Az egyik barátom aki 1989-ben elhatározta : nem jön vissza Romániába,marad Magyarországon,közzé tett néhány példányt a Jóbarátok számaiból.A régi példányokat megviselte az idő,de emlék marad az 1970-es évek Aranykorszakából.Az 1989 után született fiataloknak is hasznos lehet,mert betekintést ad a szüleik életébe. Az utált diktátor Ceauşescu rendszerében milyen volt az élet?Nehéz.A Ceauşescu házaspárt kellett imádni kicsiknek és nagyoknak.Akik nem bírták elviselni,azok elmentek az országból ha tudtak.Nem szeretném dramatizálni a helyzetet,de mi akik akkor éltünk ismerjük jól az Aranykorszakot.Epoca de Aur 1989-ben végleg eltűnt,de sokat lehet tanulni belőle.A lényeg: többet ne legyen hasonló ...Bővebb információ Ceauşescuról a hu.wikipedia.org-on

Milyen ifjúsági magazin volt a Jóbarát?A RKP-PCR egyik propaganda eszköze volt.Első vagy második oldalon Ceauşescu házaspár volt látható és ők voltak a mi szüleink,akik neveltek.A Jóbarát szerkesztői megpróbálták kijátszani a párt vigyázó és őrködő szemeit a Szekut.Javukra legyen mondva színvonalas és érdekes magazint hoztak létre,ha leszámítjuk az első két oldalt.Mi olvasható a Jóbarátról a Wikipédián?

Jóbarát Alcíme szerint "Irodalmi és tudományos folyóirat az ifjúság számára". Megjelent Kolozsvárt1925. szeptember 15. és 1940. június 15. között július és augusztus kivételével minden hónap 15-én P. Olasz PéterszatmáriÚj Nemzedék c. füzeteinek folytatásaként.

Milyen volt az 1970-es években a Jóbarát?

A lapot tudománytörténeti sorozata s a tanulás módját népszerűsítő rovata hasznos iskolai segédeszközzé emelte, e rovatban jelentek meg többek közt Török Árpád pedagógiai módszertani cikkei. Népszerű irodalmi anyagát házi szerzői, Bajor Andor és Méhes György szolgáltatták, az írással próbálkozók rovatát sokáig Majtényi Erik vezette; a folytatásos írások közül emlékezetes Dehel Gábor ifjúsági történetsorozata és Beke Györgyképregénye a törökverő Kinizsi Pálról. Bár a színes képanyag a Cutezătorii kliséinek átvétele, eredeti művészi illusztrációkkal is találkozunk, így Deák Ferenc, Cseh Gusztáv, Hadai G. Klárarajzaival; kiemelkedett Szervátiusz TiborKalevala-sorozata az 1970-es évek elején.

Jelentős szerepet vállalt a Pionír az ifjúság honismeretének, a szülőföldhöz és anyanyelvhez való kötődésének ápolásában. Éveken át (1969–80) folyt hasábjain a tantárgyolimpia, mely az iskolában szerzett ismeretek helyszíni alkalmazására, napi használatára nevelt, s országos hírnévre emelkedtek néprajzi, nyelvészeti, irodalmi, természettudományi gyűjtőversenyei. 1970-ben egy népviseletvarró pályázata (Zsuzsi és Andris baba felöltöztetése) eredményeként Szentimrei Judit szakirányítása alatt Románia minden magyarok lakta táját felölelő népviselet-gyűjtemény állt össze; anyaga a Kézdivásárhelyi Városi Múzeumban kapott elhelyezést (babamúzeum).

1971-ben a "Síppal-dobbal" elnevezésű pályázaton dr. Kós Károly és Faragó Józsefnéprajzi szakirányításával gyermekjátékszereket gyűjtöttek vagy rekonstruáltak a versenyzők. 1972-ben zajlott le Szabó Attila szakirányításával az "Ezerjófű" című gyógynövényismereti pályázat, amelyre 4950 herbáriumi lap érkezett be; a gyűjteménynek az Árkosi Agronómus Ház adott otthont. A sikeres gyűjtést 1975-ben a "Csodabab" című etnobotanikai verseny követte, ebben a termelt helyi babfajtákat gyűjtötték össze a Pionír olvasói.

1973-ban került sor a "Többsincs királyfi" nevezetű folklórversenyre; ezen Forró László szakirányításával helyi mondákat, meséket, dűlőneveket s más nyelvi kincseket jegyeztek le a fiatalok. 1976-ban a Pionír közmondásgyűjtő versenye zajlott le, melyhez Faragó Józsefnek a Pionírban még 1958-ban megjelent Hogyan gyűjtsünk közmondásokat? c. írását vették alapul.

Teljes cikk : hu.wikipedia.org

Nézze meg egy jellemző fotót 1970-ből a Jóbarát egyik számából.Mi az üzenete ? Soha ne legyen hasonló ...

Olvashatja a Jóbarát egyik számát 1970-ből a Jóbarát IV.évf 158.szám 1970-10-01 számát'

Lehet véleménye vagy emléke.ha szeretne több Jóbarátot olvasni,írjon a Facebook Élet a Bihari Hegyközben adminjának '