Magasan,mélyen
Írta:Attila-benczi

Álmunkban vagyunk ébren,
vagy ébren álmodunk éppen.
Mélyen,velünk lakó társunk
ki-be lebeg lelkünk ablakán.
Magasra emeli vágyaink dalát,
onnan,vigyorogva mélybe löki.

Ilyenkor bennünk él a felismerés:
most nem álmodunk,és jobbik
énünk e birodalomba maradt.
Fájdalmas az ébredés.Hol vagyunk?
Itt-ott,vagy a két világközt lebegünk.
........................
Sikolyunk
kiszáll
lelkünk
ABLAKÁN.