Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!

Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.

 

  Hol a nájlon ingem s a rakott szoknyám, a  pionír nyakkendőmön a trikolor kirongyosodott, de sebaj, van olló, s levágjuk a cérnaszálakat, amit meg nem lehet eltakarja a nyakkendőgyűrű, ha ügyesen rendezgetem, a térdzoknim állandóan lecsúszik, cérnából van,kötök egy gumidarabot a lábszáramra, s ráhajtom a felső részét, a tetrabugyim új, még érdesek a csíkok rajta, biztos kisúrolja a combom estig, a lakkcipőmön ragyog majd a napsugár, kicsit hangosan kopog, legalább észreveszik, hogy új, a majóm pántja mindegyre lecsúszik, majd úgy tartom a papír lobogót, hogy ezt  ne vegyék észre, szorosan odaszorítom a könyököm az oldalamhoz, indulunk, gyerünk, énekelni kell, s integetni, vigyor fagyott az arcunkra, csak vége lenne a felvonulásnak, s lerúghatnám a cipőm s a zoknim, rohangálhatunk a fűben a Somin, amíg megsül a miccs, anya vegyél nekem similabdát, fruktót is kérek, vagy inkább bem-bemet, nini, ott egy elszabadult lufi, felakadt a vascsúszda oldalára, pont középre, azt csak felnőtt tudja leszedni, de senki nem törődik vele, jujj, de sokan vagyunk, az állatkert előtt sor van, a lábak alatt apró cafatokra szakadt pirossárgakék papírdarabok, jujj, hol a nyakkendőm, elszakadt a gumi, lecsúszott a zoknim, a kordelucám a nyakamban,  ott jönnek már a szomszéd Pityuék, huh, most mit gondol rólam, hogy ilyen maszatos vagyok a vattacukortól, ő bezzeg szép tiszta, az inge se nájlon, vasalva van, egyszer az enyémet is ki akarta vasalni apa, mikor anya nem volt otthon, el is kellett dobni, lett egy nagy háromszögű lyuk rajta, a pujul mámiba vett anya egy másikat, mert éppen aznap pioníravatás volt, a sok sólyom csak ránk várt, büszkék voltak, hogy megnőttek, levehették a csúf narancssárga ingüket, s lett nekik is fehér, szép új nyakkendővel, volt akinek nem is volt gyűrűje, csak úgy bebogoztuk mikor felavattuk, jajj, kiszakadt a similabdám, megtelt a rakottszoknyám fűrészporral, nem is lehet leseperni, mert ragacsos a bem-bemtől, hülye Pityu hogy vigyorog, most mit akar, miért menjek oda, szia Pityu, nekem adod, jajj, de kedves vagy, s mit szól anyukád, miért nem kell neked, játszunk vele ketten, fűzzünk láncot, pitypangból, koszorút is, csodaszép lett, megyünk a kicsivonattal is,ugye, meglásd egyszer én is leszek kalauz itt, integessünk, mindjárt este van, megyünk haza, ti is jösztök, szaladjunk előre, a nagyok lassan cammognak, amíg utolérnek kapsz egy puszit, ni, de szép ibolya, illatos, szeretem május elsejét, a felnőttek sokszor nem szeretik, de jó gyereknek lenni, ugye Pityu?

Megtekintések: 606

Szólj hozzá !

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.

Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz

Hozzászólt Kalamár Márta Május 18, 2012, 12:11pm

A '80-a évek elején, már a mozikban sem vetítettek jó filmeket, de mi a haverokkal beültünk egy román filmre. Semmi akció, semmi romantika nem volt benne, semmi mondanivalója, de mi olyan jól szórakoztunk mégis, mert egyik jelenetben egy lánynak lassan csúszott le a térdzoknija, amitől nagyon zavarban volt. Mi lányok átéreztük ezt az érzést, de a barátnőm úgy el kezdett nevetni ezen, hogy kis idő múlva már az egész mozi (az a 20-30 ember) rajta nevetett. Tudod a kacagás ragályos. A film nagyon rossz volt, de mi végigröhögtük azért az egy térdzokniért.

Hozzászólt Lakó Péterfi Tünde Május 18, 2012, 11:42am

Köszönöm, kedves Márta, folytatom :) Állandóan írogatok ...

Hozzászólt Kalamár Márta Május 18, 2012, 11:40am

Nagyon tetszett. Gratulálok! MIntha a térdzokni is hozzátartozott volna az uniformishoz. Nekem is volt olyan térdzoknim, amit nagyon leleményesen oldottam meg (azt hittem csak én), amikor kikopott belőle a gumi. Biztos akkor el voltunk keseredve, de ma már nagyon viccesnek találjuk, meg az összes többit is. Nagyon szeretem az írásaidat. Folytasd, kérlek!

Hozzászólt Kenesei Aurélia Május 4, 2012, 12:28pm

  Hálás vagyok,hogy leírtad.Nem tudom hogy van ez de nekem olyan nagyon-nagyon jó visszaemlékezni.Visszajött bennem a térdzokni,a rakott szoknya,a pionír nyakkendő...a kicsi zászló ahogy masíroztunk Udvarhely főterén vagy Szentgyörgyön ...minket elvittek a kollektív autójával felvonulni...otthon falun nem vonultunk.Akkor még azt kiáltottuk: Gyorgyu Dézs..luptötor,pentru pácse si popor...ordítottuk torkunk szakadtából s valahogy valamilyen módon boldogok voltunk...olyan önfeledtek.Nem tudtuk a politikát,azt sem tudtuk kinek a nevét ordítjuk de volt a piros fehér kockás szalvétában anyánk sütötte kenyér,vagy szilvaízzel,vagy zsírral..és mindenkinek egyforma ...és boldogok voltunk mert együtt voltunk és ünnepen.Egyszerre köszöntünk amikor kellett: szalut vojos de pionyér...s a kezünk a kicsi homlokunk előtt..

Hozzászólt Bálint Mária Május 3, 2012, 1:01pm

A tanító kérdésére a gyerek kitart amellett, hogy május elseje a kikelet és az akarat ünnepe.

-De miért?

-Mert mindenkinek ki kellett menni, de mindenki haza akart menni.

Hozzászólt Lakó Péterfi Tünde Május 3, 2012, 1:41am

Kedves Gizella, Csilla és Erzsébet! Nektek is köszönöm, hogy olvastatok!

Hozzászólt Szekeres Erzsébet Május 2, 2012, 6:25pm

És valahogy szép volt,jó volt,mert a gyermekkorra jó emlékezni,nosztalgiázni ,megosztani a kortársakkal az emlékeket jól esik.Naivan büszkék voltunk a pionirságunkra,mert azt jelentette,hogy egy fokkak különbek vagyunk a többinél .....pedig egészen másról szólott a mese.

                                                               Köszönöm Zsóka

Hozzászólt Kákonyi Csilla Május 2, 2012, 1:10pm

Tökéletes az akkori május elsejék hangulatának felidézése! Pontosan ilyen volt, azt hiszem, minden gyerek így élte át..., bár a dolgok háttere egyáltalán nem volt "vicces"!  Jó, hogy ma már nevetni tudunk a jó humorral előadott emléken!  Gratulálok!

Hozzászólt sipos gizella Május 2, 2012, 12:17pm

Gratulálok! sok szép emlékek a gyermekkorról.További szép napot!

Hozzászólt Lakó Péterfi Tünde Május 2, 2012, 8:21am

Köszönöm, Krisztina! Igen, az apró részletek...miközben írtam, komolyan éreztem a cérna térdzokni miként csúszik le a lábszáramon, az anyag érintkezését is a bőrrel...és most csak egy példát emeltem ki :)))

Hogyan segíthetsz?

vagy

vagy

PayPal és bankkártya

 vagy

adományozok


Banki utalással

magyarországi átutalással
Számlaszámunk:
10700488-66317874-51100005
(CIB Bank Zrt.)

nemzetközi átutalással
IBAN számlaszámunk:
HU62 1070 0488 6631 7874 5110 0005
SWIFT/BIC: CIBHHUHB

Az adományozás adómentes.


Önkéntes munkával

Jelentkezz és írj az alapitvany[kukac]erdelyimagyarok[pont]com email címre!

© 2019   Created by erdelyimagyarok.com.   Működteti:

Bannerek  |  Jelentse észrevételét  |  Használati feltételek