 3 évig éltünk kint.De egy keresetből nagyon nehezen éltünk , jött a gyerek és még nehezebb lett.A feleségem nem beszélte a román nyelvet, így reménytelen volt a munaka lehetősége.Így kerültem én át. De soha nem éreztem magam itthon.Debrecen nem rossz város, de a jó az más. Szeretem Debrecent ha messze vagyok tőle..Rebelis maradtam és kevés a remény , hogy változni fogok. Én 1987-1990 között sokat , néha törvény megerülésével de tettem az Erdélyi magyarokért és néha a románokért is.De erről itt nem írok.
Hozzászólt Ferenczné Gabriella Szeptember 21, 2010, 4:26pm
Kedves Zoltán! Szomorú szívvel olvastam levelét. Nagyon sokoldalú ez a dolog. Ebben a sok negatív tapasztalatban sajnos az oktatásnak nagy szerepe van. Negyven évig tilos volt arról beszélni, hogy határon kívül magyar emberek élnek. Ezt Ön is tudja, ha már 38 éve itt él. Nekem szerencsém volt, mivel felmenőim onnan származnak, tájékozott voltam ebben. De az a baj, hogy ma sem nagyon oktatják, nem beszélnek róla az iskolákban. Ugyan a napi politikában sokmindenről van szó, de a fiatalok zenén kívül szinte semmit sem hallgatnak. Vagyis ma sem tudják sokan, hogy véreink élnek határon túl. Erre volt a napokban példa, hogy a kis menyemtől (aki Sepsiszentgyörgyről jött hozzánk) azt kérdezte a huszonéves társaságbeli leány, hogy ti hogyan beszéltek otthon? Hogy-hogy ilyen jól tudsz magyarul? Ez a leány szégyene is, de az oktatásé is. Számomra is fájdalmas volt hallani. Szerintem az lenne erre a megoldás, ha köteleznék már általános iskolában az elszakított részekre az osztálykirándulásokat. Hogy saját tapasztalásuk legyen és soha ne feledjék! Biztos vagyok abban, hogy mindenkire óriási hatással lenne!
Zoltán! Az a december 5-e számomra is rettenetes volt. Egy hétig sírtam rajta, hogy ilyen buta a nép hazámban. De nem tudtam mit tenni! Máig szégyenlem azok helyett is! Bárcsak sosem történt volna meg!
De János hozzászólásával is egyetértek! Ugyanúgy igaznak vélem, mint azt, hogy az innen kivándorolt magyaroknak is itthon kellene segíteni hazánkat kihúzni a bajból, és itt kellene cselekedni annak, aki tenni akar a jobbulásért. Távolról minden más.
Kívánom, hogy legyenek kellemesebb élményei velünk, itteni magyarokkal! Szeretettel: Gabi
Hozzászólt Dobrai Zoltán Szeptember 21, 2010, 1:30pm
János!
Nem síránkozásról van szó! TÉNY megállapításról van szó! Olyan ez mint 2004 december 5-e volt!ÉN úgy segítek , hogy otthon költöm el a pénzem , nyaralni , nem Tunézába , nem Görög vagy Török országokba megyek , hanem ERDÉLYBE!!! Mond ha már 38 éve itt élek , itt vannak a gyerekeim, nincs kihez haza menni Én koromnál fogva sem kezdhetek neki egy vállakozásnak.. Sajnos szüleim nem élnek. Ott csak a szívem maradt!
Hozzászólt Borbély Irén Szeptember 21, 2010, 12:32am
Ha itthon bozgoroznak nem is fáj,mert tudom,hogy a szó a bez gorodból jön,városon kívülit,kaszton kívülit,jelent,az oroszok a zsidókra használták.Akik annak neveznek nem feleim de akik odaát lerománoznak és közben a nevük -ics,- vics vagy-er ben végződik, állítólag feleim.

Hogyan segíthetsz?

PayPal segítségével

adományozok itt

átutalással

Számlaszámunk:
10700488-66317874-51100005
(CIB Bank Zrt.)

nemzetközi átutalással
IBAN számlaszámunk:
HU62 1070 0488 6631 7874 5110 0005
SWIFT/BIC: CIBHHUHB

Az adományozás adómentes.


Önkéntes munkával

Jelentkezz és írj az alapitvany@erdelyimagyarok.com email címre!

© 2024   Created by erdelyimagyarok.com.   Működteti:

Bannerek  |  Jelentse észrevételét  |  Használati feltételek