Sándor, József, Benedek a jóidő-felelősök:

Az időjárási regulát, mi szerint:  „Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget!”, mindenki ismeri.

Sándor-József-Benedek napjáról a  néphit úgy tartja, hogy ezek a napok vetnek véget a hosszú, hideg télnek és ekkor veszi kezdetét a  tavasz, de ha késik a jó idő: “Ám ha üres ez a zsák, nem kapod csak a harmadát”.

Ha  ekkor  kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyár várható, ha  meg nem, akkor hosszú, lucskos ősz  jön.

„Zsákban hozzák a meleget”, na ebben emberi  vágyakozás van ám bőven, hiszen. József napján pont nem „megszűnik a szél”, hanem ekkor fújnak a „böjti szelek”. A népi időjárási megfigyelés külön elnevezéssel jelöli a nagyböjt időszakában tapasztalható  folyamatos, erős szélfúvást: ezek a böjti szelek.

Hogyha sok böjti szél fúj, akkor száraz lesz a nyár, ha nem, akkor sok lesz a csapadék. Ha nem fúj szél, hát az sem jó, mert az gyenge termést jelez előre.

A MELEG HOZATALÁHOZ EGY KEDVES TÖRTÉNET IS TARTOZIK:

"Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget" - akad olyan ember, aki e mondást nem ismerné ? - Aligha. Honnan ered, mi a róluk szóló legenda, miért épp ők, és ki volt ez a három atyafi ?

A történet:

"A hosszú tél után Szent Péter egy zsákba kötve elküldette Sándorral a meleget a földre. Sándor ment, mendegélt, de nagyon elfáradt a meleg súlya alatt.

Hiába törölgette a homlokát, lazította a ruháját, szomjas és fáradt maradt. Amint körülnézett, meglátott a Tejút mellett egy kocsmát.

Hogy megpihenjen, ott lerakodott és iddogálni kezdett. Közben pillája elnehezülvén- ottfeledkezett.

Szent Péter már megsokallta a földi embereknek a meleg utáni könyörgését, és Sándor után elküldte Jóskát, hogy keresse meg.

Kereste, kereste, végre megtalálta az ivóban. A bor mellett azonban ő is elfeledkezett, hogy miért küldték.

- Eriggy fiam, Benedek, aztán nézz utána, hol kujtorog a két lator! - Indította útba a harmadikat is az öreg Péter. De biz, Benedek is úgy járt, mint a másik kettő, mert a Tejút melletti kocsmában igen jó bort mértek.

Szent Péter csak várta, leste, mikor ér a földre a meleg. Lenézett az égből , de a jámbor vándorokat sehol sem látta.

Nagyon megharagudott, és Mátyást küldte a földre, de most már korbácsot is nyomott a kezébe. Mátyás hamarosan rájuk akadt a kocsmában, mert már nagyon jókedvük volt, dalolásuk messzire elhallatszott. Bement hozzájuk.

Amikor a három víg koma meglátta Mátyást ostorral a kezében, gyorsan szedték a sátorfájukat, és siettek a földre a zsák meleggel. Hirtelen nagy meleg lett, minden jég megolvadt.

Ezért mondják rájuk az ismert regulát, Mátyást pedig ezért tisztelték meg a jégtörő névvel."

Sándor kedvelt névünnep, amelykor  az alábbi rigmusokat mondták:

Engedje az Isten, hogy sok Sándor napját megérjünk erőben, egészségben.

Vagy:

Isten éltessen sokáig,

Míg a füled nem ér a bokádig.

A  palóc vicces Sándor-köszöntő így hangzik:

Sándor napja ma vagyon, Átbillegtem a fagyon.

Ha jegy garast annátok, Tudom mennem bánnátok. Ha meghaltok jaó jártok, Rám marad a vagyontok. Szívemből kívánom!

Van aztán ilyen vicces " csúfoló "is:

Sándor,

kenyérhajon táncol.

Galuskáért pityereg,

Szép lányokért kesereg.

Sándor napját, azaz március 18-át, a bukovinai magyarok a zab és az árpa,  a fehér bab vetőnapjának tartották. Ezeket, ha Sándor napján vetik el, igen jó lesz a termés - tartották.

 Tánczos Erzsébet írása