Erdélyi magyarok a világban

"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!"

Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!

Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.

Tavaszváró

Sokféleképpen és sok mindenről ábrándozunk így tél végén, tavaszra várva. Tény csak egyetlen van ez ügyben: hogy nagyon várjuk a tavasz érkezését.
Az ábrándozás egyik formája számomra, hogy a nagy bevásárló központokban hosszú
időt töltök virágmagok társaságában, és tősgyökeres tömbházlakóként virtuálisan
kertészkedem, amit egyébként mindig szerettem volna élőben. Csodálom a
fűszernövényeket, a kakukkfüvet, kerti rutát, egyik-másikból, mint a metélőhagyma, rozmaring vagy bazsalikom,
majoránna egy-egy cserépbe ültetek is, s amellett, hogy illatoznak, s ez
utóbbi szúnyogok ellen is véd meg ételekbe is belerakom. Ám az igazi öröm most
ért, amikor felfedeztem, hogy a csomagolásokon a növény, illetve virág magyar
neve is rajta van.

Boldogan közlöm önökkel, ez már kész tobzódás, nyelvi hedonizmus!

Ugyanis ezek a virágok nemcsak gyönyörűek, hanem a nevük is csodálatosan hangzik magyarul, és sokat közülük mi itt más néven ismerünk. Ott
van például a büdöske, ami igazából bársonyvirág,
vagy a legényvirág, amit mi
törökkontynak nevezünk, de ide tartozik gyerekkorom kedvence, a fényimádó
portula, igazi nevén porcsinrózsa. Tudják,
ott szaladgál a kövek között, ház tövében, járdaszélen, és színpompásak kis
virágai, na és a járda széli ágyások gyermekkoromban mindig telve voltak
estikével, mert ő meg az árnyékot és az éjt kedveli, és a csodatölcsér titokzatos nevet viseli.

A kakukkmák, kígyószisz, vörösbegyvirág, évelő szarkaláb, magyar zergevirág – csak

néhány név, ami az állatvilágot idézi, s nyáron boldogan megvesszük a
virágpiacon, de aki teheti, kertjében is termeszti. Gyönyörű a harangláb, a sokszínű lángvirág, a háromszínű évelő kokárdavirág vagy a leheletnyi fátyolvirág.
Az évelő csillagfürtöt is szeretjük,
csak a nevét nem tudja legtöbbször még az sem, aki árusítja. De mit szólnak
önök, van tiritarka, ötszirmú, árvácskára emlékeztető bohócvirágunk is, amit cserépben is termeszthetünk.

Addig is, amíg eljő az igazi tavasz, s ezek a szépségek kikelnek, majd felnőnek,
kinyílnak, legalább ízlelgessük nevük szép magyar zenéjét.

Megtekintések: 268

Tetszik

0 tagnak tetszett

Szólj hozzá !

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.

Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz

Hozzászólt Szendrei Mikó Zoltán Március 21, 2010, 5:55pm: Köszönöm ezeket az üdítő és remény béli írásokat!!! Már nagyon várom az igazi tavaszt, madárcsicsergést, tavaszi illatokat, ifjú leánykák haját kócoló szellőket!!!
Jó egészséget és gond mentes életet minden magyar-lelkű testvéremnek!!!

Hozzászólt Horváth Klára Március 21, 2010, 2:06pm: Most kísérletet tettem egy írásom mellékletként való megjelínítésére...vaj' sikerült?
Wass Albert-tavasz.doc

Hozzászólt Dr. Bige Szabolcs Csaba Március 20, 2010, 7:35pm: Nem jött át a kép, sajnálom.

Hozzászólt Dr. Bige Szabolcs Csaba Március 20, 2010, 7:33pm: Köszönöm ez a kedves ismertetőt. Mindjárt közelebb is jött a tavasz.
Ide hozok egy csillagfürtöt:

Hozzászólt Filep Mária Március 19, 2010, 9:57pm: Wass Albert :Tavaszébresztő cinege

"-Hát ide figyelj, kis cinege - mondta az angyal elkomolyodva -, nagy szeretet s nagy hűség lakozik benned, bármilyen apró is vagy jutalmat érdemelsz. Tudod-e, mivel jutalmazlak meg? Rád bízom a tavaszt!"

Tavaszi Nap-Éj Egyenlőség (Kikelet hava 21, azaz március hó. A tavasz azon napja mikor a nappal és az éjszaka egyenlő hosszúságú.

Az égitestek ismerete: A népi felfogás szerint a világegyetem középpontjában az ember áll. A látható, és érzékelhető világot magához méri. Hogy is mutatkozik meg? A talpa alatt a föld, alatta mélyen a földalatti világ (alvilág, alsó világ). Fölötte az ég, a felső világ (mennybolt, égbolt). A mennybolt, ami az égitestek, égi jelenségek helye. Kettő között a földi világ, az ember és más lények világa. Az ember már az idők kezdete óta kémleli az égen zajló eseményeket, az égitestek mozgását, légköri változásokat, és jellegét. Saját életét reá vetíti a két világra (égi, földi) Így teremtvén rendet az elméleti bizonytalanságban, káoszban. Túl ezeken, a magyarázatokon kialakított rendben a természet mozgásáról, történéséről pontos megfigyeléseket tett s ezeket évszázadokon (évezredeken) át nemzedékről- nemzedékre megőrizte, átadta, hagyományozta.
Ezen égitestek meghatározott pályán járják be az égboltot. Bizonyos égitestek állandó társulásban jelennek meg az esztendő különböző szakaszaiban. A nap télen alacsonyan, nyáron magasan száll, ezáltal télen rövidebb, nyáron hosszabb utat tesz meg. Nem tudjuk pontosan, hogy a Napfordulókat és a Nap-Éj egyenlőségeket mióta őrzi népünk hagyománya. De egy bizonyos, hogy ezek mind népi megfigyelésekből, mely folytonosan ismétlődő folyamatokból áll. A múlt embere teljesen bele illesztette magát a körülvevő világba, sőt ezen felül ez a világ mutatott neki példát mindenben. A természetből merített sok dolgot, amit a saját, illetve a közössége szolgálatába állított. Ezzel a kis rövid írással csak arra próbálok utalni, hogy a rég múlt embere mennyire együtt tudott működni a természettel, amitől a mai világ igen elkanyarodott. .....

Sándor napja - március 18.
Az első igazán meleget hozó nap. Ekkorra már a napsugarak is barátságosabban simogatják a földeket. „ Ha Sándor napján szép az idő, jó termés várható" - tartotta a népi regula. Ezen a napon engedték ki először a méheket. A néphit szerint, ha a méhek sűrűn kitelepednek a kas, vagy kaptár szájára, akkor jó idő lesz. Aki serényebb munkára akarta a méheit fogni, az hangyabolyt szórt a kas alá.

József napja - március 19.
A három összetartozó nap közül a leggazdagabb szokásokban és hiedelmekben. „Ha József napján derült, hőség hozzánk beül" - szól a regula. Ha ezen a napon szivárvány látszik az égen, benne széles sárga sáv, az jó búzatermést, a széles piros sáv pedig bő bortermést ígér. Egyes falvakban ezen a napon kezdték el szántást, a gazdag termés reményében.

Benedek napja - március 21.
Ez a tavasz első napja. „Ha ezen a napon dörög az ég, száraz lesz a nyár” - tartották elődeink. Szeged környékén a Benedek-napon ültetett hagymát augusztus 24-én szedték föl, utána a háztetőre rakták, ahol 7 nap érte a napsugár és 6 éjszaka a harmat. Ennek a hagymának a főzetét elsősorban a tífuszos betegek gyógyítására tartották alkalmasnak.