A HALOTTAK NAPJA

NOVEMBER ELSEJE A HALOTTAK NAPJA

AZ ELHUNYT HOZZÁTARTOZÓIKRA

EMLÉKEZNEK  AZ  EMBEREK  MA

VIRÁGCSOKROKAT VISZNEK A SÍROKRA

EZEN A NAPON KIMENNEK A TEMETŐBE

ELMENT SZERETTEIKRE EMLÉKEZVE

AZ ELHUNYTAK A SZÍVÜKBEN ÉLNEK

A MINDEN NAPJAIKBA BELE IS FÉRNEK

AKI MÁR ELMENT BIZONYOSAN JÓL VAN

A RÖVID FÖLDIÉLETÉN MÁR TÚL VAN

ÉLETE FOLYTATÓDIK A MÁSVILÁGON

AZ ÉLŐK SZÁMÁRA ISMERETLEN TÁJON

SÍRBAN FÖLDDÉ PORLADT MÁR A TESTE

LELKE FELSZÁLLT AZ ÉGI MENNYBE

ONNAN TEKINT ALÁ A SZERETTEIRE

AZOKAT SZERETETRE FIGYELMEZTETVE

HOGY GONDOLTAK E ELEGET AZOKRA IS

AKIK MAGÁNYOSAN ÉLNEK MOST IS

A KÖZELBEN VAGY VALAHOL TÁVOL

KIKET EGYETLEN SZERETŐSZÍV SEM ÁPOL

AZ ÉLŐK, AKIK ANNAK TUDNÁNAK ÖRÜLNI

HA ŐKET IS ÚGY TUDNÁK SZERETNI

MINT AZOKAT, AKIK MÁR ELMENTEK

MIÉRT NINCS ILYEN ÜNNEP AZ ÉLŐKNEK

GONDOLKOZZATOK. BENNETEKET KÉRLEK

MENNYIRE IS FONTOSAK ŐK NÉKTEK

VELÜK IS TÖBBET KELLENE TÖRÖDNI

FÉLŐ, HOGY MINDEZT NEM LÁTJÁTOK BE TI

ÉS MAJD ADDIG VÁRTOK, AMÍG KÉSŐ LESZ

A  TEMETŐBEN OTT ÁLL  AZ  ÚJ KERSZT

HOGY NE KELLJEN A SÍRNÁL ÁLLNOTOK

HÁT TEGYETEK ÉRTÜK, MIELŐTT SÍRNÁTOK

HA MEGTETTÉTEK, A FEJETEK SEM FÁJHAT

SZÍVETEKRE NEM SZÁLL GYÁSZ, BÁNAT

NEM KELL ÉRTE KIMENNI  A  TEMETŐBE

BOCSÁNATOT KÉRNI, ÉS ELBÚCSÚZNI TŐLE.

BUDAPEST, 2013 NOVEMBER 01.

KOVÁCS ANTAL