Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!

Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.

 

Elmúlt a Vásárhelyi Forgatag. Mindenki lelkében nagyjából elcsitultak az indulatok, helyére került a sok, felejthetetlen szép emlék. Mindenki kiválasztotta, mi az, ami számára kedves, szórakoztató, netán fontos volt, mert tanult is belőle valamit. Én csak egyetlen óráról, arról, ami számomra a legfontosabb, legszebb, lélekig ható volt, arról szólnék. Azon a péntek délutánon az anyanyelv szerelmeseit a Bolyai téri Unitárius Egyházközség Dersi-termébe szólította a program Kilyén Ilka Zsoltár az anyanyelvről című egyéni műsorának meghallgatására. Igen ám, de kiderült, annyian vagyunk rá kíváncsiak, hogy nem férünk, és a tiszteletes felajánlotta, vonuljunk át a templomba, ami meg is telt. Olyan volt, akár a csoda: az anyanyelvünkről szóló zsoltár vonult be az őt megillető szent hely, a templom falai közé.

Aztán Kazinczy, József Attila, Krúdy Gyula vallomását, Sütő András Engedjétek hozzám jönni a szavakat, Nyírő József A sibói bölény (részlet), Móra Ferenc Melyik a legszebb nyelv (részlet), Kölcsey Ferenc A magyar nyelv ügyében, Reményik Sándor Az ige és Köszönt egy ember, Salamon Ernő Ma az ember úgy hányódik, Illyés Gyula Koszorú és végül Faludy György Óda a magyar nyelvhez című verse, prózája sorakozott, a Kilyén Ilkától megszokott kivételes szövegtudással és -értelmezéssel. A szövegek között egy-egy ritkán vagy alig ismert népdalt énekelt. Előadásában hittük, hogy a világ legszebb nyelve a magyar, mert ő is azt hiszi, és harcolni kell érte nemcsak a költőknek, de a politikusoknak is, ahogy azt annak idején az országgyűlésben Wesselényi vagy Kölcsey tette, de nekünk is, akik ott ülünk, és hallgatjuk elődeink hitét, küzdelmét, hisz nem is olyan régóta, csak 1844-től azaz 169 éve hivatalos nyelv a magyar Magyarországon, mert addig a latin majd a német uralkodott. Az évszázadokon keresztül a magyar nyelvért folytatott szüntelen harc betetőzése volt ez, amiben tetemes része volt a reformációnak, az anyanyelvű bibliák terjesztésének és a prédikációknak. A népdalok szépen kiegészítették és színezték a műsort, bizonyítva is ugyanakkor, hogy a magyar nyelv élt akkor is, ha a hivatal nem nézte jó szemmel.

S mi nekünk ma anyanyelvünk? Faludy 1940-ben Párizsban született versének utolsó sorait idézem:

„Magyar nyelv! Sarjadsz és egy vagy velünk,

és forró, mint forrongó szellemünk.

Nem teljesült vágy, de égő ígéret,

Közös jövő és felzengő ítélet,

nem hűs palackok tiszta ó-bora,

nem billentyűre járó zongora,

de erjedő mustkönnyeinkben úszó

tárogatószó.”

 

Megtekintések: 156

Szólj hozzá !

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.

Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz

Hozzászólt Dr. Csuták János Szeptember 18, 2013, 7:41am

Köszönet az írásért!

Hozzászólt Szabó katalin Jolán Szeptember 17, 2013, 4:19pm

Azok akik az anya országban élnek, nem tudják mit jelent az erdélyi embernek az édes magyar szó ,s nem is beszélik olyan szépen  és ízesen.

Hogyan segíthetsz?

PayPal segítségével

adományozok itt

átutalással

Számlaszámunk:
10700488-66317874-51100005
(CIB Bank Zrt.)

nemzetközi átutalással
IBAN számlaszámunk:
HU62 1070 0488 6631 7874 5110 0005
SWIFT/BIC: CIBHHUHB

Az adományozás adómentes.


Önkéntes munkával

Jelentkezz és írj az alapitvany@erdelyimagyarok.com email címre!

© 2020   Created by erdelyimagyarok.com.   Működteti:

Bannerek  |  Jelentse észrevételét  |  Használati feltételek