Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!

Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.

 

  Hol a nájlon ingem s a rakott szoknyám, a  pionír nyakkendőmön a trikolor kirongyosodott, de sebaj, van olló, s levágjuk a cérnaszálakat, amit meg nem lehet eltakarja a nyakkendőgyűrű, ha ügyesen rendezgetem, a térdzoknim állandóan lecsúszik, cérnából van,kötök egy gumidarabot a lábszáramra, s ráhajtom a felső részét, a tetrabugyim új, még érdesek a csíkok rajta, biztos kisúrolja a combom estig, a lakkcipőmön ragyog majd a napsugár, kicsit hangosan kopog, legalább észreveszik, hogy új, a majóm pántja mindegyre lecsúszik, majd úgy tartom a papír lobogót, hogy ezt  ne vegyék észre, szorosan odaszorítom a könyököm az oldalamhoz, indulunk, gyerünk, énekelni kell, s integetni, vigyor fagyott az arcunkra, csak vége lenne a felvonulásnak, s lerúghatnám a cipőm s a zoknim, rohangálhatunk a fűben a Somin, amíg megsül a miccs, anya vegyél nekem similabdát, fruktót is kérek, vagy inkább bem-bemet, nini, ott egy elszabadult lufi, felakadt a vascsúszda oldalára, pont középre, azt csak felnőtt tudja leszedni, de senki nem törődik vele, jujj, de sokan vagyunk, az állatkert előtt sor van, a lábak alatt apró cafatokra szakadt pirossárgakék papírdarabok, jujj, hol a nyakkendőm, elszakadt a gumi, lecsúszott a zoknim, a kordelucám a nyakamban,  ott jönnek már a szomszéd Pityuék, huh, most mit gondol rólam, hogy ilyen maszatos vagyok a vattacukortól, ő bezzeg szép tiszta, az inge se nájlon, vasalva van, egyszer az enyémet is ki akarta vasalni apa, mikor anya nem volt otthon, el is kellett dobni, lett egy nagy háromszögű lyuk rajta, a pujul mámiba vett anya egy másikat, mert éppen aznap pioníravatás volt, a sok sólyom csak ránk várt, büszkék voltak, hogy megnőttek, levehették a csúf narancssárga ingüket, s lett nekik is fehér, szép új nyakkendővel, volt akinek nem is volt gyűrűje, csak úgy bebogoztuk mikor felavattuk, jajj, kiszakadt a similabdám, megtelt a rakottszoknyám fűrészporral, nem is lehet leseperni, mert ragacsos a bem-bemtől, hülye Pityu hogy vigyorog, most mit akar, miért menjek oda, szia Pityu, nekem adod, jajj, de kedves vagy, s mit szól anyukád, miért nem kell neked, játszunk vele ketten, fűzzünk láncot, pitypangból, koszorút is, csodaszép lett, megyünk a kicsivonattal is,ugye, meglásd egyszer én is leszek kalauz itt, integessünk, mindjárt este van, megyünk haza, ti is jösztök, szaladjunk előre, a nagyok lassan cammognak, amíg utolérnek kapsz egy puszit, ni, de szép ibolya, illatos, szeretem május elsejét, a felnőttek sokszor nem szeretik, de jó gyereknek lenni, ugye Pityu?

Megtekintések: 634

Szólj hozzá !

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.

Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz

Hozzászólt Dr. Bige Szabolcs Csaba Május 1, 2012, 1:02pm

Köszönet a régi emlékért, kedves Tünde! Íme az én jegyzetem erről az ünnepről:

Régi szabad május elsejék.

Ragyogóan sütött a nap. A Főtér közepén felállított tribünre lassan szállingóztak a meghívottak. Az alkotmány felső részén volt kialakítva a vörös vászonnal letakart díszpáholy a megye és város vezetői részére. A többi meghívott személyiség pedig alattuk foglal helyet a fából ácsolt padokon.
Előttük vonult el a tömeg. A diákok, a munkások, a hadsereg, a sportolók, a város lakosai..
Voltak, aki műsort készítettek erre a nemes alkalomra. A táncosok táncolva haladtak, a zenészek muzsikálva, a tornászok tornagyakorlatokat bemutatva. Voltak teherautók platóján bemutatott jelenetek.
Közben a tömeg jelszavakat ordított. Ezeket előre elkészítették és bizalmi embereknek kis cetlire leírva osztottak szét előző nap.
Ilyeneket kiabáltak: „Éljen május elseje, a munkások ünnepe! Hurrá!”
A felvonulás előtt mellékutcákban várakoztak az emberek, és a rendező intésére indultak nyolcas sorokba rendeződve a térre. Vállaltonként, iskoláként, stb. csoportosulva.
A tömeg, ahogy elhagyta a tribün vonalát, bekanyarodott a kijelölt utcába és lassan eloszlott. Sokan visszatértek a térre szaporítva ezzel a bámészkodók népes táborát.
Ez a „szórakozás” eltartott reggel tíztől délután két óráig.
A megjelenés kötelező volt. Akik hiányoztak, – a szervezők feljegyezték a nevüket – azokat harmadikán felelőségre vonták. Ha nem is tették ki őket a munkából, de a prémium, az előléptetés, az esedékes fizetésemelés biztosan elmaradt abba az évben.
Azért volt harmadika az ominózus nap, mert másodika még az ünnephez tartozott, és még munkaszüneti volt.
Ilyenek voltak a hatvanas, hetvenes évek „szabad” május elsejéi.

 

Üdv: Szabolcs 

Hozzászólt Dr. Csomai Miklós Május 1, 2012, 1:00pm

Én egy felvonulás után olyan kitüntetést kaptam, hogy egyenesen az UTC-be javasoltak. Pionírból utecsiszt! Evót mán a menő!

Traiasca 1 mai, ziua internationala a celor ce muncesc! Régi szatmári emberke: Miklós, 24 éve nyíredházi..

Hozzászólt Margareta Vilhelem Május 1, 2012, 12:51pm

Szep emlekek!

Hozzászólt Lakó Péterfi Tünde Május 1, 2012, 10:01am

Köszönöm Lajos :)

Hozzászólt Huszár Lajos Május 1, 2012, 9:57am

Kedves kis írás, tetszik !

Hozzászólt Lakó Péterfi Tünde Április 29, 2012, 9:45pm

Köszönöm, Magdi :)

Hozzászólt KOCSÁKNÉ HUSZÁR MAGDA Április 29, 2012, 9:44pm

Régi szép emlékeket idéz elő.Habár akkor a hátunk közepére kívántuk ezeket a felvonulásokat,de a similabda és a bem-bem mosolyt csalt az arcomra:)))

 

Hogyan segíthetsz?

PayPal segítségével adományozok


átutalással

Számlaszámunk:
10700488-66317874-51100005
(CIB Bank Zrt.)

nemzetközi átutalással
IBAN számlaszámunk:
HU62 1070 0488 6631 7874 5110 0005
SWIFT/BIC: CIBHHUHB

Az adományozás adómentes.


Önkéntes munkával

Jelentkezz és írj az alapitvany[kukac]erdelyimagyarok[pont]com email címre!

© 2020   Created by erdelyimagyarok.com.   Működteti:

Bannerek  |  Jelentse észrevételét  |  Használati feltételek