Sors-szösszenet

Írta:Attila-benczi (Dawn Bat)

Labda. Pöttyös. Piros pöttyös labda.Nézem,ahogyan pattog a vizes betonon. Fel sem tűnik a tömeg ami körülvesz,csak érzem furcsa lüktetését,felemel s itt-ott a kör közepén álldogáló emberek karjába letesz.
A pöttyös csak pattog s hozzám csapódik,magával ragad s egy nagyobb lendülettel kiröppenünk a körből ...
Észre sem veszem,annyira fáj a fejem az ugra-bugrálástól,a lámpa pirosra vált s hirtelen éktelen tülkölésbe kezdenek a négy keréken guruló levegőt szennyező furcsa gépek.
Fék csikorgása,emberek káromkodása,nem tudom mire vélni ... félek ... a pöttyöst nem lelem...
Jaj ne! Szegény,lapos s színtelen,ott fekszik az egyik gép kerekei alatt ... laposan,levegőmentesen.
De akkor én,hogy s miként kerültem e furcsa síkos,hideg felületre? És ki ez akinek hangját nem hallom,csak a nagy vörösödő fejét ahogyan,gondolom,engem szidva próbálja megállítani száguldó kocsiját.
Végre,megálltunk. A vörösfejű feltépi az ajtót,én csak megszeppenve pislogok ... szólni nem tudok. Valamit mond,nem értem,csak érzem nyirkos kezét ahogyan rám teszi és ... eldob,de előtte,széttép ... már nem félek,csak fáj ...
----------------------------------------------------
Végetért egy remklámplakát rövid sorskereke