Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!

Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.

Zene (-nevelés) a Covid 19 világjárvány idején (ACADEMIA – Letters, 2021 május)

 

 

Szerző: Juan C  Vega (Conservatorio de Musica de Puerto Rico, Music Education & General Studies, Faculty Member)

Fordította: Bige Szabolcs Csaba

 

   Így, vagy úgy, de zene a benne van az emberi DNS-ben. Charles Darwin, a fejlődés elméletének atyja hittel hitte, hogy a zene a kezdetektől része az emberi fejlődésnek, hogy már azelőtt énekelhettünk, mielőtt megjelent az artikulált beszéd (Mannes,2013). Hasonlóképpen, Richard Gill, az ausztrál karmester, oktató és a zeneoktatás fontosságának minden gyermek számára hű szószólója emlékirataiban kijelentette, hogy „a zene alapvető fontosságú, a DNS-ben jelen van”. Napjainkban alábecsülik a zene fontosságát és szerepét, mint az oktatási rendszer alapvető részét. A STEM[1] hívei jelenleg a művészet és a humán tudományok felett álló felsőbbrendűséget hirdetik a világ neoliberális fejlődése szempontjából. A COVID-19 járvány váratlan kihívásokat és lehetőségeket teremtett. Gyökeresen megváltoztatta az oktatást, és arra késztette a zenepedagógusokat, hogy vizsgálják felül a prioritásokat, értékeket és lehetőségeket annak biztosítására, hogy a hallgatók pozitív, tartalmas tapasztalatokat szerezzenek.

   A zene alapvető szerepet játszik ebben a kihívásokkal teli időben, mivel elvonja a figyelmet a szorongástól, a stressztől és csökkenti a depresszió felléptének lehetőségét. A szülőknek köszönetet kellene mondaniuk azon a zenepedagógusoknak, akik még mindig távoktatással végzik munkájukat, ahelyett, hogy kritizálnák őket azért, mert túlterhelik gyermekeiket "felesleges" feladatokkal. Ennek az cikknek az a célja, hogy bemutassa a zene tényleges hatását a hallgatókra, és elmagyarázza, a zenetanárok miért legyenek olyan vezetők, akik a hallgatókat kitartásra ösztönzik. Az elismerés hiánya ellenére minden gyermeknek megfelelő zenei oktatásra van szüksége a COVID-19 programban, mivel ez más tantárgyakon is segít.

   Általában a zene az a kifejezési forma, amely spirituális kapcsolatot teremt azok között, akik létrehozzák és akik hallgatják. A zenéről sokáig úgy gondolják, hogy érzelmeket vált ki és felidézi a múltban tapasztalt érzéseket (Collin & Thompson, 2013). Scherer és Coutinho (2013) kutatásai szerint a zene különféle érzelmi állapotokat idézhet elő az érzelmi, haszonelvű, esztétikai és ismereti területeken belül. A szerzők kiemelték azokat a pszicho-biológiai útvonalakat is, amelyek a központi idegrendszer különböző alrendszereit érintik. A zenei jellemzők, az előadás módja és a hallgató állapota elengedhetetlen szempontok. A zenepedagógusok különböző műfajokat és dalokat alkalmaznak hallgatóik érzelmi szabályozásához, kognitív fejlesztéséhez és fizikai folytatásához olyan útvonalak megcélzásával, mint az értékelés, a memória társítása és a szórakozás.

  Továbbá, több, bizonyítékokon alapuló tanulmány is bizonyítja a zene befolyását a hallgatók mentális állapotára. Colling és Thompson (2013) elméleti munka keretében mutatta be a zene összekapcsolódását vizuális, testi és akusztikai dimenziókkal, s ez összetett pszichológiai és társadalmi hatáshoz vezet. Azt tartják, hogy a zeneszerzők a belső összekapcsolt szinkronizálás szintjén keresztül irányíthatják a hallgató érzelmi élményeit. Tovább menve, az agy különböző részein található idegvégződések felelősek a zene különböző tulajdonságainak dekódolásáért és értelmezéséért, a hangszíntől és a dallamtól kezdve a ritmusig és annak érzelmi tartalmáig (Lozada-Laracuente, 2020). Ez azt jelenti, hogy a zene nemcsak a pszichológiai állapotokat, hanem az egészséget is javíthatja.

   A zeneterápiáról szóló tanulmányok azonban azt mutatják, hogy ez segít a demenciában, depresszióban szenvedő idős embereknél és más súlyos betegségben szenvedő betegeknél a szorongás és zavart magatartás kezelésében. A zene boldoggá, energikussá és éberé tehet minden korosztályt. Éppen ezért fizikailag és érzelmileg áthangoló hatást fejt ki, és segít a hallgatóknak itt és most összpontosítani; és táplálja szellemüket. Más szóval, hogy érezze magát elevennek. Ha elgondolkodunk az előző információkon, világossá válik, hogy a zene hatékony eszközzé válhat, amely helyreállítja az öröm érzést és stabilitást nyújt a COVID-19 járvány idején is.

   Pitts (2017) szerint a zeneoktatás javítja a közérzetet, az iskolai szerepvállalást, a nyelv- és írástudást, az empátiát, a kreativitást és még sok más tulajdonságot. A kormányok által elrendelt modern „kiegészítő” szerep ellenére a zenei tanfolyamokat az oktatók vezetésének kell érvényre juttatnia, hogy elősegítse a hallgatók egész életen át tartó zenei elkötelezettségét, amely lehetővé teszi számukra a kreatív és kielégítő életet. A járvány kiemeli a zenei tevékenységek fontosságát és az emberek érzelmi állapotára gyakorolt hatását. A távolságtartás és karantén megköveteli az összes oktatási intézmény, előadó- és szórakozóhely elszigetelését és zárva tartását. A középiskolások többsége csalódását fejezi ki a zenei és művészeti események lemondása vagy elhalasztása miatt (Edgar, 2020). Sokan közülük azt állítják, hogy fokozatosan elveszítik motivációjukat képességeik fejlesztése és tanulmányaik érdekében, miközben unalomnak és szorongásnak vannak kitéve.

   A kórusok és az instrumentális együttesek próbái technikai okokból nem kivitelezhetők online, de a tanárok egyedi eszközöket hozhatnak létre az online eszközök segítségével. Ez pedig lehetővé teszi a diákok számára, hogy kifejezzék szorongásukat, és tanácsokat kapjanak tanáraiktól. Meg kell valósítani az un. szociális-érzelmi tanulás (SEL[2]) módszertanát, hogy ösztönözze a hallgatókat az önellenőrzési és önészlelési képességeik fejlesztésére (Edgar, Morrison és Morrison, 2020). A távoktatásnak meg kell követelnie a kihívások és sikerek egyéni átgondolását is.

   Egy másik aktuális kérdés, amellyel a zenetanároknak foglalkozniuk kell az, hogy a gyerekek elveszítik társadalmi körüket, kortárs kapcsolataikat, mentoraikat és rutinjaikat. Az online zeneórák és a csoportos együttműködést ösztönző feladatok enyhíthetik a tartós elszigeteltség káros hatásait. Az együttműködő csoportos megbízások elősegítik a társak közötti kapcsolatok fenntartását. Általánosságban elmondható, hogy a zene képes hidakat építeni a társak között az iskolákban, egyetemeken és szerte a világon (Lee és mtsai, 2020).

   Bár az élő zenei eseményeket törölték, a közösségi média platformjai soha nem látott mértékben növelték a zenei tartalom mennyiségét. Számos műfaj híres zenészei, például Andrea Bocelli, John Legend, Marc Anthony, Miley Cyrus, Pink, Yo-Yo Ma, sőt olyan DJ-k is, mint a Diplo, a hagyományos média helyett élő zenés előadásokkal, személyes koncertekkel örvendeztették meg rajongóikat. Olaszországban az emberek a zene felé fordultak, mint a remény és a harmónia szimbólumához. Nemzeti dalokat énekeltek együtt az erkélyükön. Ezek a példák rámutatnak a zene fontosságára a koronavírus járvány kitörése idején.

   A járvány látszólag egy kulturális terjedési katalizátor szerepét tölti be, amely fokozhatja a különböző kultúrák terjedését világszerte. Úgy gondolták, hogy az online zenemegosztás az amerikai fogyasztáson alapuló monokultúrát hoz létre, és megszünteti az elszigetelt mikró-kultúrákat (Lee és mtsai, 2020). Ez a felgyorsult zenemegosztás azonban azt mutatja, hogy hosszú távú eredménye talán éppen ellenkezőleg, a kis földrajzilag szétszórt zenei kultúrák közönséghez jutnak. Ezenkívül a zene a társadalmi tőke mozgósításának egyik módja, amely elengedhetetlen az egészséges társadalom számára. Camlin (2020) kijelenti, hogy a "muzsikálás" egyszerre relációs és zenei tevékenység, amely alkalmassá tesz az érintett emberek közötti kötelékek megerősítésére. A „zenei pillanatot” (Berkowitz, 2010) általában idegi-hormonális működés és személyek közötti kapcsolat kíséri, amely a zenei szórakozás eredménye. Az ilyen típusú interakciók boldoggá teszik az embereket, mert társadalmi kapcsolatban állnak. A zene elősegíti a társadalmi kapcsolatokat az egyének közötti együttműködés és kapcsolattartás révén - empátiával, összetartással vagy a társadalmi összetartozás érzésével.

    Összegzésképpen: a COVID-19 járvány kiemelte a zeneoktatás fontosságát a járvány negatív következményeinek kezelésében.  Meg fogjuk tapasztalni a negatív érzelmek, mint a szorongás és a stressz felszabadulását. A zenei nevelés hozzájárul az egyén intellektuális, szellemi, érzelmi és testi növekedésének harmonikus fejlődéséhez. Szükség van rá egy olyan járvány idején is, amikor csak néhány hallgató érzi elszigeteltnek magát. A zenélés és az éneklés serkenti az agy tevékenységét. A zene elvonhatja az embereket a negatív gondolatoktól, és kellemes gondolatokat képes kiváltani. A zene ereje lehetővé teszi az oktatók számára, hogy olyan társadalmi problémákat is kezeljenek, amelyekkel hallgatóik szembesülnek. Annak ellenére, hogy lehetetlen személyes megbeszéléseket tartani a próbákon és koncerteken, a zenetanárok továbbra is alapvető szerepet játszanak abban, hogy pozitívumot és örömet szerezzenek azoknak a tanulóknak, akik rájuk vannak bízva. Bíztunk abban, hogy a zene képes a társadalmi kohézió előmozdítására, valamint a jólét és az ellenálló képesség fokozására e járvány idején.

 

A szerzőről:

Juan C Vega képzett zenei oktató és zenész Puerto Ricóból, közel 25 éves gyakorlati tapasztalattal. Jelenleg zenepedagógiai tanfolyamokat tart végző hallgatóknak a Puerto Rico-i Zenei Konzervatóriumban, AP Music Theory tanfolyamot az Arrupe Virtuális Tanulmányi Intézetben (AVLI), továbbá független zongoraművészként és zenei producerként tevékenykedik. Korábban átfogó zenei programot dolgozott ki és hajtott végre a San Juan-i Colegio San Ignacio de Loyola-ban, PR képzőművészeti koordinátorként, zenetanárként és kórusigazgatóként.

Doktori fokozatot szerzett a zeneoktatásban a Boston Egyetemen, a zeneoktatás mestere címet a Cambridge-i Főiskolán, és zeneoktatás alapdiplomát a Puerto Rico-i Zeneművészeti Konzervatóriumban.

Hivatkozások:

- Berkowitz, A. (2010).  The improvising mind: Cognition and creativity in the musical moment. Oxford: Oxford University Press.

- Camlin, D. (2020, March) Music in the early days of a better planet.  Royal College of Music.Retrieved from https://www.researchgate.net/publication/340345238. doi:10.13140/RG.2.2.18453.27367

- Colling, L. J., & Thompson, W. F. (2013). “Music, action, aect.” In T. Cochrane, B. Fantini& K. R. Scherer (Eds.), The emotional power of music: Multidisciplinary perspectives onmusical arousal, expression, and social control  (pp.197-212). Oxford University Press.

- Edgar, S. N. (2020, March 24).  The students’ voice during the COVID-19 disruption (Part 1of 2).

 National Association for Music Education (NAfME). Retrieved from https://nafme.org/students-voice-duringcovid-19-disruption-part-1/ ;

- Edgar, S. N., Morrison E. A., & Morrison, B. (2020, April).

 Optimism through the COVID-19 disruption: Utilizing social emotional learning for reflection and growth.  New JerseyArts Education Partnership. Retrieved from https://www.artsednj.org/optimism-through-the-covid-19-disruption-u...;

- Gill, R. (2012). Give me excess of it: A memoir.  Sydney, Australia: Pan Macmillan.

- Lozada-Laracuente, L. A. (2020, April 25) La música como pasatiempo para el alma y otrosbenecios

 [Music as a hobby for the soul and other benefits]. El Nuevo Día. Retrievedfrom https://bit.ly/2zm2HqS

- Lee, D., Baker, W., & Haywood, N. (2020) Coronavirus, the cultural catalyst.

 Univer-sity of Tasmania. Retrieved from https://www.researchgate.net/profile/Daniel_Lee183/ publication/340.... doi:10.13140/RG.2.2.10477.54242

- Mannes, E. (2013).  The power of music: Pioneering discoveries in the new science of song.New York: Walker & Co.

- Pitts, S. E. (2017). What is music education for? Understanding and fostering routes intolifelong musical engagement.  Music Education Research (2), 160-168.

- Scherer, K. R., & Coutinho, E. (2013). How music creates emotion: A multifactorial processapproach. In T. Cochrane, B. Fantini & K. R. Scherer (Eds.), The emotional power of music: Multidisciplinary perspectives on musical arousal, expression, and social control (pp. 121-145). Oxford University Press.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

[1] STEM (science, technology, engineering, mathematics) - gyakorlatilag a reáltudományok többségének gyűjtőneve

[2] Social-Emotional Learning

Megtekintések: 19

Szólj hozzá !

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.

Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz

Hozzászólt Bige Sz. Csaba Július 16, 2021, 3:03pm

A fordítás a szerző engedélyével: "Köszönöm a kommunikációt. Örülök, hogy nagyra értékeli az esszében megosztott információkat. Öröm lesz látni, hogy lefordítják különféle nyelvekre, ezért beleegyezésemet adom Önnek. Kérjük, ne feledje, hogy a teljes elismerést nekem, mint szerzőnek kell megadnia, és a magyar nyelvű átíráskor küldjön nekem egy példányt" Juan C Vega

Hogyan segíthetsz?

PayPal segítségével

adományozok itt

átutalással

Számlaszámunk:
10700488-66317874-51100005
(CIB Bank Zrt.)

nemzetközi átutalással
IBAN számlaszámunk:
HU62 1070 0488 6631 7874 5110 0005
SWIFT/BIC: CIBHHUHB

Az adományozás adómentes.


Önkéntes munkával

Jelentkezz és írj az alapitvany@erdelyimagyarok.com email címre!

© 2021   Created by erdelyimagyarok.com.   Működteti:

Bannerek  |  Jelentse észrevételét  |  Használati feltételek