Erdélyi magyarok a világban
"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!"
Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!
Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.
Suba bácsi, a kályhás
Azóta sem láttam senkit úgy mulatni egyedül, mint Suba bácsit, a kályhást. Szépen, csak a maga kedvére. Mikor a napi munkáját bevégezte – volt elég (!) -, és egy kis pénzmaghoz is hozzá jutott, estefelé beült a Fényesbe. Egyedül egy asztalhoz. Ha valaki odajött, lekezelt vele, váltott pár szót, de nem kínálta székkel. Az ismerősei jól ismerték ezt a szokását, és tiszteletben tartották az igényét a magányhoz. Evett ivott, s ahogy fogyott a bor, mind gyakrabban lépett ki a konyhához vezető ajtón…
Csak bort ivott, s azt is csak fehéret. Szürkebarát volt a kedvence, de ha a pénztárcája nem engedte, megfelelt a sima asztali bor is. Hogy kezdett a bor a fejébe szállni, az mutatta, hogy valamiket motyogott magában. A szomszéd asztaltól figyeltem, mit is mondikál? „Több ház, mint templom. Úgy, úgy. Több ház, mint templom.”
Vajon mit jelentenek ezek a szavak? Törtem a fejem, s félretéve tartózkodásomat, odahajoltam a mesterhez.
- Mondja már bátyám, mit jelen az, amit mond?
- Suba bácsi vagyok, a kályhás – mutatkozott be, pedig jól ismert.
- Isten éltesse! – válaszoltam és megráztam a felém nyújtott kezét.
- Több ház, mint templom – ismételte meg az előbb magában motyogott kijelentést.
- Miért mondja ezt mindegyre?
- Mert igaz.
- Jó, jó de mit jelent?
- Nem tudom!
Déjà vu érzésem támadt. A Lánchíd jutott eszembe és Karinthy.
Ahogy halad előre az idő, Suba bácsi szentimentális hangulatba került, és halkan dúdolni kezdett egy régi dalt. Majd hirtelen felugrott és kisietett a konyha irányába. Már előbb is feltűnt ez a furcsaság. Hova mind járkál ott, ahol csak a személyzet szokott? A mellékhelyiség nem arra található. Kisompolyogtam én is konyha előterébe, s megálltam a kiadóablak sarkánál, halljam, mi történik, mert Suba bácsi ott állt az ablak előtt és egy pénzdarabot nyújtott át éppen a szakácsnőnek.
- Suba bácsinak egy sósuborkát! – szól csöndesen.
A szakácsnő pedig kistányéron egy kovászos uborkát nyújt felé, ő pedig ügyesen elvette, s azon mód, ott helyben meg is ette, és a száját megtörölve ment is vissza a terembe.
- Ezt kéri mindig, ha iszik – mondta a szakácsnő, aki kinézve az ablakon észrevett.
Én is visszatértem a terembe, ahol Suba bácsi csöndesen dudorászott. Kitöltött magának egy pohár bort a kancsóból, komótosan felhörpintette, s máris előbuggyant belőle a következő nóta. Nem sok idő múlva újból indult az uborkájáért, de mintha a léptei kisé bizonytalanok lettek volna.
Most is utána mentem, s megálltam a folyosón, várva a jelenetet. Minden ugyan úgy zajlott, kivéve, hogy a mester hangja változott, mondhatnám galuskás lett.
- Sssssuba bácsinak egy ssssós uborkát – motyogta.
- Itt van! – nyújtotta át a kovászos uborkát – Ez az utolsó, ma már nincs több.
- Jó, jó – bólogatott -, akár haza is mehetek.
Még volt egy pohárnyi bor a kancsóba azt kitöltötte, s egy hajtásra megitta. Dünnyögve kezdte a nótát a szokásos halk hangján: „Megyen már a hajnalcsillag lefelé…”. Fejébe nyomta a kalapját, a kabátját összehúzta magán, s kilépett a Fényes ajtaján. Kint sűrű hóesés fogadta, a lépcsők síkosak voltak, de sikerült a korlátba belekapaszkodnia.
- Hoppá, ez sikerült! – dicsérte meg magát, és tovább dudorászott.
A járdát vastagon borította a hó, s az úttestet most kezdték el a hókotrók letisztítani. Egy kocsi mégis megcsúszott, felszöktetett a járdára, és Suba bácsi az angyaloknak dudorászott tovább…
Szólj hozzá !
-
Hozzászólt Dr. Bige Szabolcs Csaba Január 12, 2014, 6:02pm
-
Kedves Magdi, köszönöm az érdeklődésedet. Csilla messze van. Priviben bővebben írok.
Szeretettel: Szabolcs-bácsi
-
Hozzászólt bereczki magdolna Január 12, 2014, 5:58pm
-
merre tetszenek lenni ? nagyon soka nem tudok semmit .a szegeny Juliska mama mindig szeretettel es tisztelettel beszelt a csaladrol.Csilla merre van?
-
-
Kedves Terike! A Pekry kúasélyről beugrik egy kép.Álldogálok a patika előtt, várom patikus barátomat, hogy lépjen ki egy szóra, mikor egy három tagú zenész csoport megy át az úton. - Te, én azs este úgy muzsikáltam, mint egy koncsert!
Azért jegyeztem meg az esetet, mert hallottam előző este a "Fényesben" a ciocarlia-t hegedülni, Valóban virtuóz mutatvány volt. Még a háta mögé tett hegedűvel is tudta húzni. Koncsertt volt!
-
-
Köszönöm Hajnalka a szavaidat!!!
-
-
Amanda kedves, nem írok folytatást, mert azt az olvasóra bízom, de esetleg egy másikat...
-
-
Kedves Zsuzsanna, köszönöm, hogy olvastad és tetszett, még ha szomorú is...
-
-
Berecki Magdolna! Szeretettel üdvözöllek!
-
-
Ernő kedves, ez így történt, lehet, hogy szomorú, mert minden halál szomorú, de mint emlék számomra kedves, hiszen akkor még voltak emberek, akik csak a saját kedvükre dudorásztak. Sőt, ha olyan nap volt, bejött Pillancs bácsi és leült a cimbalomhoz...
Nosztalgia a javából!
-
Hozzászólt Gálffy Mária Január 12, 2014, 5:28pm
-
Habár szomorú a vége ennek a nagyon szépen megírt történetnek,de egyszer mindennek VÉGE van.Ez az élet.
Köszönöm,hogy olvashattam.
-
-
Amanda kedves, írtam a saját lapod üzenetébe egy pár sort, de tényleg eltűnt az is.
Olvastam a kedves, régi adomát a WC-és néniről. Díjazom a humorodat!
Szeretettel. Szabolcs
- ‹ Előző
- 1
- 2
- 3
- 4
- Következő >
Üdvözöljük az
Erdélyi magyarok a világban közösségében!
© 2024 Created by erdelyimagyarok.com.
Működteti:
A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.
Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz