Reccsen a padló
Írta:Attila-benczi

A csöndben megreccsen a padló,
fájdalmasan széttépi a jelent,
mi nékem már semmit sem jelent.

A felszálló pór eltakarja szemem,
kábulatba ejti még ép elmémet
s felszínre emeli rejtet kilétem.

Mozdulni sem birok.Elfelejtett képek,
rajtam állnak bosszút mert megtagadtuk,Őt.
Elpusztítottuk mindazt mit tőle kaptunk.

Reccsen a padló,eltűnik minden a ködben
csillagok sem hullnak az égből,az Őrzök is
visszatértek s ott fent ragyognak,kéken.

Porban kúszik a hernyó.Naplementekor
belőle sem lesz színes pillangó.
Így múlik el az élet,vége az Emberiségnek.