Sokan kívülről tudják, hogy mit jelent a H1N1 kulcsszó, de a JPÉ rövidítést annál kevesebben ismerik. Pedig őseink, nagyapáink még ismerték az emberi természet eme természetes védekezőfaktorát, dehát az MM nevű civilizációs betegség csodálatos pusztítást vitt végbe ebben. Biztos, most sokan azt kérdezik, hogy vajh'miazistent jelenthet az MM. Hát ez bizony a "MédiaMámor" rövidítése. Ez az az epidémia, amely minden oldalról támad és észrevétlenül, csendben pusztítja a JPÉ-t. Mármint ami még megmaradt belőle. De nem szabad csüggedni, tudni kell azt, hogy a JPÉ-t nem lehet elpusztítani, mindig megmarad a szervezetben, és egy kis erősítéssel, edzéssel, akár rövid időn belül is visszatérhet őseink, nagyapáink szintjére. Erre a legjobb módszer, ha kérdéseket teszünk fel magunknak. Vagy János bá'nak. Semmilyen actimeljoghurtosfitnessnorbikocogásos terápiára nincs szükség, akár a legzsírosabb szalonnázás közben is gyakorolhatjuk.
Nos, akik mostanra rájöttek, hogy minek a rövidítése a JPÉ, azok boldog emberek, mert azt jelenti, hogy gondosan megőrizték őseik örökségét. Ha nem, akkor sincs baj, a végén úgyis rájönnek az alábbi-, János bá'val folytatott beszélgetésből.

Tavaly tavasszal, pipázgattunk János bá'val a menetrendszerinti délutáni pálinka mellett a naplemente áztatta tornácon, amikor mondom:
- Na János bá', kitört az új-influenza járvány.
- Affene. És az meg mit csinál?
- Hát... sebtében megpusztítja az embert.
- Tényleg??
- Biza. A hírekben azt mondták, hogy ez az új vírus három korábbi vírus mutációjából jött létre. Génjei egyaránt tartalmazzák az emberinfluenza, a sertésinfluenza és a madárinfluenza vírusát.
- Affene. Ezt a hármat eccerre?! - pöffékelt töprengve János bá' - Ez hogy lehet? Azt már hallottam, hogy van emberinfluenza, van sertésinfluenza és van madárinfluenza külön-külön. Eddig rendben van. De arról még nem hallottam, hogy bármelyik is kereszteződött volna egymással. Márpedig, ha bármelyik kereszteződött volna egymással, akkor azt új vírustörzsként vették volna nyilvántartásba, nem? Arról nem is beszélve, hogy ahogyan ezelőtt két éve a madárinfluenza kapcsán, most is tele lett volna vele a sajtó, hogy két vírustörzsből kialakult egy új, nem?
- Így van János bá, ez szenzációként hatott volna a világsajtóban, hiszen minden kutató és szakember azt vizionálja előre, hogy két vírus kereszteződéséből létrejön egy új, veszélyesebb vírus. De ahhoz, hogy létrejöjjön egy ilyen, mindkét élő vírusnak egyazon gazdatestben kell megtelepednie. Az 1918-ban pusztító spanyolnátháról is azt hitték, hogy a sertésinfluenza és a madárinfluenza keveredése, de a genetikai vizsgálatok bebizonyították, hogy nem ez történt, kizárólag a madárinfluenza vírus egyik emberi mutációjáról van szó.
- Namármost édes fijjam, ha eddig még nem jött létre két influenzavírus mutációjából egy új, mennyi a valószínűsége annak, hogy három influenzavírus egyazon gazdatestben létrehozzon egy újat?
- A természetben szinte semmi. Laboratóriumban viszont annál több.
Erre mindketten összenéztünk a pipa kék füstje mellett.
- Aztán mondd csak fijjam, hol is tört ki ez a járvány?
- Mexikóban. Hatvanan már bele is haltak.
- Úúgy! - szűkült össze János bá'szeme - Mondd csak, hol is van az a Mexikó?
- Hát ott van az Egyesült Államok alatt rögvest.
- Úúgy! Aztán miről hírös az a Mexikó?
- Hát a tequiláról. Meg a kukoricaserről.
- Ez fontos szempont. - vigyorgott János bá', megemelve a pálinkáspoharat - Nade ezen kívül?
- Hát az azték kultúráról, piramisairól és csodás tengerpartjairól. Igazi turistaparadicsom, úgy az amerikaiak-, mint az európaiak számára.
- Úúgy! Aztán gazdaságilag még miről hírős? - faggatott tovább János bá'.
- Hogy az egyik legkorruptabb ország az amerikai kontinensen. Arról nem is beszélve, hogy hetente tízesével mészárolják egymást a drogcsempész bandák, a hatóság meg tehetetlen velük szembe.
- Úúgy! Naszóval, ha te kikeversz egy új vírust és szét akarnád szórni az egész világon, akkor milyen gócpontot választanál kiindulásképpen?
- Háát, lássuk csak... kell egy olyan hely, amely elég nagy metszéspont a világban. Ez lehetne mondjuk New York, Párizs, Róma, Madrid, Tokió, Hong-Kong stb. A baj ezekkel az, hogy fejlett és hatékony közigazgatással rendelkeznek, ezen kívül állategészségügyi szempontból is jól ellenőrzött területek, ha ott indítanék útjára egy ilyen vírust, lehet, hogy izolálnák, mielőtt szétterjedhetne. De a nagyobb kockázat az, hogy az ellenőrzött állategészségügyi rendszerük miatt lehetetlen lenne elhitetni, hogy ez a véletlen műve. Márpedig a cél az, hogy világméretű pánikot előidézve, rávegyem az embereket arra, hogy szükségük van a gyógyszergyáraink által előállított oltóanyagra. Ezért aztán olyan helyet kell keresnem a világban, amely mindkét feltételnek megfelel. De mivel ilyet aligha találnék, ezért inkább a második feltételnek megfelelő gócpontot kell válasszak kiindulásként, amely viszont elég közel fekszik olyan országokhoz, amelyben nagy az idegenforgalom. Ilyen lehet pl. Törökország, amely Európa alsó részén fekszik és rengeteg vendégmunkást ad az EU-nak, vagy ilyen lehet Mexikó, amely az Egyesült Államok tőszomszédságában fekszik és kedvelt turistaparadicsom. De szóbajöhet akár Egyiptom vagy Indonézia vagy Brazília is.
- És akkor mégis miért pont Mexikó?
- Hmm... mert, ha rohamszerű, gyors pánikot akarok kelteni, erre az USA a legalkalmasabb helyszín, mind médiahiszti, mind idegenforgalmi szempontból. Kétségtelen, hogy az Egyesült Államok az az ország, ahol a legnagyobb a napi ki-be utazgatás a világ minden részéből. János bá' mit gondol?
Az öreg somolyogva nézett a szemembe:
- Hát azt, amit te. De lássuk, hogy alakulnak a dolgok néhány hónap múlva.
Telt-múlt az idő, valamikor nyár elején-közepén ismét visszatértünk a témára.
- Hát János bá', most már Európa szerte vannak halálos áldozatai az új-influenzának.
- Na ja, látom én is a hírekben. Aztán mondd csak, mibe halnak bele az emberek?
- Hogyhogy mibe? Hát az influenzába.
- Fijjam, influenzába legfeljebb csak akkor hallhatsz bele, ha tüsszentés közben bevered a fejed a kredencbe. Ahhoz, hogy egy influenza tömeges haláleseteket okozzon, valamilyen szövödménynek lennie kell. Hallottál te ilyet a hírekben?
- Nem én, János bá'.
- Látod fijjam, én sem. És az öreg orvos barátaim sem, akiket időközben megkérdeztem a téma felől. Az egész média arról pofázik, hogy hullanak az emberek, de három hónapja, amióta megtörténtek az első halálesetek, senki sem mondja meg, hogy milyen szövődmények okozzák a haláleseteket.
- Na, és mire gondol János bá'?
- Arra fijjam, hogy valamit nagyon agyonhallgatnak.
Megint eltelt néhány hónap, ősz közepén János bá'val ismét felemlegettük a témát?
- János bá', beoltatta magát? - kérdeztem kajánul.
- Tán veszettség ellen? - vigyorgott vissza a bajsza alatt.
- Nem, dehogy... az újhapcivírus ellen.
- Nézz rám fijjam. Olybá tűnök, mint akinek elment a józan paraszti esze?
- Ehh, nem erről van szó. Csakhogy időközben kiderült, hogy milyen szövődmények okozzák a haláleseteket.
- Én is olvastam róla. De ezek a szövődmények leginkább valamilyen más betegség miatt legyengült szervezetet veszik célba.
- Volt olyan is, aki makkegészséges volt, mégis meghalt vérzéses tüdőgyulladásban...
- Igen, minden évben van néhány ilyen eset, nem több és nem kevesebb, mint most. Csak épp nincs akkora felhajtás körülötte, mint az új-influenza kapcsán, ezért nincs is a köztudatban. Aztán azóta az is kiderült, hogy a halálozási arány semmivel sem magasabb, mint egy normál szezonális influenza esetében. Viszont van itt egy ellentmondás, amit senki nem vett észre.
- Éspedig? - vontam fel a szemöldököm.
- Gondolkodj fijjam, használd az eszed. A kezdeti halálesetek száma a kulcs.
- Lássuk csak... 2009 április 24-én robbant ki Mexikóban a járvány és május 13-ig, azaz 19 nap alatt 60-an haltak meg ill. 2386 regisztrált beteget tartottak számon. Ez 2,5 százalékos halálozási arányt mutat, ami hajszálra megegyezik a legnagyobb influenzajárvány, az 1918-as pusztító spanyolnátha halálozási arányával. Viszont azt is tudjuk, hogy október elejére, azaz félév alatt 248-ra nőtt Mexikóban a H1N1-es halálesetek száma és 36.593-ra az igazolt fertőzöttek száma, ami csupán 0,67%-os halálozási arányt jelent. Tehát a halálozási arány drasztikusan lecsökkent... értem már, itt az ellentmondás: a világtörténelemben nem volt még olyan járvány, ami a kirobbanás pillanatában magas halálozási arányt mutatott volna, majd a tömeges fertőzés fázisában a negyedére csökken. Vagy ugyanolyan konstans marad, mint az első időszakban volt, vagy pedig lényegesen megnő a halálozási arány.
- És ebből mire következtetsz?
- Hát arra, hogy a járvány kirobbanásakor vagy meghamisították a 60 áldozat boncolási jegyzőkönyvét, vagy valamilyen más emberi beavatkozás történt a folyamatba...
- Jól van fijjam, látom leesett. Nincs értelme tovább elemezgetni, mert csak ennyi információ áll a rendelkezésünkre. A többi amúgyis a hatóságok dolga lesz... na persze, ha végre leesik nekik is, hogy mennyire ellentmondásos ez az egész H1N1 járvány.
Azzal töltött egy pohár pálinkát és felemelte:
- Igyunk a Józan Paraszti Észre!
De a szokásos vidámsággal szemben, most inkább borongós komorság csendült a hangjában.


Az alábbi hír két napja, jun.10-én látott napvilágot az index.hu-n:
"Világméretű botrány van kibontakozóban, miután egy brit orvosi lap megírta, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tavaly júniusi bejelentése a H1N1 influenza-világjárványról megalapozatlan volt. A WHO illetékes bizottságának munkájában a vírusellenes készítményeket gyártó cégek fizetési listáin szereplő szakértők is részt vettek, a gyógyszercégek degeszre keresték magukat, a brutális influenzajárvány elmaradt. Az ÁNTSZ kitolná a nyakán maradt egymillió vakcina szavatosságát."