Vén denevér
Írta:Attila-benczi

Emlékszem vagy tükörképem látom?
Vajon mindig is ott ültem a száraz ágon?
Egy biztos, állandóan eláztatott a nyári zápor,
szemem alatt fekete karikák,nem sírtam.
Vénülő lelkem még utoljára,
gyöngéd szerelemre vágyott.
Igen,még mindig ott ülők
félig megkopott emlékek között.
Kamaszkoromból felvillanó színes képek,
az első csók amit kaptam,
forró száját még mindig érzem.
Ma már szürke denevérként, megtépet
szárnyakkal várom az utolsó naplementét. .
..........
Ott a korhadó ágon.